Olekszij Komar adott közre nemrég egy cikket, amelyben a J. Hojnovszkij által a kijevi Krivcov-birtokon végzett ásatás megfigyeléseiből levont megállapításokkal foglalkozik.
A cikkben megjelenik két magyar veret képe is (6. képtábla, 770. oldal), amelyet - s ezt már én teszem hozzá - a magyar hieroglif írás segítségével el lehet olvasni (1. ábra).
A székely írás megfelelő jelei, amelyek az elolvasást lehetővé tették, az ábra közepén sorakoznak (1).
E jelcsoport bal szélén az Ak "patak, Heraklész" szójel, jobb szélén pedig az "ü" (ügy "folyó") rovásjel látható. Az Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) jelpár az Istennel azonos égi folyó, a Tejút (szkíta kor óta használt) elnevezését rögzíti. A jelmontázs közepén lentről felfele a székely írás "s" (sar "sarok, úr") rovásjele, felette az Isten ligatúra összetevői: az "us" (ős) meg az "nt/tn" (Ten) szójelek láthatók. Ezek együttesen, mai magyarsággal a Heraklész folyó az Úristen mondatot rögzítik.
A jelmontázs a Tejutat égig érő fa képében ábrázolja.
Jegyzet
(1) A székely jelek akrofóniájának rekonstrukcióját a 90-es években végeztük el az Írástörténeti Kutatóintézet műhelyében. Leírásuk a Magyar hieroglif írás c. kötetben jelent meg.
Irodalom
Olekszij Komar: „Fejedelmi temetkezés” az ősi Kijev területén Jozef Hojnovszkij 1892-ben végzett kutatásai nyomán, Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia, 29. Fiatal tudósok konfeencia a migrációs időszakról, Budapest, 2019. november 15–16, főszerkesztő Türk Attila, A PPKE BTK Régészettudományi Intézetének kiadványai, Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok, Budapest, 2023.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése