A Déri Múzeumban őrzött debreceni csigacsináló bordákon akadnak jelszerű, elolvasható díszítések. Nincs ezen semmi csodálatos. Ha a derecskei cifraszűrön lehet, akkor a debreceni csigacsináló bordán is lehet. Az csak egy hazug finnugrista ötlet, hogy a székely írást csupán a székelyek ismerik. El volt, el van az terjedve (pontosabban az elődje, a magyar hieroglif írás mutatható ki mindenütt) az egész magyar nyelvterületen, sőt azon túl is. Az alábbi, cserépből készített példányt is a debreceni Déri Múzeumban őrzik.
Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban található Egy Isten mondatjel és a korondi gyertyatartó alapján eddig is tudtuk, hogy a tulipán, vagy tulipánszerű növény az égig érő fa jelképe, amely az Isten szót rögzíti. Ez bizonyosodik be e debreceni cseréptulipán esetében is, ahol a tulipán Isten (ős + ten) alakban elolvasható. Ez igazolja Berze Nagy János népmesekutató megállapítását, miszerint a magyar néphitben az égig érő fa azonos az Istennel.
A debreceni cseréptulipán sajátossága, hogy az ős szójeleként szolgáló középső sziromlevelében nem a függőleges egyenes alakú szár jel (a székely írás "sz" betűjének pontos formai megfelelője), hanem annak képszerűbb, ágakat is ábrázoló változata szerepel (1. ábra). Ismerünk hasonló tulipánábrázolást egy kalotaszegi kapu festett díszítéséből is (3. ábra). A szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerű változata előfordul több más hieroglifikus ábrázoláson, például egy magyarszombatfai tányéron is.
Irodalom
Varga Géza: A Győrffy István által közölt derecskei cifraszűr gallérmintájának párhuzamai és olvasata
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: Őrségi világmodellek
Varga Géza: Lyukó az Egy isten, Sárrétudvari Poroshalom honfoglalás kori veretének hieroglifikus mondata
Varga Géza: Népi tartalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése