A jellegezetes polichróm stílusú hun tárgyakat tartalmazó apahidai kincsleletet kezdetben gepidának, mostanában inkább gótnak tartják. Mindez összefügg Magyarország osztrák és szovjet megszállásával, a hazai finnugrista történelemszemlélet azóta is legfőbb törekvésével: a hun-magyar azonosság és a magyar őskultúra hun eredettel magyarázható magas színvonalának bármi áron való tagadásával (1).
1. ábra. Az apahidai hun turulok (két oldalon), a nyakukon olvasható Ragyogó ország mondat (középen fent) és a mai magyar megfelelők: a székely írás "r" betűje és a heraldika "ország" szójele (középen lent)
Ezzel függ össze az is, hogy az akadémikus áltudomány nem tartotta fontosnak a székely írás kutatását (2). Ha valaki meg akar ismerkedni a székely írással, akkor ma sincs erre alkalmasabb Forrai Sándor tanár úr sok hibával terhelt köteteinél, amelyeket a temetésére félretett pénzből nyomtatott ki. Miközben az MTA berkeiben készülő és évekkel ezelőtt beharangozott rováskorpusz megjelenése - remélhetőeleg az elvi tisztázatlanságok miatt - egyre csak késik (3),
Az akadémikus holdudvar eközben az őstörténet és a rovológia területén áltudományos köntösben előadott gátlástalan hazudozással, a székely írásnak az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításról és az Országos Széchenyi Könyvtár nyelvemlék-kiállításáról való kirekesztésével és a Magyar Nemzeti Múzeumba leadott budapesti hun(?) jelvény rovásjeleket hordozó felületének gondos lereszelésével volt elfoglalva. Ezen "tudósok" számára hiába gyűlnek a képszerű hieroglifikus szövegekkel "díszített" hun leletek a múzeumok polcain, nem érzik kötelességüknek a hun-magyar azonosság bizonyítékainak elolvasását.
Ezért nem fedezte fel az akadémikus "tudomány", hogy a székely jelek előzményét, a magyar hieroglif írást megtaláljuk a szkíta, szarmata, hun, meroving, avar, alán és honfoglaló tárgyakon is. Jelen cikkünkben az apahidai hun kincslelet néhány elolvasott mondatát mutatjuk be.
Szergej Botalov régész szerint általános gyakorlat a régészetben, hogy a korai hun leleteket szarmatának, a késeieket meg gótnak minősítik. Ami azt eredményezi, hogy a korszakban legnagyobb hatású hun kultúra szinte emlékek nélkül marad. Hozzátehetjük, hogy a hunok hatása (a merovingoknak és más népeknek is köszönhetően) egészen a belga vagy az angolszász területekig meghatározó volt még a VI. században is. Szerencsére, elindult egy tisztázási folyamat a történetírásban, amit a magyar hieroglif írás jeleivel írt hun mondatok elolvasásával segíteni tudunk.
2. ábra. Az apahidai hun turulok Ragyogó ország mondatjele
A sztyeppi népek rendes szokása volt a jelekkel ellátott turulábrázolás. Megtalálható ez a hun, a meroving-frank, az avar és a honfoglaló magyar turulokon is. A madárábrázoláshoz tartozó jelek mindig a magyar hieroglif írás szójelei, amelyekkel rövid, vallásos vonatkozású mondatokat rögzítettek. Ez a jól kitapintható szokás azt bizonyítja, hogy e népek ismerték és magukénak érezték a hun vallást és állameszmét, a jel- és szóhasználatot.
3. ábra. Az apahidai hun turulok Nap magas köve(?) mondatjele
4. ábra. Az apahidai hun turulok Magas kő mondatjele a lépcsős toronytemplomot ábrázolja
Jegyzet
(1) Róna-Tas András, Sándor Klára és Szentgyörgyi Rudolf nyelvészek egyaránt bevallják, hogy a hunok nyelvét nem ismerik, mégis határozottan tagadják a hun-magyar azonosságot. Hátukban az akadémikus "tudomány" elvakult hun-magyar fóbiájával, mit sem törődnek azzal, hogy egy átlagolvasó is felfedezheti az álláspontjukból sütő ellentmondást, prekoncepciót és tudománytalanságot. Annál is inkább feltűnő ez a makacs ragaszkodás egy alátámaszthatatlan és hagyományellenes téveszméhez, mert a hun-magyar azonosságot a Bakay Kornél által felsorolt 50 történeti forrás egyértelműen állítja, a hieroglifikus hun szövegek sora pedig bizonyítja.
(2) Az elmaradt rendszerváltás idején lebonyolított telefonos körkérdésem alapján az MTA intézetei között nem volt egyetlen egy sem, amelyik vállalta volna, hogy feladatai közé tartozik a székely írás és eredetének kutatása. Ennek megfelelően eredményeket sem értek el ezek az intézetek. A magánszorgalomból megjelent (Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára szerint is tudatlanságról árulkodó) akadémikus ihletésű dolgozatok azt a gyanút ébresztik, mintha céljuk csupán a székely írással kapcsolatos folyamatos félrevezetés lenne. Ezekkel tartották fenn az évszázados hazugságot, az ótürk eredeztetés sohasem bizonyított, de könnyen cáfolt kitalációját. Jellemző, hogy Sándor Klára 1996-ban közreadhatta azt a magyar- és tudományellenes álláspontját, miszerint azt sem lehet tudni, hogy miért is kell egyáltalán ezzel az írással foglalkozni.
(3) Azért reménykedünk az elvi tisztázatlanságok késleletető hatásában, mert az lehetőséget adna egy komolyan vehető (a hieroglifikus szövegeket is feldolgozó) korpusz születésére. Eltúlzott ábrándjaink azonban aligha lehetnek, hiszen a finnugrista dogmák átlépésére képtelen akadémikus kör semmi jelét nem adja annak, hogy számíthatunk részükről egy alapos körültekintésre épített, azaz tudományos igényű előrelépésre.
Irodalom
Obrusánszky Borbála: Szenzációs lelet Kolozsvár mellől (alfahír)
Átértékelik a gepidák történelmét (mult-kor.hu)
Varga Géza: A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Varga Géza: Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal
Varga Géza: Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Varga Géza: Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i), Erdélyi Múzeum, 1996.
Varga Géza: A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata
Varga Géza: A frankfurti botrány
Varga Géza: Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító nyelvemlék-kiállítása
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Varga Géza: Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal
Varga Géza: Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Varga Géza: Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i), Erdélyi Múzeum, 1996.
Varga Géza: A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata
Varga Géza: A frankfurti botrány
Varga Géza: Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító nyelvemlék-kiállítása
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése