Barbara Armbruster és Caspar Meyer tanulmánya az Arzhan 2 lelőhelyen előkerült korai szkíta aranyleleteket mutatja be. Ez a terep a Tuva Köztársaságban, Dél-Szibériában van, leletei a Kr. e. VII. század vége – VI. század eleje közötti időszakra datálhatók. A paziriki szkíta kultúrához tartozik. Egy orosz-német csapat ásta ki a sírt. 2001-ben ezek az ásatások egy ép fejedelmi sírt (5. sír) tártak fel, amelyben textíliák, vas, bronz és fa tárgyak mellett a szibériai kora szkíta korszak aranytermékeinek a mai napig legjelentősebb gyűjteménye került elő. A fejedelmi sír összesen kb. 9300 leletet tartalmazott. A fából készült érintetlen kamra egy férfi és nő maradványait rejtette, mintegy 5600 aranytárgy társaságában.
A régészek - a magyar íráskultúra szokásos levegőnek nézése miatt - nem szokták észrevenni a magyar hieroglif írással írt rövid szövegeket. Pedig ezek a jelek ott vannak aranyba formálva, vagy kőbe vésve és nélkülözhetetlenek a feltárt maradványok alapos leírásához. Ezért a jelen cikkben a közlésüket egy újabb szkíta jelmontázs elolvasásával egészítem ki (1. ábra).
A rövid szkíta szövegek elolvasására az ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás ad lehetőséget. Ezt az írásrendszert 2017-ben írtam le a Magyar hieroglif írás c. kötetben. E hieroglif írást, amelyet az 1970 óta folytatott kutatásaim alapján a magyar nyelv vallásos jelmondatainak rögzítésére találtak ki még a kőkorban, használták a szkíták, a szarmaták, a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is az ősvallás jelrendszereként.
1. ábra. Az Arzhan 2 (5. sír) hieroglifikus Ragyogó ügy sar (mai magyarsággal Ragyogó folyó úr) mondata, az ábra jobb szélén, lentről felfele a székely írás "s" (sar "sarok, úr"), "ü" (ügy "folyó") és "r" (ragyogó) jelei láthatók
A hieroglifikus szövegek általában - összhangban ezen írásrendszer rendeltetésével - az ősvallás központi fogalmát, az Istennel azonos világoszlopot (Tejútat) idézik fel. Esetünkben is erről van szó. A ragyogó jelző szinte állandóan megjelenik a Tejúttal azonos Istent bemutató hieroglifikus (ősvallási kötődésű képszerű szójeleket alkalmazó) jelmontázsokban. A Tejutat hol hegyként, hol folyóként, hol faként rajzolják elénk. Esetünkben a hegyet ábrázoló sar "sarok, úr" jelet és a folyó hullámzását idéző ügy "folyó" hieroglifát találjuk a hieroglifikus mondatjelben (2. ábra).
2. ábra. Az Ügy sar "folyó úr" ligatúra a "hegyen folyó" ábrázolási konvenció szép alkalmazása, a székely írás ligatúráinak forrásához, a több ezer éves ősvallási jelképek közé tartozik
A jelen cikk írása közben folyik a kínai-magyar közös szervezésű hun kiállítás előkészítése. A szervezők tudományát és céljait fogja jellemezni a jelen cikkben is érintett írástörténeti-őstörténeti folyamat megértése és hasznosítása. A hunok ugyanis ugyanezt a szkíta eredetű magyar hieroglif írást használták és hagyták ránk a leleteiken. A hun kiállításon elkerülhetetlenül ki lesznek állítva magyarul elolvasható (elolvasott) hieroglifikus hun nyelvemlékek.
- Amennyiben a rendezők ezek olvasatát is közlik a kiállítás látogatóival, akkor azzal borítékolhatóan magukra vonják a "szakma" politikailag meghatározó vonulatának ellenérzéseit.
- Amennyiben olvasat nélkül teszik közszemlére e hun tárgyakat és a szokásos "a hun nyelvet nem ismerjük, de biztosan mongolul, vagy törökül beszéltek" szöveggel etetik a nagyérdeműt, akkor a kiállítás nem a tudomány csúcsteljesítményét fogja képviselni.
A kiállítás a rendezők, meg a főnökeik hozzáértését, a nyílt tudomány elveinek való megfelelésük fokát, a tudománypolitikai elképzeléseiket és Magyarország félgyarmati függését fogja illusztrálni.
Irodalom
Barbara Armbruster és Caspar Meyer: Arany tárgyak a korai szkíta hercegi sírból, Arzhan 2, Tuva – Esztétika, funkció és Technológia, in: Eurázsia helyzete az ókorban: Nomád anyagi kultúra az ie I. évezredben, Különlenyomat, (mdpi.com/journal/arts), ISBN 978-3-7258-1933-1 (Hbk) ISBN 978-3-7258-1934-8 (PDF), Basel, Peking, Wuhan, Barcelona, Belgrád, Újvidék, Kolozsvár, Manchester, 2024., doi.org/10.3390/books978-3-7258-1934-8
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése