Simo Parpola kérdésére válaszolva az asszír világfa szabír eredetéről

Manfred Bundschuh tett közzé egy cikket az alábbi cím alatt: Részlet Simo Parpola: Az asszír életfa: A zsidó monoteizmus és a görög filozófia eredetének nyomában című művéből. A cikkében megismétel néhány kérdést, amelyre Simo Parpola is kereshette a választ. A kérdések némelyikére válaszolni tudunk, mert a bemutatott asszír világfák némelyike jól olvasható a magyar hieroglif írás szójeleivel. Erre mutatok példát az 1. ábrán s ennek adom meg a magyarázatát az alábbi cikkben. Ezzel a jól elolvasható asszír fával már foglalkoztam egy korábbi cikkemben. Most azért térek vissza rá, mert az academia.edu felhívta a figyelmemet Manfred Bundschuh cikkére. Az abban foglalt kérdésekre - mivel ezt a fát a jelek szerint egyedül tudom elolvasni - nekem kell válaszolnom.

1. ábra. Simo Parpola 104-es sorszámú asszír világfája

Az 1. ábrán látható asszír elolvasható világfa felső része a székely írás tprus (tapar ős "szabír ős") hieroglifa. A jel alsó részén lévő, hegyekből összeállított, magasba vezető lépcsők pedig a magas és a kő hieroglifákkal azonosak. Az asszír világfa olvasata Szabír ős magas köve. Ezt az olvasatot a korábbi cikkemben már közöltem és bemutattam a legfontosabb párhuzamokat is. Az olvasat (a szabír népnév előfordulása) arra utal, hogy az asszírok az elődeiktől, a hurritáktól (másik nevükön a szabíroktól) vették át a jeleiket és a világfa képzetet. A jelek azért maradhattak használatban a mai napig is a magyarságnál, mert Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve a szabír (nála: szavartü aszfalü).

Manfred Bundschuh így tolmácsolja Simo Parpola kérdéseit:  

"Egy stilizált, nyilvánvaló vallási jelentőségű fa már megjelenik művészeti motívumként a negyedik évezredben Mezopotámiában, és az i. e. második évezredre már mindenhol megtalálható az ókori közel-keleti oikumené pályáján, beleértve Egyiptomot, Görögországot és az Indus civilizációt. A motívum jelentése nem világos, de összkompozíciója feltűnően a későbbi keresztény, zsidó, muszlim és buddhista művészet Életfáját idézi fel. A kérdés az, hogy vajon az Életfa koncepciója valóban létezett-e az ókori Mezopotámiában? Azonban vita tárgyát képezi, ezért ma sok tudós a semlegesebb „szent fa” kifejezést részesíti előnyben, amikor a mezopotámiai fáról van szó.

A második évezred közepén új fejlemény történt az ikonográfiában. A fa láthatóvá válik, ami az úgynevezett késő asszír fa megjelenéséhez vezet. Tukulti-Ninurta I. Az Újasszír Birodalom felemelkedésével a Fa ezen formája elterjedt az egész Közel-Keleten, és egészen az első évezred végéig látható. A birodalmi ideológia szempontjából betöltött fontosságát a királyi táblákon való megjelenése is alátámasztja. ruhák és ékszerek, hivatalos pecsétek, valamint a királyi paloták falfestményei és szobrai, akárcsak II. Assurnasirpal kalah-i tróntermében, ahol ez a központi motívum." 

Az alábbi fejezetekben a szerzők által megfogalmazott kérdésekre válaszolok.

A motívum jelentése

Az asszír faábrázolások az Istennel azonosított Tejút jelekből összeállított ábrázolásai. E most tárgyalt fa felső része az égig érő fa (világfa, életfa, szent fa stb.) szabír ős olvasatú változata, az alsó része pedig a hegyekből rakott világoszlop, a magas kő rajza. A többi asszír fa is hasonló gondolatkört képvisel, amennyire ezt az elolvasható példányok alapján meg tudom ítélni.

Az Élet fája

2/a. ábra. Asszír cilinderpecsét lenyomat a British Múzeumból, közepén a világfa ábrázolásával, amelyen kétszer is megjelenik a ten "élet, isten" hieroglifa

2/b. ábra. A fenti asszír faábrázolás központi részét foglalja el ez a Ragyog, ragyog, ragyog Lyukó ten olvasatú ligatúra

A ten "élet, isten" hieroglifa ismételten előfordul az asszír és más nemzetiségű világfákon is. A világfát (életfát) ábrázoló ten hieroglifa legkorábbi változatát a 15 000 éves Mas d' Azil-i jeles kavicsokról ismerem. Eurázsiában és Amerikában is elterjedt már a kőkorban. A Nemetz Tiborral elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján a jelek hasonlósága a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhető. Ebből következően a hieroglifa jelentése és hangalakja is azonos, vagy hasonló lehetett a fenti területeken. Ezért egyezik meg Tin etruszk főisten neve, a sumér tin "élet" szó és a kínai tien "ég, isten" szó is a magyar teng, tenyész szavak tövével, ahol "élet" jelentésű. Ez a szó rejtőzhet Tenocstitlán nevében is. A különböző faábrázolásokban megjelenő ten hieroglifa arra utal, hogy általánosan elterjedt lehetett az életfa értelmezés. Ez megengedi a világfák életfa elnevezését Mezopotámiában és szükségtelenné teszi az óvatoskodó szent fa elnevezés alkalmazását.  

Új fejlemény az ikonográfiában 

Az asszír faábrázolások a régiekhez képest (1. ábra) valóban felvettek egy jellegzetes és újnak ható grafikai képet (2/a. ábra). Eközben azonban megőrizték a legkorábbi időkből való hieroglifákat is (2/b. ábra), jelezve ezzel az értelmezés és az ősvallási háttér folyamatosságát.

Irodalom

Manfred Bundschuh: Részlet Simo Parpola: Az asszír életfa: A zsidó monoteizmus és a görög filozófia eredetének nyomában című művéből (academia.edu)

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza (2019): A Mas d' Azil-i jeles kavicsok 

Varga Géza (2024): A világfa vita

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén.  

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!