Az intelligens ember képes a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggések felismerésére. Veres Péter nemzetközi kitekintéséből azonban azt tudjuk, hogy a kutatóknak is csak négy százaléka kreatív, azaz nem számíthatunk minden esetben kifogástalan szakmai értékű reakcióra a "tudományos konszenzus", vagy akár a konferenciaszervezők részéről egy olyan felfedezés esetében, amely gondolati frissességet és intelligenciát követel meg.
Sándor Klára, Püspöki Nagy Péter és I. J. Gelb megállapításai alapján az írástan alapfogalmait sem ismerő, a nagy kérdések vizsgálata elől elzárkózó akadémikus "tudomány" lehetőségeit meghaladja egyes jeltörténeti összefüggések megértése és hasznosítása. Ezért esetenként kevés hajlandóságot mutat a ránk maradt hieroglifikus írásemlékek hasznosítására. Ennek köszönhetően szerepel a ma érvényes tankönyvekben ama tudott valótlanság, hogy a honfoglalás és Kr. e. 1000 közötti ősmagyar nyelvtörténeti kor írás- és nyelvemlék nélküli. Miközben a múzeumok polcain százával sorakoznak az e korból származó írás- és nyelvemlékeink.
A valójában nem is létező "tudományos konszenzus" csődjét illusztrálta a 2009-es nyelvemlék-kiállítás is. Akkor egy hunnak minősített, magyarul elolvasható leletet javasoltam szerepeltetni a nyelvemlék-kiállításon. Mintha ugyanerről beszélne a 2024-ben történt kirekesztésem is egyrészt a kovásznai Kőrösi Csoma konferencia, másrészt a Magyarok Világszövetsége által szervezett írástörténeti konferencia előadói sorából (holott korábban mindkét konferencián ismételten előadtam már). Ez esetekben is a magyarul elolvasható hun írásemlékek bemutatásának felrémlő lehetősége miatt borult ki az edény?
3. ábra. A 2024-es kovásznai konfrencia szervezője elutasítja a jelentkezésemet
A kovásznai elutasításom (3. ábra) arra utal, amit nagyjából eddig is sejteni lehetett: némely "tudományos körökben" a pénz beszél, amihez képest az írástani tények és a nemzeti identitás meg nem sokat számítanak. Létezhet egy politikai törekvés, amelyik meg kívánja akadályozni, hogy a hazai értelmiség és a világ tudományos közvéleménye értesüljön a hun írásemlékek magyar olvasatáról? Kőrösi Csoma Sándor igazát (a hun-magyar azonosságot) nem szabad bebizonyítani sem a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferencián, sem a kínai és magyar közös szervezésben mostanában megrendezésre kerülő hun kiállításon?
Irodalom
Horváth Csaba Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN 2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p.
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2.füzet
Benkő István: Az eurázsiai sztyeppövezet és a magyarok
Varga Géza: A filipovkai szarmata szarvas jelei
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Szkíta tartalom
Varga Géza: Őrségi világmodellek
Varga Géza: Andronovo tartalom
Varga Géza: Őrségi világmodellek
Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől
Varga Géza: Korompay Klára az írástalan ősmagyar kor helyesírásáról (academia.edu)
Varga Géza: Az Osservatorio Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról
Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése