Az eddig elemzett néhány szarmata nyelvemlék alapján nyilvánvaló, hogy a szarmaták használták a magyar hieroglif írás szójeleit, aminek köszönhetően a régészeti leleteiken magyar szavakat és mondatokat olvashatunk el. Ezek a mondatok rövid, ősvallási vonatkozású szövegek, amelyek a világnézetet és az identitást jelezték.
A jelen cikkben bemutatott szarmata tükör hátoldalán két jelből alkotott ligatúrát találunk (1. ábra). Alul van az ég boltozatát ábrázoló Óg, felette pedig az égigérő fát ábrázoló ten "isten" hieroglifa.
Ez a képszerkezet, amikor az Istent egy boltozat tetőpontján ábrázolják, vagy jelképezik, megtalálható a csempeszkopácsi és a veleméri Árpád kori templomokban is.
3. ábra. A veleméri Szentháromság templom freskóján is a diadalív tetőpontján helyezték el Jézsus krisztus ábrázolását
4. ábra. Szergej Botalov által közölt kazahsztáni "bajszos kurgán" egy földből és őből rakott geoglifa, amely az ég boltozatát, az Óg isten nevét rögzítő hieroglifát örökíti meg, az elhunyt Istenhez jutását azzal fejezték ki, hogy a sírt és benne az elhunytat az égboltot jelképező Óg jel boltozatának tetőpontján helyezték el, a boltív belsejében a két hieroglifávl írt Lyukó a Nap mondat olvasható, jelezve, hogy a temetkezés során tudatosan alakítottak ki elolvasható formációkat
A szarmata tükör ligatúrájának olvasata Óg ten (mai magyarsággal Óg isten). Óg király szerepel az Ószövetségben is. A görögök Heraklészként (her Ak am. Óg úr) ismerték és a szkíták ősapjának tekintették. Az Óg istennév szerepel a ma is használt ogur népnévben, ami azon népek csoportját jelölte, akik magukat Óg leszármazottainak tartották. Muagerisz királyfi nevében ez az Óg úr kifejezés szerepel ager alakban. Mivel ezt a Muagerisz nevet rendszeresen a magyar népnév korai előfordulásának tekintik a szerzők, feltehető, hogy a magyar népnévben is orr rejlik ez az ager kifejezés, ami az Óg úrtól való mítikus származásunk jele lehet. Előfordul az onogur szóban is, amely népnév származékait az idegen népek máig a magyarság neveként használják.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Szarmata tartalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése