Párthus függő a hieroglifikus "Ragyogó nagy Lyukó" mondattal

Régóta folyik a vita a párthusok és a magyarság kapcsolatáról, amint régóta ismert az is, hogy a múzeumok polcain százával, vagy ezrével hevernek elolvasatlanul a rövid, hieroglifikus szövegeket hordozó leletek. Ezekre - a jelek szerint - a kutya sem kíváncsi, pedig a segítségükkel (az elolvasásukkal) egyértelmű pontot lehet tenni a fenti áldatlan vita végére (1). 

1. ábra. Párthus függő a hieroglifikus Ragyogó, nagyságos Lyukó mondattal, az ábra jobb szélén a párthus jeleknek megfelelő székely "r", "n" és "ly" rovásbetűk láthatók 

A fenti, jól elolvasható és kitűnő párhuzamokkal rendelkező párthus csüngő arról tanúskodik, hogy a párthusok magyarul  (a magyarral rokon nyelven) beszéltek, vagy a magyar íráskultúra és ősvallás erős befolyása alatt éltek. A szakirodalom azt állítja, hogy az Iránt meghódító párthusok hamar elveszítették az eredeti nyelvüket és helyette egy iráni nyelvet kezdtek el használni. Ez a nyelvváltás azonban - a jelek szerint - nem terjedt ki az ötvösök által alkalmazott, végső soron kőkori eredetű és a sztyeppén általánosan használt szójel-készletre és nyelvi fordulatokra. Az továbbra is magyar maradt.

2. ábra. Apahidai hun turul, nyakán a Ragyogó ország mondattal, amelyben a párthus Rá/ragyogó szójel megfelelőjét láthatjuk

3. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján a madár nyakán olvasható a Ragyogó nagy ország mondat, amely két párthus jel  (a Rá/ragyogó és a nagy) pontos párhuzamát is tartalmazza

4. ábra. A bodrog alsóbűi honfoglalás kori rovásírásos fúvókatöredéken a Lyukónak szöveg olvasható s a jobbról első jel (az 1. ábrán is látható Lyuk hieroglifa) azonos a párthus lyuk/Lyukó jellel

Jegyzetek

(1) Rojtosra beszélhetem a számat, eláraszthatom írásaim seregével a netet és a könyvesboltokat, zaklathatom leveleimmel a tudományos intézményeket - a hieroglifikus szövegeket mégsem hasznosítja senki. Inkább folyik tovább a garantálhatóan eredménytelen vita a hunok, avarok, honfoglalók és a párthusok nyelvéről a bevett (régészeti, nyelvészeti, történészi és újabban genetikai) érvekre alapítva, de a hieroglifákról ez az "akadémikus konszenzus" nem hajlandó tudomással bírni. 

Ennek kettős oka van. Egyrészt szokatlan ez az írás és a tudós uraknak és elvtársnőknek - a jelek szerint - nincs szellemi kapacitása e sajátos jellemzők megismerésére. Másrészt szembe kellene menniük a "tudományos konszenzussal" is. Ez persze korántsem tudományos szempont, inkább megélhetési és etikai. Erről a konszenzusról több forrásból beismerten tudjuk, hogy nem ismeri a székely írást, sőt nem is hajlandó azt megismerni.

Az akadémikus "tudomány" nevében írt vallomásában erről a szomorú és elképesztő álláspontról egyrészt Sándor Klára tájékoztat bennünket. Leírta ugyanis, hogy azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással egyáltalán foglalkozni.  

Hasonló álláspontot foglalt el legutóbb a Magyarságkutató intézet főigazgatója is, aki - bár Kásler Miklós miniszter úrtól kapott rá utasítást vagy kérést - pecsétes levélben hozta a tudomásomra, hogy a magyar hieroglif írás kutatásával és felhasználásával nem tud és nem is akar foglalkozni. 

Az e téren analfabétának mutatkozó és annak megmaradni kívánó akadémikus áltudomány pillanatnyi állapotában rám marad a különböző hieroglifikus írásemlékek leírása, elolvasása és hasznosítása. Ezt teszem ebben a cikkben is, mert újra felmerült a párthusok magyar nyelvének kérdése. Ha van egy ilyen kitűnő lehetőségünk, mint a párthus hieroglifikus szövegek elolvasása, akkor azzal élni kell. 

Van egy másodlagos eredménye is e munkának, ugyanis egyúttal látleletet kapunk az akadémikus "tudomány" szakszerűségéről, hozzáértéséről és becsületéről is. Olyat, amilyet ők maguk állítanak ki magukról. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért marad el a rendszerváltás a székely írás eredeztetése terénés hogy szép hazánk megszállt ország-e, avagy független?

Irodalom

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?)

Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak

Varga Géza: Sárközy Miklós ócsárolja a "párthus-magyar Jézus" tétel képviselőit

Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei

Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése

Varga Géza: Párthus tartalom

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Magyarszombatfai csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringó és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten) 

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"