2024. szeptember 7., szombat

Hatezerötszáz éves zsendülő isten ligatúra egy kirgiz leány ruháján

Monoki Ibolyától kaptam az 1. ábrán látható szép kirgiz leány fényképét, akinek a ruháján (a nyaka alatt) a két székely jelből (a magyar hieroglif írás két jeléből) összeállított zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúra olvasható. Pillanatnyilag nem tudom, hogy ez egy eredeti népi hagyomány-e. Ez könnyen lehetséges, mert a kirgizeknél sok hasonló hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel) található például szőnyegbe szőve (2. ábra). Elvileg lehetne egy régészeti leleten talált jelkép modern kori felújítása is. Csupán az bizonyos, hogy ez a ligatúra a magyar és a kirgiz nép közös öröksége a hun/kusán korszakból, netán a kb. 6500 éves anaui kultúrából, vagy a környezetéből (e tájon született meg az Árpádház genomja is a Kásler Miklós és társai által végzett genetikai kutatás szerint). Ugyanezt a ligatúrát megtaláljuk a Bakay Kornél által Somogyváron kiásott ezüstgyűrűn és magyar hímes tojásokon is.  


1. ábra. Zsen ten "zsndülő/újjászülető isten" ligatúra egy kirgiz leány ruháján

 

2. ábra. Kirgiz szőnyeg székely jelek szójel-párhuzamaival, a sarkaiban a magas sar "magasságos úr", a központi köriratban a "folyó", valamint ten "isten, élet", a külső köriratban pedig az Ak "patak, Heraklész" és ügy "folyó" szójelek olvashatók




3. ábra. Az Agócs Gergely által bemutatott üzbég hímzés kör alakú jelmontázsai (benne a zsen ten ligatúra) a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten újjászületésére emlékeztetnek



4. ábra. A Györgyi Erzsébet által közölt magyar hímes tojás (középen), a Jóma ligatúra a tojásról (balra fent), a Zsen ten ligatúra a tojásról (balra lent), valamint a székely "j" (jó "folyó") és "m" (magas) jelek (jobbra fent), továbbá a "zs" (zsenge) és ten "isten" jelek (jobbra lent) 




5. ábra. Árpád kori gyűrű Somogyvárról a Zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúrával (Bakay Kornél nyomán), az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "zs" (zsenge) és "nt/tn" (ten) rovásjelei 




 6. ábra. A kusán érem és az I. Hormizd kusán uralkodó kezében tartott Zsen ten (mai magyarsággal: Zsendülő isten) olvasatú méltóságjelvény, felette valószínűleg a Hold ábrázolását (esetleg a feje tetejére állított nagy hieroglifát) látjuk



7. ábra. A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó (középen, fotógrafika) jeleinek székely megfelelői (balra fent) és egy kaitag szőnyeg zsen Ten (mai magyarsággal: zsendülő Isten) ligatúrája (jobbra fent)



Irodalom

Agócs Gergely: Kongrat útinaplók 1.0 (közösségi média)

Varga Géza: A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó magyargyanús jelei

Bakay Kornél: Somogyvár Szent Egyed-monostor A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása 1972 - 2009., Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest, 2011. 

Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse, Néprajzi Értesítő, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1974.

Khodadad Rezakhani: From the Kushans to the Western Turks (academia.edu) 

Kásler Miklós és társai: Az Árpád-dinasztia filogenetikai eredetének meghatározása Harmadik Béla Y kromoszóma szekvenálása alapján, European Journal of Human Genetics, 2020. július 7.


Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése