2019. július 21., vasárnap

Egy pécsi XI. századi gyűrű hieroglifikus mondata

Bevezető

Pécs már a római időkben is jelentős város volt s az maradt a hun és avar korszakban is, amely korszakok magyarul beszélő lakossága megérte az Álmos és Árpád vezette magyarok bevonulását is. Talán ezzel az etnokulturális folyamatossággal függ össze a Pécs és Bécs városnevek eredete is, amelyek a becs, becses szavak rokonságába tartozhatnak.

Szent István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget. Orseolo Péter uralkodása idején épült a pécsi székesegyház, ahol 1064-ben Salamon királyt megkoronázták. A nem sokkal később leégett épület helyett emelték Szent László idejében a ma is létező székesegyházat, amelynek épségben maradt altemplomában szintén megmaradt egy elolvasható hieroglifikus mondatjel. Nagy Lajos idejében itt alapították az első magyar egyetemet.

Magam is elcsodálkozom néha, milyen sok hieroglifikus emlékünk van, amelyek szertefoszlatják a soha meg sem alapozott akadémikus nézetet, miszerint a székely írást csak a székelyek használták volna. A régóta ismert (ám olvasatlanul heverő) hun, avar, honfoglaló és Árpád kori írásemlékek alapján kétségtelen, hogy a magyarság egésze ismerte és használta az írásunk hieroglifikus változatát s mellette az alfabetikusat is.

A pécsi gyűrű

E cikkben egy pécsi, XI. századi gyűrű Bél ügy Lyukó (mai magyarsággal: A Bél folyó a Lyukó) mondatát olvasom el. Ez a rövid mondat azt jelenti, hogy Bél fiúisten, aki az égi folyó (Tejút, égig érő fa) alakjában tartja fejünk felett az eget, azonos Lyukó napistennel. Hozzátehetjük, hogy a napisten palotája a Sarkcsillagnál van. Obi-ugor mítoszok szerint ugyanis a napisten, amikor hazamegy, a lovát az égig érő fa (a Tejút) csúcsához köti. Nos, e rég letűnt világ hiedelemrendszeréből ad némi ízelítőt ez a pécsi gyűrű.

1/a. ábra. A hieroglifikus mondatjelet hordozó XI. századi pécsi gyűrű

1/b. ábra. A pécsi Bél hieroglifa (balra) és a székely írás "b" rovásbetűje (jobbra)

1/c. ábra. A pécsi ügy "folyó" hieroglifa (balra) és a székely írás "ü" rovásbetűje (jobbra)

1/d. ábra. A pécsi lyuk/Lyukó hieroglifa (balra) és a székely írás "ly" rovásbetűje (jobbra)

A magyar hieroglif írás tankönyvszerű leírása 2017-ben jelent meg az Írástörténeti Kutatóintézet könyvsorozatában, az egyes hieroglifák ismertetésével és a végső soron kőkori írásrendszer történetének leírásával. Ez a hieroglifikus írás a székely írás előzménye, amelyet ma is alkalmazunk a népi (pl. hímes tojás), uralmi (heraldikai) és vallási (templomi) jelrendszerünkben.

Gondolati párhuzamok

Más tárgyakon is megtaláljuk e régi mítoszok törmelékeit és ezek összevetése megerősítheti, vagy módosíthetja a feltevéseinket.

2. ábra. A hun csat nyelvéről leolvasható Bél neve, a képi tartalom pedig azt is elárulja, hogy ő támasztja alá fejünk felett az égbolt ívét

3. ábra. Az őrségi tejesköcsög a világoszloppal (Tejúttal) azonos Bél isten jelképe s a Sarcsillag helyzetéhez hasonlóan a tetején van a lyuk (Lyukó isten jelképe)

Ez a gondolatiság a reneszánsz bőségszaru előzménye. E tárgyak és jelek segítenek megérteni, hogy eleink miképpen képzelték el a világ szerkezetét és működését. Lyukó istentől (akinek a palotája a Sarkcsillag táján van) származik minden jó. Tőle a Tejút szállítja az életet adó vizet az Ararát csúcsára (ez központi szent hely később - talán a sztyepp benépesülésekor - átköltözhetett az Északi sarokra), ahonnan a 4 szent folyó továbbítja azt a világ négy tájára.

4. ábra. Torontál megyei edény az ügy hieroglifával jelzett Tejút, rajta az "us" (ős) szójellel azonosítható hasadék ábrázolásával, alul látszik a szent folyók elágazása

Jegyzet

(1) Pécsről csak egyetlen XIII. századi, kőbe vésett rovásfeliratot ismer a közönség. Ennek - példamutató módon - márványtáblán állítottak emléket a pécsiek. (A karcagiak - sajnos - elzárkóztak ama javaslatom megvalósítása elől, hogy állítsanak emléket a karcagi csatkarikának és hieroglifikus szövegének - nem is ismeri azt Karcag lakossága sem, holott büszkeségre adna okot).

Talán a pécsi márványtábla sem a városi vezetésnek köszönhető, mert amikor Pécs Európa kulturális fővárosaként leszerepelt, hiába javasoltam a szervezőknek, hogy említsék meg e rendezvény keretében a további pécsi és környékbeli rovásemlékeket. Szép hazánk minden kádárista-ballib emlőkön nevelkedett "nagysága" érezheti a zsigereiben, hogy a magyar ősjelektől tisztes távolságot illik tartania, ha szalonképes akar maradni?

Ám a márványtáblán megörökítetten túl is akad még néhány pécsi hieroglifikus írásemlék, amelyeket legalább számba kellene venni.

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: A Pécs Nagykozár Üszögpuszta lelőhelyű hun kiszíjvég hieroglifikus mondata

Varga Géza: A pécsi székesegyház hieroglifikus mondatjele

Varga Géza: A regölyi gyűrű hieroglifikus szövege (előkészületben, a tárgy képe szerepel a Magyar hieroglif írás c. kötetben)

Varga Géza: Árpád kori turulos gyűrű hieroglifikus szöveggel

Varga Géza: A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Varga Géza: Az újkígyósi honfoglalás kori gyűrű olvasata

Varga Géza: A honfoglalók írásemlékei