2024. augusztus 20., kedd

Herold Hajnalka az Alsó-ausztriai Gars-Thunauban előkerült honfoglalás kori korongfibuláról

Az academia.edu-n elérhető cikkében a szerző egy IX-X. századi, Alsó-Ausztriában, Gars-Thunauban előkerült aranyozott korong-fibulát mutat be.  Jelen cikkben a melltű jeleinek olvasatát adom közre a magyar hieroglif írás segítségével.  


1. ábra. A Gars-Thunauban előkerült, IX-X. századi aranyozott korong-melltű egy imát rögzítő napjelkép a Nagyon nagy Lyukó és a Ragyogj, ragyogj, ragyogj Lyukó mondatokkal  



A korong mondatai

2. ábra. A korongfibula köriratában ismétlődő Nagyon nagy Lyukó mondat három hieroglifája (lent) és a hieroglifáknak megfelelő székely "n" (nagy) és "ly" (lyuk, Lyukó) rovásjel (fent, középen)


3. ábra. A korongfibula közepén lévő napjelképben a Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Lyukó mondat olvasható (balra), az ábra jobb alsó sarkában a székely írás "r" (ragyogj, ragyogó, ragyogtál), valaminyt "ly" (lyuk, Lyukó) rovásjele



A korong néhány jelpárhuzama

Az 1. ábrán látható honfoglalás kori korongon a magyar hieroglif írással, a székely írás ősvallási kötődésű szójeleket használó előzményével írt, a 2. és 3. ábrán kiemelt mondatok olvashatók el. Ezt az írásrendszert a 2017-ben kiadott kötetemben írtam le. A kötet 558-559. oldalán húsznál több párhuzamát mutatom be a székely, a hettita és a magyar népi jelhasználatnak. A további párhuzamokkal egyetemben ez azt jelenti, hogy a magyarság egy több ezer éves jelkészletet használva érkezett Európába. Ugyanezt a magyar hieroglif (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) írást használták a szkíták, a szarmaták, a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is. Miközben a ma érvényes tankönyvek a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar kort - tévesen - írás és nyelvemlék nélkülinek tartjákA fennmaradt rövid hieroglifikus nyelvemlékek közül eddig 2-300-at sikerült elolvasnom. E kőkori eredetű írásrendszer egyik képviselője a jelen cikkben tárgyalt Alsó-ausztriai korong szövege is. 

A 4/a-e. ábrákon olyan hatti/hettita (anatóliai) jeleket mutatok be, amelyek formai és szemantikai párhuzama szerepel a korongon is. Ezek az anatóliai jelpárhuzamok a Simo Parpola által javasolt nyelvészeti deszkamodellt juttatják az eszünkbe, amelyben a (több szerző által szabír, azaz iráni-anatóliai eredetűnek gondolt - VG) sumért is uráli nyelvnek sorolja be. 

Régészeti megfontolások alapján Bakay Kornél mutatott rá, hogy kb. 14-12 ezer évvel ezelőtt, a jéghatártól délre érvényesült egy délről indult népesedési hullám. Hozzátehetem: a legkorábbi hieroglifikus írás- és nyelvemlékek (pl. Göbekli Tepe, Lepenszki Vir, Shigir idol, amerikai indián népi írásemlékekalapján e népcsoportok magyarul beszéltek, vagy a magyar nyelv rokonát és a székely írás hieroglifikus előzményét használták. 


4/a. ábra. Hatti szarvas ismeretlen jelentésű (Napot jelképező, lyukat ábrázoló) jele



4/b. ábra. Hettita (újabban luviai, anatóliai)  jel I. J. Gelb nyomán


4/c. ábra. Hettita (újabban luviai, anatóliai) "nagy" hieroglifa Diringer nyomán


4/d. ábra. Hettita (újabban luviai, anatóliai) rá szótagjel I. J. Gelb nyomán




4/e. ábra. Hettita (újabban luviai, anatóliai) "Nap" szójel 




Irodalom

Bakay Kornél: Eurázsia benépesülése (video) 

Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436. 

Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210. 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Amerikai indián népi írásemlékek elolvasása a magyar hieroglif írás segítségével 

Varga Géza: A tapar ős mondatjel korai előfordulásai a szabírok őstörténetéről

Varga Géza: Korompay Klára az írástalan ősmagyar kor helyesírásáról








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése