Varga Géza írástörténész: A kimmériai Boszporusz szarmata jelvényén lévő "Óg (is)ten" mondat

Az eddig elemzett néhány szarmata nyelvemlék alapján nyilvánvaló, hogy a szarmaták használták a magyar hieroglif írás szójeleit, aminek köszönhetően a régészeti leleteiken magyar szavakat és mondatokat olvashatunk el. Ezek a mondatok rövid, ősvallási vonatkozású szövegek, amelyek a világnézetet és az identitást jelezték.

A jelen cikkben bemutatott szarmata tükör hátoldalán két jelből alkotott ligatúrát találunk (1. ábra). Alul van az ég boltozatát ábrázoló Óg, felette pedig az égigérő fát ábrázoló ten "isten" hieroglifa.

1. ábra. A kimmériai Boszporusz szarmata tükrének hátoldala az Óg ten (mai magyarsággal: Óg isten) mondatjellel, a képszerkezet (a ten jelnek a boltozat tetőpontjára való helyezése) általánosan elterjedt sztyeppi ősvallási gondolatot fejez ki: az Isten helye az égbolt tetőpontján, a Sarkcsillagnál lévő palotájában van

Ez a képszerkezet, amikor az Istent egy boltozat tetőpontján ábrázolják, vagy jelképezik, megtalálható a csempeszkopácsi és a veleméri Árpád kori templomokban is.

2. ábra. A csempeszkopácsi műemléktemplom déli bejárata feletti kapubélletben olvasható a ten országa ligatúra, a szarmata ligatúrától csak abban különbözik, hogy az ég boltozatát hármashalommal helyettesítették

3. ábra. A veleméri Szentháromság templom freskóján is a diadalív tetőpontján helyezték el Jézsus krisztus ábrázolását

4. ábra. Szergej Botalov által közölt kazahsztáni "bajszos kurgán" egy földből és őből rakott geoglifa, amely az ég boltozatát, az Óg isten nevét rögzítő hieroglifát örökíti meg, az elhunyt Istenhez jutását azzal fejezték ki, hogy a sírt és benne az elhunytat az égboltot jelképező Óg jel boltozatának tetőpontján helyezték el, a boltív belsejében a két hieroglifávl írt Lyukó a Nap mondat olvasható, jelezve, hogy a temetkezés során tudatosan alakítottak ki elolvasható formációkat

A szarmata tükör ligatúrájának olvasata Óg ten (mai magyarsággal Óg isten). Óg király szerepel az Ószövetségben is. A görögök Heraklészként (her Ak am. Óg úr) ismerték és a szkíták ősapjának tekintették. Az Óg istennév szerepel a ma is használt ogur népnévben, ami azon népek csoportját jelölte, akik magukat Óg leszármazottainak tartották. Muagerisz királyfi nevében ez az Óg úr kifejezés szerepel ager alakban. Mivel ezt a Muagerisz nevet rendszeresen a magyar népnév korai előfordulásának tekintik a szerzők, feltehető, hogy a magyar népnévben is orr rejlik ez az ager kifejezés, ami az Óg úrtól való mítikus származásunk jele lehet. Előfordul az onogur szóban is, amely népnév származékait az idegen népek máig a magyarság neveként használják.

5. ábra. A Savaria-i (szombathelyi) Iseum területén kiásott vakolatdarabon talált Óg sar (mai magyarsággal: Óg úr) olvasatú mondatjel azt bizonyítja, hogy az épületben, vagy a környékén az ogur népek ősvallási szertartásait szolgáló díszes terem létezett a római időkben, nyilván a városnak nevet adó szabírhunok számára

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Szarmata tartalom

Varga Géza

Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy sérült csomagolású, esetleg rosszarcú eladó által kínált őrségi Cserépmadár szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!