Bevezető
A zalavári jelvény (1. ábra) a Bakay Kornéltól kapott szíves szóbeli tájékoztatás szerint szórványlelet az 1019-ben felszentelt un. Hadrianus templomból. Sem a szláv, sem az avar leletek közé nem sorolható, IX. század végi - X. századi magyar díszítménynek látszik. Hozzáteszem, hogy a róla leolvasható mondat a leggyakoribb, jellegzetes magyar kifejezések közé tartozik. Az a körülmény, hogy a szójeleket egyetlen, művészileg, a képi tartalmat és az ősvallási mondanivalót tekintve is egységes kompozícióba, szépséges mondatjelbe szerkesztették, arra utal, hogy ez a mondat, vagy kifejezés már a jelvény készitésekor is igen régen mindennapi használatban volt. A párhuzamok alapján bizonyos, hogy ezt az Úristen szóösszetételt már az ősvallás korában és a sztyeppén is használtuk, ezért nem bizonyítja a zalavári magyarok kereszténységét. A jelhasználat elsősorban pogány, hiszen a szár (mai magyarsággal Úr) szójele az égig érő fa ábrázolása, ami inkább tűnik ősvallási hagyománynak, mint kereszténynek. Berze Nagy János népmesekutató is azt állapította meg, hogy az égig érő fa a magyar néphit szerint azonos az Istennel. Persze éppen ez az a korszak, amikor a pogány jelképeket átveszi a korai kereszténység.
1/a. ábra. A zalavári Szár ős ten (mai magyarsággal Úristen) mondatjel (középen), a jelvény szár, ős és ten hieroglifái (balra, lentről felfele), valamint a nekik megfelelő mai magyar jelek (lentről felfelé: magyarszombatfai tányér szár jele, a székely írás "sz" betűje, valamint ős és ten szójele (jobbra)
1/b. ábra. A zalavári ezüstjelvény (fotógrafika)
Írástani tanulságok
A rovológia (korai magyar írásokkal foglalkozó tudomány) számára is kínál tanulságokat ez az ezüstjelvény.
Egyrészt az írásirányt illetően, ami egyértelműen lentről felfelé vezet. Ez a lelet korántsem egyedüli példája ennek az írásiránynak (2. és 4. ábra).
2. ábra. A lentről felfelé írt ős + ten (Isten) összetétel egy Amur menti sziklarajz részlete a Kr. előtti 4. évezredből
Másrészt alátámasztja egy korábbi feltevésemet arról, hogy a székely írás "us" (ős) jele (az "f" betűhöz hasonlóan) egy korábbi ligatúrából, tehát két elemi szójel együtteséből alakult ki.
A ligatúra másik eleme az Isten fát ábrázoló jelképe. Ez utóbbi hieroglifának ismerjük a hangalakját is: szár. E szár szójelből alakult ki az ágak elhagyásával a székely írás függőleges egyenes alakú "sz" betűje. Ezért szerepel a székely írás "us" (ős) jelében a függőleges egyenes, ami önállóan az "sz" jele lenne.
3. ábra. Az elolvasható kalotaszegi tulipán középső szirma is azonos az "us" (ős) hieroglifával, aminek a közepén szintén egy ágakkal rendelkező szár "úr" szójel található
Párhuzamok
A zalavári ezüstjelvénynek több típusú párhuzamai vannak. A hasonló párhuzamok sorozata együtt kultúrát és etnikumot azonosít, ezért szükséges a rendelkezésünkre álló jelkincs feltárása, megértése és hasznosítása.
- A párhuzamokban megtaláljuk a székely írás elődjének, a szó- és mondatjeleket alkalmazó magyar hieroglif írásnak a jeleit.
- A másik párhuzamos jelenséget jelenti az írásirány. Azok az Isten olvasatú, függőleges olvasási írányú szójeleink tartoznak ide, amelyekben alul van az "us" (ős) szójel és felette a Ten. Ilyen van egy gyulai honfoglalás kori bronzcsaton is (4. ábra).
- A harmadik párhuzamos jelenséget képviseli az a kalotaszegi ős szójel, amelyben a függőleges egyenes helyett szintén az ágakkal rendelkező szár "Úr" hieroglifa jelenik meg (3. ábra).
- A negyedik párhuzam, hogy a zalavári ezüstjelvény ős hieroglifájának "szeme van", azaz két pont látható rajta, akár az egyik veleméri rajzos sindü ős jelének (5. ábra).
Irodalom
Berze Nagy János: Égigérő fa - Magyar mitológiai tanulmányok, Pécs, 1957.
Varga Géza: A kenderesi Isten hieroglifa segítette az otrantói hős nevelkedését
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése