A kitűnő állapotban megmaradt díszcsat tulajdonosának világnézetét hirdette, azaz jelvényként szolgált. Erre utal az is, hogy mindhárom szerkezeti eleme egy-egy elolvasható szójel. Az ékszer így egy csodaszép ligatúra, mutatvány a világ legszebb írásából, a magyar hieroglif írásból. Nem volt más szerepe ennek az elegáns műtárgynak, mint a Nap nagy szár (mai magyarsággal: Nap nagyúr) mondat közreadása és felmutatása (1. ábra).
1/a. ábra. Népvándorlás kori (azaz nagy valószínűséggel hun) díszcsat ismeretlen európai lelőhelyről (középen), a csat Nap, nagy és szár "úr" hieroglifái (balra, lentről felfelé), valamint egy népi napjelkép Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester másolt edényéről, felette a székely "n" meg "sz" rovásbetűk (jobbra)
1/b. ábra. Népvándorlás kori (azaz hun) csat ismeretlen európai lelőhelyről
1/c. ábra. A zamárdi avar csat nyelvén a Bél szár "Bél úr" mondat olvasható (a szár jel képszerűbb alakját alkalmazták), azaz tudjuk, hogy az avarok Bél fiúistent azonosítják a világoszloppal (Tejúttal)
Az akadémikus és körön kívüli íráskutatók "természetesen" dermedten állnak a hasonló hieroglifikus írásemlékek előtt és - a jelek szerint - megnyikkanni sem mernek. Régóta ismert pedig (Németh Gyula már 1934-ben megírta), hogy a székelyek szó- és mondatjeleiről Veit Gailel tollából forrásunk is van, arról nem is beszélve, hogy maguk a szójelek is a szemünk előtt vannak az énlakai unitárius templomban, Bikfalva szép kúriáinak falára festve és másutt is.
Tudhatják jól az akadémikus rovológusok, hogy jobb, ha befogják, mert - a finnugrista jelzőosztogatást nem tekintve annak - nincs gyakorlatuk az értelmes rovológiai hozzászólás terén. Száz év közönséges hazudozás után a 90-es években egyszer már bevallották négyen is, hogy számukra rejtély a székely írás eredete, de ebből a nemtudom-állapotból azóta sem sikerült kilépniük. A "tudományos konszenzus" által diktált prekoncepciókon (1) és módszertani téveszméken (2) való átlépéshez a szaktudáson és becsületen kívül bátorságra is szükségük lenne, mert a labancok és libsik meghatározta "tudományos konszenzus" figyelő tekintete előtt jobb, ha nem hívják fel magukra és a nyilvánvaló rovológiai tényekre a közfigyelmet.
Éppen ezért van jelentősége ennek és a többi, hozzá hasonló hieroglifikus írásemléknek, amelyek százszámra porosodnak a múzeumok polcain. Segíthetik egy kívánatos elméleti-módszertani változás elkövetkezését az ELTE, az MTA, az MNM és a Magyarságkutató Intézet meg a hasonszőrű intézmények rovológiai-őstörténeti berkeiben. Nyilvánvalóvá teheti a szaktudósok és a közönség számára is, hogy valami nincs rendben a székely írás eredeztetése témakörben s el kell jönnie már a rovológiai rendszerváltásnak is.
"Tudós nagyjaink" ugyanis e nélkül a várva várt fordulat nélkül aligha fognak helyes választ adni a magyar őstörténet legnagyobb kérdésére, hogy magyarul beszéltek-e a hunok. Az örvendetesen gyarapodó régészeti és genetikai alapozású dolgozatok ugyanis e hieroglifikus írásemlékek elolvasása és hasznosítása nélkül csak komolyan nem vehető találgatásokba bonyolódhatnak a hunok nyelvét illetően.
2. ábra. Nap szójel a csatról (fent) és egy Czibor Imre fazekas által másolt edényről (lent)
3. ábra. Nagy szójel a csatról (fent) és a székely írás "n" betűje (lent), a jel eredetileg az áttetsző kőből való égi boltozat ábrázolása (a csat kövekből álló íve ezt modellezi), a székely jel a rovástechnológia miatt fordult függőlegesre (vízszintes jelet nem lehet fapálcába róni)
4. ábra. Szár "úr" szójel a csatról (balra) és a székely írás "sz" betűje (jobbra), a jel az Istennel azonos égig érő fa szárát ábrázolja, ezért lett a szár szavunkból kialakult úr az Isten állandó jelzője
Jegyzet
(1) Ilyen, tudományos igényű érveléssel soha alá nem támasztott, pusztán a haynauista-hunfalvista szándékból fakadó és a széles körű hozzá nem értés segítségével életben tartott téveszme az is, hogy a székely írás alfabetikus és végső soron a sémi írásokból származik.
(2) Fatális módszertani hiba, hogy elolvasásra csak a tudományos folyóiratokban közölt dolgozatokat érdemesítik. Amint az sem vezethet eredményre, ha a székely írást továbbra is alfabetikusnak tekintik és ennek megfelelően próbálják meg eredeztetni valamelyik idegen ábécéből. A száz éven át folyamatos kudarcok után le kellene vonni a totális csőd tanulságait. Minden akadémikus nagy mellény ellenére nem a dilettánsok képviselték a jellemzően tudománytalan álláspontokat a székely írás eredeztetéséről kialakult nézeteltérések során, hanem a "szakma" képviselői. A körön kívüliek némelyike ugyanis természetesnek tartotta a magyar jelkészlet kapcsolatát a sumér, kínai, egyiptomi stb. írások szójeleivel - amit ma már tényként kezelhetünk.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei
Varga Géza: Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: Bikfalva festett hieroglifái
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése