Az Édentől keletre fekvő vidéken (a mai Észak-Afganisztán, az ókori Baktria területén) volt kb. 4500 évvel ezelőtt az Árpád ház genomjának a szülőföldje a Kásler Miklós és társai által végzett genetikai kutatások alapján. Az e korból származó régészeti leleteken sorozatosan találunk olyan hieroglifikus írásemlékeket, amelyek magyar szójelekkel magyar mondatokat rögzítenek. Ebben a cikkben egy Kr. e. 2000 tájáról fennmaradt baktriai világmodell jeleit olvasom el (1. ábra).
1/a. ábra. Baktriai világmodell a sugár irányban elolvasható Zsenge Dana földje (mai magyarsággal esetleg Zsenge isten földje) mondattal (középen), a világmodell zsenge, Dana és föld hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "zs", "d" és "f" rovásbetűk (jobbra)
1/b. ábra. A somogyvári Zsendülő Dana "újjászülető isten" olvasatú fenékbélyeg, jobbra fentről lefele a székely írás "zs" és "d" rovásbetűje (a fenékbélyeg képe Bakay/2011 nyomán)
A szöveg (és a zsenge fogalmának) megértéséhez érdemes elolvasni azt, amit a velunkazisten.hu írt az Első zsenge címszó alatt:
"Amikor valaki az első zsengéből hozott áldozatot Istennek, 2Móz 23,19, két dolgot kellett tennie. Először meg kellett győződnie, hogy amit a termésből Istennek adott, az valóban a legjobb, akár gabona, gyümölcs, olaj vagy egyéb volt. Van valami különleges az első betakarításban, amint azt a földművesek tudják. Azokat az első terményeket, zöldségeket vagy gyümölcsöket, amelyekkel sok munkája volt, mindig türelmetlenül várja. Azonban a legjobbat Istennek kellett félretennie. Másodszor, a felajánló elismerte, hogy minden Isten kegyelmes kezéből jön, és várta, ami következik Isten jó akaratából - a teljes aratást.
Az Újszövetségben Krisztus halálból való feltámadása átvitt értelemben hasonló az első zsenge Istennek történő felajánlásához. Itt az a kép van, hogy amikor feltámadt a halálból, Ő volt az első és legjobb sokak közül, akik fel fognak Őutána támadni. Hogy Ő a legjobb, magától értetődik. Sok szent fog feltámadni Őutána, de senki sem lesz soha olyan tökéletes, vagy olyan jó, mint Ő, noha hasonlóak leszünk Őhozzá, amikor meglátjuk, mert látni fogjuk, amint Ő van. De mint első zsenge, nemcsak a legjobb, hanem a biztosítéka is az emberiség bőséges aratásának, férfiaknak, nőknek és gyermekeknek, akik fel fognak támadni a halálból, ahogyan Ő, hogy örökké éljenek.
Voltak természetesen mások is, akik feltámadtak a halálból az Úr előtt. Illés és Elizeus visszahozott az életbe fiatal embereket, 1Kir 17, 2Kir 4. Urunk maga is feltámasztotta Lázárt a halálból, valamint Jairus leányát és a naini özvegy fiát, Jn 11; Mk 5,35-43 és Lk 7,11-17. Pál élve vette fel Eutichust, miután kiesett az ablakból, Csel 20,9-12. Azonban ezek közül mindegyik csak azért jött vissza a halálból, hogy újra meghaljon. Krisztus az első, aki úgy támadt fel a halálból, hogy soha meg nem hal újra. Széttörte a halál bilincseit, eltávolította fullánkját, tönkretette azt, akinek hatalma volt a halálon, vagyis az Ördögöt, Zsid 2,14. Él, hogy soha meg ne haljon; és ez lesz velünk is. Urunk még sok fiat vezet a dicsőségre. Micsoda kilátásaink vannak ebben az érdektelen, gyakran dicstelen világban, amelyben élünk! Krisztus feltámadt, és első zsengéje a garantált aratásnak az Ő eljövetelekor azok számára, akik az övéi.
1Kor. 15.20 Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje."
A zsenge isten tehát az újjászülető, halhatatlan isten. A fiatal növényt ábrázoló jel az égig érő fa (a Tejúttal azonos világfa) rajza. A baktriai világmodell azt fejezi ki, hogy a Föld e feltámadó istené. A somogyvári fenékbélyegről már elveszett az edény kör alakú pereme. Ezzel a körrel együtt ugyanazt a Zsendülő Dana földje mondatot rögzítette ugyanazokkal a jelekkel és jelhasználattal, mint amit a négyezer éves baktriai világmodellen is látunk. A Nemetz Tibor által végzett matematikai valószínűségszámítás alapján ezek az írástani egyezések nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetőek. A Kásler Miklós és társai által az Árpád ház genomjának baktriai megszületéséről közreadott felfedezés azt igazolja, hogy ez a jelkészlet a hozzá kötődő ősvallással, világnézettel és állameszmével legalább 4000 éve a magyarság kultúrájának része.
2/c. ábra. Az Agócs Gergely által bemutatott üzbég hímzés kör alakú jelmontázsai a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten újjászületésére emlékeztetnek
A 2/a - 2/c. ábrán látható magyar és üzbég néprajzi párhuzamok azt bizonyítják, hogy a négyezer évesnél jóval régebbi gondolati és ábrázolási hagyomány, valamint jelhasználati mód napjainkig fennmaradt. A 2/b. ábrán olvasható magas kő a Tejút másik neve, ami a világoszlopot hegyekből rakott lépcsőként jellemzi.
A széles körben elterjedt jelkészlet a 90-es években elvégzett és a Magyar hieroglif írás c. kötetben közreadott akrofónia-rekonstrukciók alapján a magyar nyelv rögzítésére alakult ki.
Irodalom
Bakay Kornél: Somogyvár Szent Egyed-monostor A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása 1972 - 2009., Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest, 2011.
Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse, Néprajzi Értesítő, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1974.
Agócs Gergely: Kongrat útinaplók 1.0 (fb)
Varga Géza: Világfát ábrázoló Zsen ten "újjászülető isten" mondatjel az Agócs Gergely által közölt üzbegisztáni hímzésen
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Dobronaki hímes tojás a Zsendülő magas kő mondatjellel
Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése