A "tprus" (szabír ős) mondatjel párhuzama Zalavár Várszigetről

A zalavári Várszigeten előkerült, szabír ős jelet hordozó avar jelvény (1. ábra) és a zalavári lelőhely korrekt értelmezése váratlan igazolást kapott ama tény által, hogy Zalaszabar a Vársziget közvetlen szomszédja. Zalaszabar neve ugyanis azt jelenti, hogy e helyen szabírok telepedtek le egykor s ők hagyták hátra ezt a jelvényt is az avar időkben. Ez alátámasztja Bakay Kornél kritikáját a zalavári leletek prekoncepciós értékeléséről (ott ugyanis nem frank-szláv, hanem avar-magyar település volt). Egyúttal a nikolsburgi ábécében lévő tprus (tapar ős "szabír ős") hieroglifáról Simon Péterrel közösen adott olvasatunkat is igazolja ez a földrajzi közelség. 

Azt a gondolatot, hogy az avarokkal érkező szabírok a Dunántúl délnyugati sarkában telepedtek le, több avar kori lelet, a szabírok e területen történő továbbélését pedig a magyar népművészetben megjelenő jelváltozatok sora (4. ábra) támasztja alá. 

A zalavári ásatások eredeti célja - a Ritoók Ágnestől egy személyes beszélgetésünk során kapott tájékoztatás alapján - a megszálló szovjet hatalom kérésének teljesítése volt. Ez alapozta meg a máig elevenen élő történelemhamisítást. Az volt ugyanis a visszautasíthatatlan kérése a megszállóknak, hogy magyar földből szláv leleteket mutassanak fel - ami a tájba simuló szakembereknek köszönhetően meg is történt. A Magyar Tudományos Akadémia a magyar régészet ötéves tervének fő témakörei közé sorolta a pannóniai szlávok anyagi kultúrájának és településeinek vizsgálatát. A kutatás helyszíneként Zalavárt jelölték ki, a feladatot pedig a Magyar Nemzeti Múzeum kapta meg. Az 1948 óta rendszeresen folytatott ásatások eredményeképpen aztán elő is került a sohasem létezett Nagymorva Birodalom fővárosa a Zala mentén. 

1. Ábra. Avar szíjvég Zalavárról az égig érő fa ábrázolásával, a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének párhuzamával, az egykori szigeten lévő lelőhely kb. 2 kilométerre van a Kis-Balaton partján lévő Zalaszabartól, amely máig őrzi a szabír népnevet

A dicsőséges Vörös Hadsereg kivonulását követően azonban - a "tudományos konszenzus" igazodásának megfelelően - a szláv dominancia fokozatosan eltűnik Zalavárról. (1) Újabban már a Frank Birodalom legkeletibb székhelyének tekintik a településromokat. Ez persze ugyanúgy nem támasztható alá komolyan vehető érvekkel, amint a korábbi változat sem (a rendszeresen hivatkozott Conversio nem Zalavárt említi, hanem egy ausztriai települést). 

2. ábra. Karosi honfoglalás kori szíjvég a Lyukó a szabírok őse olvasatú, vagy értelmű hieroglifikus mondattal (középen), a szíjvég hieroglifái (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" és "tprus" (tapar us "szabír ős") rovásjelek. a hunoknál is előforduló "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció magyar etnikumjelző 

A régészeti leletek értékelésekor feltűnő, hogy régészeink a zalavári leletek magyar hieroglifáit (akár avar korúak azok, akár Árpád koriak) nem említik, sohasem ismerik fel, azokból a kézenfekvően levonható következtetéseket nem vonják le (2). Ez a jelenség - sajnos - nem korlátozódik a zalavári ásatásokra, hanem általános jellemzője a magyarországi kutatásnak (3). A két cserépdarabon felbukkant glagolita (pontosabban glagolitának minősített) jeleket azonban azonnal világszenzációként tálalták, mert korainak tűnnek a többi glagolita emlékhez képest. Miközben e glagolitának állított jeleket - a Szőke Béla Miklóstól származó szóbeli információ alapján - minden igyekezet ellenére máig nem sikerült azonosítaniuk és elolvasniuk (például kereszt alakú jel nincs a glagolitában, ám van a székely írásban). Az elsőségek sora fakadhat abból is, hogy a XI. századi leleteket rendre visszadátumozzák a frank időkbe.  Ami a XI. században szokásos méretű (például az "Adorján templom" alapterülete), az a frank időkbe visszadatálva meglepően nagynak tűnik. 

3. ábra. Avar szíjvég a zamárdi temetőből a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének megfelelőjével, az égig érő fa csúcsán még megtalálható az "us" (ős) hieroglifa, amely más emlékeken többnyire hiányzik, ám az "us" (ős) jelnév megmaradt a székely írás "tprus" jelnevének végén

A több évtizedes vita alighanem újra felélénkül a közeljövőben, mert Bakay Kornél új dolgozattal rukkolt ki e témában (4). A vita eldöntését a zalavári hieroglifikus írásemlékek feldolgozásával és elolvasásával próbálom meg segíteni. E cikkben egy avar szíjvéget mutatok be, amelyen a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének (5) avar kori változata látható (1. ábra). Az égig érő fát ábrázoló hieroglifának megtaláljuk a párhuzamát a zamárdi avar és a karosi honfoglalás kori leletek között is (6). 

Az 1. ábrán bemutatott zalavári avar szíjvég és Zamárdiban előkerült avar, valamint a Karoson kiásott honfoglaló párhuzama azt bizonyítja, hogy a székely írás valóban hun-szkíta eredetű, ahogyan azt az 1500-as évek magyar értelmisége még tudta. Az ezeken lévő, magyarul elolvasható szövegek egyúttal az avarok és a honfoglalók magyar nyelvéről is tanúskodnak.

Zalaszabar és a Vársziget közelsége

A zalavári szabír ős jel új jelentőséget kap, ha tudjuk, hogy a zalavári ásatási terület 2-3 kilométerre van Zalaszabar községtől, amely ugyanúgy az avar korban ott élő szabírok nevét őrzi, amint a szíjvég jele is. Ez a földrajzi név azt bizonyítja, hogy a Várszigetnek egykor szabír lakossága volt s hogy a nikolsburgi ábécében fennmaradt tprus (tapar ős "szabír ős") jelet jól olvastuk el Simon Péterrel. 

Ez az olvasat csípte az akadémikus áltudomány szemét, ezért a Nyelvtudományi Közleményekben megjelent egy írástörténeti ismerethiányról árulkodó cikk Máté Zsolt tollából. Az erre írt válaszcikkemet, amelyben a szerző tévedéseit javítottam ki, a szerkesztőség nem közölte, majd néhány év múlva, minden értékelés nélkül visszaadta. Ennek köszönhetően Máté Zsolt ellenőrzés nélkül publikált téveszméje akadálytalanul kifejthette romboló hatását. Ő ugyanis elfeledkezett arról, hogy a székely írás általában, a nikolsburgi ábécé sorvezetése pedig konkrétan jobbról-balra halad, ezért a balról jobbra haladó sorvezetésre épülő elméletét nem lehet komolyan venni. 

Ez azonban a hozzá nem értők által gyakorolt akadémikus cenzúra miatt nem derült ki azonnal. Máté Zsolt cikkének hatására előbb Róna-Tas András, majd Sándor Klára is hibásan közölte a nikolsburgi ábécé jelsorát, amit pedig korábban már hibátlanul kiadtak az elődök (például Németh Gyula 1934-ben). Sándor Klára - a "tudományos konszenzus" módszertani-etikai alapozásának nagyobb dicsőségére - javaslatot tett a forrás hibásnak minősítésére és "kijavítására", hogy Máté Zsolt téveszméje mégis megtartható legyen. Ez persze nem arathatott sikert.

A kiadatlan cikkemet végül Máté Zsolt és a tprus jel újabb magyarázatai címmel 2010-ben adtam ki az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben. A helyzet további ismertetését A temporius-téveszme diadalútja címmel közöltem egy cikkben. Ennek és a személyes tájékoztatásoknak köszönhetően a 2021-ben megjelent MTA rováskorpuszban végül megjelent annak beismerése, hogy Máté Zsolt tévedett. Ám - az akadémikus "tudomány" etikai szintjével összhangban - a nevem és a szerepem említése nélkül.

 

Jegyzetek

(1) Egy családi kiránduláson arra járván feltűnt, hogy a XI. századi magyar templomromot, a Récéskúti bazilikát egy rozsdásodó fémtábla még mindig Pribina templomának mondja, holott a szinte évente változó "tudományos" magyarázatok addigra már leszámoltak ezzel a korábbi téveszmével. Akkor e táblát az eredetileg a neten (a Tudós Virtuson) megjelent, majd később az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben is kiadott cikkem hatására kicserélték (amint arról Szőke Béla Miklós régész tájékoztatott). 

4. ábra. Kercaszomori ajtósarok a szabír ős mondatjellel, arról tanúskodik, hogy az Őrségben szabírok telepedtek le

(2) Korábban bemutattam már a Zalavár Várszigetről előkerült ezüstjelvény olvasatát és a sort folytatni lehet, mert még akad egy-két további hieroglifikus jel, vagy rövid írásemlék a zalavári leletek között.

(3)"Tudósaink" képesek jelzőosztogatásig fajuló vitát folytatni egymással a karosi honfoglalók nyelvét, nemzetiségét és hun eredetét illetően, de a karosi tarsolylemezen lévő, magyarul elolvasható hieroglifikus mondatot egyikük sem volt képes elolvasni. Ez az eset korántsem egyedi, sőt újra és újra elő fognak fordulni hasonlók, amennyiben a "szakma" nem hajlandó felismerni a székely írás jeleit és megtanulni a szkíták, hunok, avarok és honfoglaló magyarok által használt magyar hieroglifák olvasását. 

(4) Bakay Kornél a kézirat megírásához nem kapta meg a zalavári ásatási jegyzőkönyveket. Ezért végső soron ugyanaz a Magyar Nemzeti Múzeum felelős, amelyikben a letétbe helyezett budapesti hun jelvényt barbár módon lereszelték.

(5) Az akadémikus rováskutatás fontos törekvése a magyar szó- és mondatjelek létének tagadása a székely írás sémi eredeztetését előíró prekoncepció szellemében. Végső soron ezért születhetett meg a temporius magyarázat a székely írás "tprus" mondatjeléről, amelyről hamarosan kiderítettem alapvetően elhibázott voltát, ám az erről írt cikkemet a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztősége nem volt hajlandó közölni. Miután megértették a kifogásomat, a "szakma" tudományos igényű ok nélkül felülbírálta és átértelmezte a forrást, hogy a tévedést továbbra is fenntarthatóként állítsa be.  

(6) Berze Nagy János említi, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az istennel s hogy szibériai mítoszok szerint a fa ágai az égbolt súlya alatt meggörbülnek. Ezt a fát ábrázolják a jelen cikkben bemutatott magyar hieroglifák.

Irodalom

Bakay Kornél - Varga Géza (2022): Bakay Kornél: Zalavár-Vársziget és a Mosaburg-kérdés

Varga Géza: Így írtok ti magyar őstörténetet Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010.

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: A székely írás harmadik k jele

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése

Varga Géza: Ezüstjelvény a hieroglifikus "Úristen" mondatjellel Zalavár Várszigetről

Varga Géza: A hun-magyar uralkodóház nemzetségjele a Zalavár Várszigeten előkerült leletek között

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja

Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia

Varga Géza: Garantálja-e a minőséget a tudományos szerkesztőségek szűrője a rovológiában?

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó