2019. szeptember 10., kedd

Párthus aranyoroszlán magyar mondatokkal

A párthus aranyoroszlán hieroglifáinak látszólagos össze-vissza irányultsága az első pillantásra rendezetlenségre utal, ám annak két érthető oka is van. Egyrészt az oroszlán pecsétnyomóként szolgált (festékbe mártva elolvasható nyomot hagyott a bőrön, vagy a textileken), ami a jelek tükrözését eredményezte. Másrészt a két jelsor egyike alulról, a másika pedig felülről (az oroszlán szemszögéből) olvasandó, amit az írástörténészek számára ismerős bustrofedon sorvezetés okoz. Ha ezt a két tényezőt a helyén értékeljük, akkor eljutunk a szöveg olvasatáig.




1/a. ábra. Párthus aranyoroszlán (fent) és a két hieroglifikus mondata (lent)

1/b. ábra. Párthus aranyoroszlán (pecsétnyomó) magyar hieroglifikus mondatokkal (fotógrafika)



2. ábra. A pecsétnyomó jelei változatlan állásban



3. ábra. A pecsétnyomó jeleinek lenyomata (tükrözve)


A pecsétnyomó lenyomatán felcserélődik a jobb és a bal oldal. Ez a váltás a szokásos állásba hozza a felső sorban lévő, kacskaringó alakú "folyó" hieroglifát (4. ábra). Az alsó sorban azonban így még szokatlan helyzetben (fejjel lefelé) áll a sar "sarok, úr" hieroglifa és a megszokottal ellenkező a lejtése a rá/ragyogó hieroglifának is (3. ábra). Ez arra utal, hogy ezt a sort "fejjel lefelé" írták (1). Felülről nézve mindegyik jel a megszokott állásba kerül és jól elolvashatóvá válik (5. ábra). Ez egy busztrofedon (ökörszántás) sorvezetés, amire eddig a magyar jelekkel írt, magyar szöveget rögzítő írásemlékek között nem nagyon volt példa (2). 



4. ábra. A felső mondat olvasata (jobbról balra): Jó sar (mai magyarsággal: Jóságos úr), alul a székely írás "s" és "j" rovásbetűi



5. ábra. A "fejjel lefelé írt" alsó sor, az oroszlán szemszögéből (tehát felülről) nézve, az olvasata (balról jobbra): Lyukó a nagyon nagyon nagy, ragyogó sar (mai magyarsággal: Lyukó a nagyon nagyon nagy, ragyogó úr), alul a székely írás "ly", "n", "r" és "s" betűi


A jelen cikkben tárgyalt párthus aranyoroszlán a párthusok magyar, vagy magyarral rokon nyelvéről és íráskultúrájáról tanúskodik (3). A párthus szójelek a székely rovásbetűk előképei, a magyar hieroglif írás ismert szójelei. A jelhasználat sajátosságai közül a "fejjel lefelé írt sor" ismerős a magyar hieroglifikus jelhasználatból, a busztrofedon sorvezetés felbukkanása pedig várható volt.


Jegyzet

(1) Fejjel lefelé írták a rakamazi honfoglalás kori korong turulmadarának nyakánál lévő mondatot is, amelyet ezért a madár szemszögéből kell olvasni. Változó állású sorokat találunk az őriszentpéteri tálon is, ahol az egyik sort alulról, a másik sort pedig felülről nézve kell olvasni. 

(2) A busztrofedon sorvezetés felbukkanása nem meglepő, hiszen a sztyeppi gyakorlatban előfordulhatott, hogy egy rováspálca jeleit más íráshordozóra kellett áttenni. Ilyen esetekben törvényszerűen jelenik meg a busztrofedon sorvezetés. A busztrofedon jellegű sorvezetés nyoma kimutatható a magyar népi jelhasználatban is, például az említett őriszentpéteri tálon.

(3) A párthusok eredeti, magyar, vagy magyarral rokon nyelve, amelyen ez a most tárgyalt pecsétnyomó megszólal, kevéssé ismert és vitatott. Három párthus szó egyezésére szoktak hivatkozni a szerzők, amelyek ma is érthetők magyarul. Egyes ellenőrizhetetlen feltételezések szerint a dinasztiát megalapító Arsak "ország, uraság" a horezmi Szijavusidák támogatottja és rokona lehetett, aminek megfelelően a nyelve is egy Horezmben beszélt szkíta (azaz magyar) nyelv volt. Az ő nevén kívül szokás még hivatkozni a parthus "pártos" névre is, amelynek már az ókori szerzők is ugyanezt a magyarázatát (az elszakadást, a pártosságot) adták. Hasonlóképpen a Surenas nemzetségnevet meg a Szörény névvel vetik össze. A párthusok eredeti nyelvének története összefügghet valamiképpen a magyarok régi szabír (szavartü aszfalü) nevével, amiről Bíborbanszületett Konstantin tájékoztat. Ugyanis a szabírok (más néven hurriták) története is Anatólia. Mezopotámia és Irán tájairól vezetett a sztyeppére.


Irodalom

Varga Géza: A rakamazi turulos korong hieroglifikus mondata



Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.












A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



Magyarszombatfai csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringó és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése