A Magyar hieroglif írás c. kötetben és kisebb cikkekben is bemutattam már a pécsi székesegyház hieroglifikus mondatát, ám az egyetlen részletesebb cikket, ami a tudós virtuson jelent meg, az idők szele elsodorta, ezért újra foglalkozni kell vele. A valójában nem is létező írásszakértők figyelmét egyébként sem keltette fel ez a kicsiny, de fontos írásemlék, így aztán rájuk is rájuk fér az ismétlés.
1/a. ábra. A pécsi székesegyház hieroglifikus Óg az Egy ős mondata világosan felismerhető hieroglifákból áll, ez a képszerkezet az "eget tartó istenjelkép" ábrázolási konvenció egyik példája
1/b. Ugyanaz a részlet az egyébként kitűnő Zala György szobrászművész által átfaragva már csak egy semmitmondó palmetta
2/a. ábra. A Szent László idejében épült székesegyházból maradt kövekből összeállított rekonstrukció
2/b. ábra. A rekonstrukció részlete közelebbről
2/c. A pécsi "eget tartó isten" ábrázolási konvenció, amelyben az égig érő fával azonos isten alakja mellett a hieroglifikus mondatjel megjelenik (balra) és a Szent Korona hasonló "eget tartó isten" ábrázolása (jobbra)
2/d. A fenti részlet Zala György által készített rekonstrukciója
3/a. ábra. A pécsi Óg hieroglifa (balra) és a székely írás "o/ó" betűje (jobbra), az ég boltozatát ábrázoló jelet a rovástechnológia miatt kellett függőlegesre állítani
3/b. ábra. A pécsi ős hieroglifa (balra) és a székely írás "us" (ős) jele (jobbra), a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyikben karácsonykor a Nap felkel
3/c. ábra. A pécsi Egy hieroglifa (balra) és a székely írás "gy" betűje (jobbra), az istennel azonos Tejút/égig érő fa jelképe
A többi pécsi és dunántúli hieroglifikus írásemlékkel együtt nyilvánvaló, hogy az Árpád kori uralkodóink nem üldözték, hanem használták a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleit. Tehát - az akadémikus "tudomány" állításával ellentétben nem csak a székelyek használták az ősírásunkat, hanem az az egész magyarság kincse volt.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Emléktábla a rovásnak – Pécs (rovásinfo)
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy bűbájos őrségi szállás) egyik kerti pihenőhelye
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) tókájának részlete
Kötetlen biológiaóra a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy kedves őrségi szállás) dombja alatti égerláp-rekvizitumban
A veleméri Cserépmadár szállás (egy őrségi szálláshely) borospincéjéből kialakított fürdőszoba-előtér
Amikor Pécs nemrég Európa kulturális fővárosa volt, levelet írtam a Pécsi Önkormányzat illetékeseinek, hogy használják fel ezt a páratlan lehetőséget a kulturális seregszemle érdekesebbé tételére, de nem voltak hajlandók a cikk végén felsorolt rovásemlékeket bevenni az esemény programjába. Magyarázatot nem adtak, csak találgatni tudom az okát. Nyilván a rovológiai téren szinte mindenütt megmutatkozó elképesztő szakmai tájékozatlanság és akadémikus rovásundor játszhatott szerepet. Történhetett volna másképpen is, de ez így egy szégyenletes fiaskó lett, amit nehéz lesz letörölni az egyébként rokonszenves Pécs arcáról.
VálaszTörlés