Dušan S Rašković academia.edu-n írt értesítésének köszönhetően tudomást szereztünk egy új rovológiai leletről. Előkerült a szerbiai Juhor-hegy VI. századi bizánci erődjéből egy jellegzetes poszthun írásemlék. Ez kiegészítés Róna-Tas András nevezetes előadásához, amelyet az MTA székházában tartott a székely írásról.
1. ábra. A Juhor-hegyi bizánci erőd magyar hieroglifákkal írt, Nagy isten, vagy Nagyságos Dana olvasatú írásemléke (balra), az ábra jobb oldalán fent a székely "n" (nagy) jel, alatta pedig a székely ős+ ten (isten) ligatúra szójelei, valamint a kereszt alakú székely "d" (Dana) rovásjel
- Róna-Tas András professzor úr ebben az előadásában egyrészt tévedett. Amikor véletlennek minősítette a székely jelek és a népi, uralmi és vallási jelkészletünk általam elvégzett és a Magyar hieroglif írás c. kötetben közreadott szójeleket. A tudományban ugyanis - a matematikusok véleménye szerint - illetlenség a véletlen szó használata, mert véletlen nincs. A nyelvészek, régészek és történészek azt nevezik véletlennek, aminek az okát nem ismerik, vagy amiről nem akarnak beszélni.
- Másrészt figyelemre méltó dolgot is mondott Róna-Tas András ebben az előadásában. Azt állította ugyanis, hogy a székely írás egy óbalkáni írásból származhat. Ezt az óbalkáni írást ugyan elmulasztotta alaposabban leírni, vagy példákkal illusztrálni, ezt azonban megtehetjük helyette a most bemutatott és a hasonló írásemlékek segítségével. Szerencsére, ilyenek sorozatosan kerülnek elő a Balkán különböző, hunok- és avarok-járta területeiről. Közéjük tartozik a bojnai idolok, a Vukovár környéki fémtükör és egy VI. századi eszéki fibula hieroglifikus szövege is.
2. ábra. Az eszéki VI. századi fibula egyik Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) alakban elolvasható részlete ugyanazt a képet (az eget tartó istent) ábrázolja, amelyet a Juhor-hegyi hieroglifák is felidéznek, az ábra bal oldalán fentről lefele a székely írás ős, ten és "s" (sar "úr") jele látható
A Juhor-hegyi (kereszthez hasonló) alsó jel olvasata kétesélyes. Ezért a bizánci erődből előkerült fémtárgyon lévő két szójel elolvasható a magyar hieroglif írás hieroglifái segítségével "Nagy isten", vagy "Nagyságos Dana" alakban is. Ez egy köztes grafikai megoldás lehet, amelyik egyaránt akarta szolgálni a sztyeppi hun hagyomány két ágát (2. és 6. ábra: fa és kereszt), valamint a bizánci keresztény szokásokat is (ahol a kereszt lehetett érthetőbb). Erdélyben ma is mondják az "Isten verjen meg" helyett a "Dana verjen meg" kifejezést. A Dana szó a magyar ten "isten" szó alakváltozata.
4. ábra. A Vukovár környéki rovásírásos fémtükör utolsó szegmensívén a Bél földje mondat, az ősvallási imádságok némelyikének befejező gondolata olvasható
A két szójelből álló Juhor-hegyi Nagy isten mondat párhuzama ismert a Noin Ula-i hun leletek és a hódmezővásárhelyi VI. századi avar leletek között is.
A Balkánon több ízben telepedtek le magyarul beszélő hunok és avarok, akik között keresztények is akadtak. Ezek a hunok hozták magukkal a hieroglifikus írásukat s íráshasználatuknak nyoma maradt a régészeti leleteken is. Nem kétséges, hogy ez hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket alkalmazó) hun írás volt a napjainkig használatban maradt székely írás őse, vagy annak (párhuzamos használatban maradt) rokona.
Irodalom
Varga Géza: A bojnai idolok hieroglifikus mondatai
Varga Géza: A Vukovár környéki rovásírásos fémtükör
Varga Géza: Eszéki VI. századi fibula Isten hieroglifával
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése