A Kr. e. V-IV. századi szkíta szarvas fényképét a világhálón találtam, a lelőhely megnevezése nélkül. E cikkben a szarvas testén lévő hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) olvasatát adom közre.
1. ábra. A Cleveland Museum of Art szkíta szarvasa a magyar hieroglif írás szójeleit hordozza
A szkíta szarvas mondatai
A szkíta szarvason két mondat olvasható a kőkori eredetű és több kontinensen elterjedt magyar hieroglif írás jelei segítségével. Ezt az ősvallási jelrendszerként hasznosított írásrendszert a 2017-ben kiadott Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam le.
Az aranyszarvason lévő első mondatot balról jobbra haladó sorvezetéssel a szarv ágai-bogai rejtik. A mondat első jele a nagy hieroglifa. A belőle származott székely "n" rovásbetűhöz képest ez egy tükrözött jelváltozat. Az első jelet az ügy "folyó" jel több példánya követi. A mondatot a jó "jó, folyó" hieroglifa két példánya zárja. A mondat olvasata: Nagy ügy ..., jó ... (mai magyarsággal: Nagy folyó, jónál jobb). Ez a folyó a Tejút, amit eleink az istennel azonosítottak.
A második mondat sorvezetése jobbról balra irányul, azaz a szarvason a bustrofedon sorvezetés példáját találjuk. Láthattunk már ilyen, ökörszántáshoz hasonló sorvezetést egy párthus aranyoroszlán testén is. A második szkíta mondat első jele szintén a nagy hieroglifa, amit a ragyogó és a Lyukó szójel követ. Végül a zsen "zsenge, zsendülő, újjászülető, feltámadó" hieroglifa zárja a mondatot. Az olvasat: Nagyságos, ragyogó Lyukó zsendül. Ez a zsendülés (feltámadás, újjászületés) arra a karácsonykor bekövetkező pillanatra utal, amikor a Nap a Tejút hasadékában kel fel. Ettől kezdve a nappalok hosszabbodnak, amit a régiek a napisten feltámadásaként éltek meg. Nyilván ezért van kőbe vésve a zsenge szójele a jeruzsálemi Feltámadás (Szent Sír) templom bejárata felett is.
A szkíta szarvas jelhasználata
Az aranyszarvas minden jele azonosítható a székely írás valamelyik jelével (2. ábra). Ám míg a székely jelek többnyire egy hangot jelölő betűk, addig a nekik megfelelő szkíta jelek kivétel nélkül a magyar hieroglif írás szójelei. A szkíta hieroglifák hangértékét a 90-es években elvégzett akrofónia rekonstrukciók során határoztuk meg az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunkában Simon Péter, Szekeres István, Forrai Sándor és mások segítségével, az elődök, pl. Novotny Elemér és Bobula Ida eredményeire is támaszkodva.
A szkíta jelhasználat hieroglifikus jellegű. Azaz csupán rövid, vallásos jelentőségű mondatok rögzítésére volt alkalmas. A szójeleket jellemzően az ősvallás számára fontos képekbe (ábrázolási konvenciókba) rendezte, vagy ilyen képek értelmezéséhez használta fel. A szójelek alacsony száma nem tett lehetővé mást, mint csupán néhány ősvallási szlogen rögzítését. Például az ősvallási mítoszok szereplőinek és helyszínének (az istennek, a turulnak, a csodaszarvasnak, a világmodellnek) ábrázolásakor rövid szövegekkel segítette az értelmezésüket. A szójelek nem rögzítették a ragozást, sőt a mondat szerkezetét sem mindig könnyű megállapítani. A szkíta szarvason azonban már megjelennek a sorok, ami egy kb. 7 000 éves lelemény, azaz a korábbi képszerűbb jelhasználathoz képest már előrelépés a modern íráskép felé.
2. ábra. A szkíta szarvas hieroglifái és a nekik megfelelő székely rovásbetűk
Irodalom
Dr Novotny Elemér (1978): Sumir nyelv - magyar nyelv, Buenos Aires
Dr Bobula Ida: A sumír örökségünk - A Bobula Ida hagyaték, Angyali Menedék Kiadó, 2016.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal
Varga Géza: Hiteles turulábrázolások
Varga Géza: Párthus aranyoroszlán magyar mondatokkal
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Varga Géza: A jeruzsálemi Szent Sír templom rovásjelei
Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése