Győrffy István Karcagon született 1884-ben. Édesapja szűrszabó volt, István fia pedig, aki a budapesti egyetemen a magyar néprajz első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője lett, fő művének A cifraszűr nevet adta. Lehet-e ennél szebben tisztelegni édesapja, meg az őt kibocsátó táj és nép előtt? Művei a Kunság és a Sárrét világába engednek betekintést. Néprajzi értékeket mentett meg, amelyek nélküle elvesztek volna. Az általa közölt tárgyak rajza mellé olyan települések nevét írta, amelyek a szülőföldemet jelentik.
1. ábra. A tusnádi Vártető hun kori várából ránk maradt sziklarajz (balra), honfoglalás kori veret részlete Kiszomborból (2.), derecskei cifraszűr fotógrafikája Győrffy István nyomán (3.), valamint a székely írás "us" (ős), "nt/tn (ten) és "s" (sar "úr") jelei (jobbra)
Apai nagyanyám, Harasztosi Róza szerint, aki Mezőpeterden született, az egyik felmenőnk kunkapitány volt. Győrffy István 1939-ben halt meg, 8 évvel a születésem előtt. A két dátum között keresztülgázolt országunkon a II. világháború, de gyermekkoromban Biharkeresztesen és környékén még alkalmam volt megpillantani néhány szeletét annak a régi világnak, amit ma már jobbára csak Győrffy István munkáiból és múzeumokból ismerhetünk meg. Hímzett és rátétes cifraszűrök, bekecsek is felvillannak az emlékeimben.
Apai nagyanyám, Harasztosi Róza szerint, aki Mezőpeterden született, az egyik felmenőnk kunkapitány volt. Győrffy István 1939-ben halt meg, 8 évvel a születésem előtt. A két dátum között keresztülgázolt országunkon a II. világháború, de gyermekkoromban Biharkeresztesen és környékén még alkalmam volt megpillantani néhány szeletét annak a régi világnak, amit ma már jobbára csak Győrffy István munkáiból és múzeumokból ismerhetünk meg. Hímzett és rátétes cifraszűrök, bekecsek is felvillannak az emlékeimben.
E cikkben egy derecskei cifraszűr gallérmintáját olvasom el a magyar hieroglif írás szójeleivel (1. ábra). Derecske szomszédos Tépével, ahonnan meg az anyai nagyapám, Buka Balázs őse vándorolt ki Kőrösszakálba 1705-ben. Arra mutat rá ez a különös írásemlék, hogy a cifraszűr jelkészlete és általában a magyar népi jelkincs és jelhasználat keleti (hun-szkíta) előzményeket követ, összefügg a székely írással és nagyobb figyelmet érdemel. Örömmel tölt el, hogy e nagyszerű néprajzi hagyaték leírását kiegészíthetem.
A galléron lévő mondatjel három hieroglifából áll, amelyek közül az Isten (ős + ten) ligatúra korán egyesült és önállósult. Ez az égig érő fa (a Tejút) rajza a hasadékkal, amelyben a Nap karácsonykor születik. Alatta van a hegyet ábrázoló sar "úr" hieroglifa, amelynek hettita (újabban luviai) hieroglif írásban lévő változata még a tar szót jelölte, a székely írásban pedig az "s" rovásbetű felel meg neki (a jelnév változásai egy szóeleji t-s-elhalkulás hangváltozást illusztrálnak).
A három szójel olvasata: Sar ős ten (mai magyarsággal Úristen). Ezt a mondatjelet (a világoszlopon álló égig érő fa rajzát) a sztyeppi sámánköpenyek hagyományának megfelelve a gerincre tették, jelezve ezáltal, hogy az emberi test szerkezetét megfeleltették a kozmosz szerkezetének. Ez megoldás a ruhadarab viselőjét az Istennel azonosítja, vagy az Isten követőjének mutatja.
3. ábra. Ködmön, a gerincen az Isten olvasatú tulipánnal jelképezett égig érő fa rajzával
Hasonló, az égig érő fát a gerincre helyező ködmönt (3. ábra), szibériai sámánköpenyeket (4. ábra) és a Szent Korona Krisztus-zománcának hasonló szellemiségű és jelhasználató palástját már korábban is tárgyaltuk pl. a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ezek a ruhadarabok több jelet is hordoznak amelyek az istennel azonos magasba vezető utat jelképezik.
2. ábra. Magyar ködmön hátoldala az égig érő fa elolvasható jelképével (a tulipán az isten ligatúrával azonosítható)
A galléron lévő mondatjel három hieroglifából áll, amelyek közül az Isten (ős + ten) ligatúra korán egyesült és önállósult. Ez az égig érő fa (a Tejút) rajza a hasadékkal, amelyben a Nap karácsonykor születik. Alatta van a hegyet ábrázoló sar "úr" hieroglifa, amelynek hettita (újabban luviai) hieroglif írásban lévő változata még a tar szót jelölte, a székely írásban pedig az "s" rovásbetű felel meg neki (a jelnév változásai egy szóeleji t-s-elhalkulás hangváltozást illusztrálnak).
A három szójel olvasata: Sar ős ten (mai magyarsággal Úristen). Ezt a mondatjelet (a világoszlopon álló égig érő fa rajzát) a sztyeppi sámánköpenyek hagyományának megfelelve a gerincre tették, jelezve ezáltal, hogy az emberi test szerkezetét megfeleltették a kozmosz szerkezetének. Ez megoldás a ruhadarab viselőjét az Istennel azonosítja, vagy az Isten követőjének mutatja.
3. ábra. Ködmön, a gerincen az Isten olvasatú tulipánnal jelképezett égig érő fa rajzával
4. ábra. Tunguz sámán, köpenyének hátoldalán, a gerincre simulva a sar "úr" jelekkel
5. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok vezetője (a magyar mitológia Csaba királyfija) számára készített Szent Korona Krisztus zománcán a sar "úr" hieroglifa nem a gerincen, hanem elöl szerepel, mert a zománckép nem mutatja a palást hátát
6. ábra. A magyar koronázó palást gerincre simúló részén az égig érő fát ábrázolja az Egy Isten alakban elolvasható jelekkel, a fa függőleges tengelye mellett ugyanúgy megtalálható - de ezen az ábrán nincs feltüntetve - a "magas kő" ábrázolási konvenció, amint a derecskei jelképen és a 2. ábrán lévő ködmönön is szerepel
Irodalom
Varga Géza: Mindennapi ősvallási jelhasználat
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése