2020. március 25., szerda

"Lyukó az Egy isten", Sárrétudvari Poroshalom honfoglalás kori veretének hieroglifikus mondata

Sorra tárul fel a honfoglalók által hátrahagyott hieroglifikus írásemlékek értelme és olvasata. E cikkben a Sárrétudvari Poroshalom lelőhelyen előkerült, az égig érő fát ábrázoló veret magyarázatát, párhuzamait és olvasatát adom. A sok hasonló faábrázolás alapján felismert szabály szerint az égig érő fa rajzának a székely írás (pontosabban elődje, a magyar hieroglif írás) jeleiből kell állnia. E szabálynak a most tárgyalt sárrétudvari lelet égig érő fája megfelel, mert teljes egészében magyar hieroglifákból épül fel (1. ábra). 



1. ábra. Sérrétudvari Poroshalom égig érő fát ábrázoló verete a Lyukó az Egy isten mondattal



A sárrétudvari hieroglifák közül a legalsó a lyuk/Lyukó szójel. Ez a szójel egy széles körben elterjedt napszimbólum. Az egyiptomi hieroglif írásban napisten jele, a kínai írásban "Nap", a sumér írásban "kút, forrás" a jelentése, a székely írásban pedig a "ly" (lyuk) rovásbetű. Mivel egyedül a magyar hieroglif írásban jelent "lyuk"-at, ezért a fizikailag is lyukas közepű "lyuk/Lyukó" jelek a magyar nyelvet azonosítják. Több ilyen jelet lehet találni a honfoglalók és sztyeppi népek hagyatékában, valamint a magyar népművészet tárgyain is (2. ábra).



2/a. ábra. Szergej Botalov közli a kazahsztáni jelvényt, amelyen felül egy fizikai lyuk van, a lyuk egyik oldalán a Nap, a másik oldalán pedig a lyuk/Lyukó hieroglifa látható




2/b. ábra. Szentgyörgyvölgyi korsó, amelynek a szája köré egy "lyuk/Lyukó" jelet festettek


A sárrétudvari égig érő fa függőleges sorba rendezett hieroglifái közül a kettős kereszt van középen. Ez egy jól ismert jelképünk, amely az Egy (az Isten) szójele és megtalálható hun és avar leleteken is (3. ábra).




3. ábra. A Kubán vidéki hun kettős kereszt az égig érő fa (Egy isten) jelképe, azért ülnek rajta madarak, ez is a Tejút jelképe, akár csak a sárrétudvari vereten olvasható, szintén Egy istent említő faábrázolás


A legfelső sárrétudvari, tulipánszerű Isten jel valójában összetétel, amely az ős és ten hieroglifából van összerakva. Igen régi és gyakran használt, ezért már régen állandósult összetétel, amelynek sok előfordulása ismert. Ilyen például a korondi gyertyatartó, amely a világoszlop (a Tejút) jelképe, ezért az oldalán kétféleképpen is utaltak az égi folyóra (égig érő fára). Egyszer a kacskaringó alakú  "folyó" jelek sorával, másodszor pedig az égig érő fa ábrázolásával, amelynek közepén a tulipán Isten (ős + ten) alakban szabályosan elolvasható (4. ábra).  




4. ábra. A korondi gyertyatartó is a világoszlop (a Tejút) jelképe, ezért ugyanúgy tartalmazza a tulipánszerű Isten szójelet (összetételt), mint a sárrétudvari veret



Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 


Varga Géza: Honfoglaló tartalom



Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  



Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



2 megjegyzés:

  1. Dudás Gyula a fészbukon: "A honfoglalást azért nem kéne emlegetni, mert arra találták ki, hogy megtörténjen a trianon. Ez jogosítja fel őket a szabad rablásra. Egy nép, ha a saját ellensége, és elhülyül, nem csoda hogy eltűnik."

    Götz László a fészbukon: ... ragaszkodom a krónikáink által leírtakhoz, a honfoglalás sajnos azt jelenti a tömegeknek, magyarnak és idegennek, hogy csupán csak attól kezdve van magyar jelenlét a Kárpát-medencében.

    Varga Géza: Nincs okotok ragaszkodni a krónikák szóhasználatához, legfeljebb a saját írásaitokban ragaszkodhattok hozzá. Rajtam vagy máson aligha kérhetitek számon jogosan, mert ez egy bevett és helyes kifejezés. Ugyanis a szóhasználatnak joga van megváltozni. Azon kívül a honfoglalás szónak van "helyet foglalni" értelme is, amit mindenképpen használhatunk Árpád népével kapcsolatban és nem igaz, hogy csak fegyveres foglalásként értelmezhető. Egyébként is tudni illik, hogy az Árpád féle honfoglalás rendkívül békés volt, amit Anonymus is leírt, meg Bonfini is. Azaz, aki mindenáron "fegyveres foglalást" akar érteni alatta, az meghamisítja a krónikáinkban rögzített történelmünket. Csak erre nem gondoltok, mert könnyebb gyűlölködni, mint dolgozni, olvasni, kutatni és okosnak lenni. S ha az ember érthetően akar fogalmazni, akkor érdemes azt használni, amit mások is megértenek. Nekem nem kell a fejemre olvasnotok a krónikák szóhasználatát, mert azt - veletek ellentétben - én már éppen elégszer idéztem a könyveimben, amiket ti talán nem is olvastatok. Ezt a szavakon való lovaglást huszadrangúnak és a kákán is csomót keresőnek gondolom. Amivel nem akarom megbántani egyikőtöket sem, hiszen igazatok van, de ez a gyakran tapasztalható köözködés azt jelenti a számomra, hogy csak ennyihez tudtok hozzászólni, csak eddig terjed a tudásotok. Pedig a cikknek van tartalma is, nem csak - jogszerű - szóhasználata.

    VálaszTörlés
  2. Az 1. kép olvasata az ATYA=úR-iS-TeN mintájára: EGY=KöR-iS-TeN. /Az ATYA a "Háromság, mint egység" szerkezetben az EGYet személyesíti meg! / A KöR-iS-TeN a világunkban jelen lévő 3 féle rezgés (torziós hullám, transzverzális hullám és longitudinális hullám) egykorú magyar neve/

    VálaszTörlés