Az academia.edu hasábjain olvasható Khodadad Rezakhani From the Kushans to the Western Turks című dolgozata, amelyben több kusán érem fényképét mutatja be. Ezek egyikén szerepel a magyar hieroglifákból (ősvallási jelentőségű szójelekből) összeállított zsen ten "zsendülő, feltámadó, újjászülető isten" mondatjel (1. ábra).
A jelen cikkben e mondatjelet olvasom el a végső soron kőkori eredetű magyar hieroglif írás segítségével. Bemutatom e kusán ligatúra és összetevőinek néhány párhuzamát is (2-9. ábra).
Igen régi és egykor széles körben használt hieroglifák maradtak ránk a kusán érmen. E megmaradást segítette a jelek ősvallási-uralmi használata, a dinasztia hatalmát legitimáló, isteni eredetet sugalló volta. A jelhasználat fennmaradása a hun, avar és magyar kultúrában összefügg a hun-magyar dinasztia genomjának hasonló korból és tájról való eredeztetésével. A kusán uralkodók hun eredetűek (Götz/1994). A Kásler Miklós és társai által végzett genetikai kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a hun-magyar Árpád ház genomja az ókori Baktria, a mai Afganisztán északi területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt (1). Hozzátehetjük: olyan kultúrában született meg az uralkodóház, ahol a későbbi hun-magyar állameszme és annak jelképrendszere már ismert lehetett (2. és 3. ábra). E hieroglifikus jelhagyományt a magyar jelkincs mindvégig megőrizte (2). A magyar államcímerben ma is az ugyanazon ősvallási jelkészlethez tartozó, avarhun eredetű Egy országa hieroglifikus mondatjel olvasható.
A székely írásban megőrzött jeleknek és a 90-es években az Írástörténeti Kutatóintézet műhelyében elvégzett akrofónia-rekonstrukcióknak köszönhetően a sztyeppi népektől ránk maradt rövid hieroglifikus szövegek ma már elolvashatóak. Az így hozzáférhetővé vált több száz hieroglifikus nyelvemlék megengedi ama reményt, hogy a kínai-magyar közös szervezésben készülő hun kiállítás egy jelentős új forráscsoportot mutat be a világnak.
1. ábra. A kusán érem és az I. Hormizd kusán uralkodó kezében tartott méltóságjelvény, felette valószínűleg a Hold ábrázolását (esetleg a feje tetejére állított nagy hieroglifát) látjuk
A 2. ábrán látható anaui pecsétnyomó hieroglifáinak székely megfelelői (balra fent) és egy kaitag szőnyeg zsen Ten (mai magyarsággal: zsendülő Isten) ligatúrája (jobbra fent). A pecsétnyomó jeleinek olvasata jobbról balra: Ak zsen ten szár (mai magyarsággal Heraklész a zsendülő /is/Ten úr).
3. ábra. Kr. e. 2000 tájáról származó baktriai világmodell
A 3. ábrán látható négyezer éves baktriai világmodell a sugár irányban elolvasható Zsenge Dana földje (mai magyarsággal Zsenge isten földje, vagy Feltámadó/újjászülető Dana földje) mondatot rögzíti. A világmodell zsenge, Dana és föld hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "zs" (zsenge), "d" (Dana) és "f" (Föld) rovásjelek az ábra jobb oldalán olvashatók.
4. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatja (fotógrafika) a Lyukó ten országa "Lyukó isten országa" mondattal, amely az eget tartó fát (az Istennel azonosított Tejutat) idézi
Az 5. ábrán látható magyar hímes tojás hieroglifái: a Jóma ligatúra a tojásról (balra fent), a Zsen ten ligatúra a tojásról (balra lent). Az ábra jobb oldalán fentről lefele a székely "j" (jó "folyó") és "m" (magas) jelek, továbbá a "zs" (zsenge) és ten "isten" jelek.
6. ábra. Egy Csou dinasztia korából való kínai érem sen "fű, fiatal növény, hajtás, zsenge" jele
A 6. ábrán látható kínai sen "zsenge" szójel a székely írás "zs" (zsenge) jelének formai és tartalmi párhuzama, amely a zsengeünnepre, a feltámadás és az új termés ünnepére emlékeztet.
7. ábra. A hettita (luvi, anatóliai) hieroglif írás ismeretlen jelentésű jele
A 9. ábrán látható honfoglalás kori tiszabezdédi tarsolylemez az égigérő fát és a hasadékában karácsonykor születő Istent ábrázolja képszerű jelekből alkotott elolvasható képszerkezet segítségével. Az ábra bal oldalán kiemelt mondatjel elolvasható Dana ős nagy sar a zsenge (mai magyarsággal: Dana ős nagyúr a zsenge, vagy inkább Dana ős nagyúr feltámad) alakban. Az ábra jobb szélén a hieroglifáknak megfelelő székely "d", ős, "sz", "n", "s" és "zs" rovásjelek (fentről lefele).
Jegyzetek
(1) A Magyar Hirlap cikke szerint Chu Xiaobo, a Shanghai Múzeum igazgatója az egyik szerződő fél. Közvetítő feladatokat lát el dr. Back István Henrik, a Back és Rosta Kft. vezérigazgatója. A magyar szerződő fél Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.
(2) A magyar címer és a székely írásjelek, valamint a magyar népi jelkészlet összefüggéseivel A magyarság jelképei c. kötetben foglalkoztam.
10. ábra. Kínai eredetű nagyszéksósi hun, pliszkai bolgár és veleméri magyar népi mondatjel-előfordulás
11. ábra. A sumer nun "herceg" és a kínai wang "uralkodó" jelek
A 11. ábrán látható sumér és kínai jelek azt bizonyítják, hogy az ókorban ez a jelkép legitimálta a királyi hatalmat, mert azt az Istennel azonos égig érő fától (a Tejúttól) származónak mutatta azt.
Irodalom
Götz László: Keleten kél a Nap I-II, Püski Kiadó Kft., Budapest, 1994.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999.
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése