Türje román kori templomának olvasható kapubéllete

E cikkben a türjei kapubéllet jeleit olvasom el.

1/a. ábra. Türje román kori templomának Egy ten (mai magyarsággal: Egy isten) alakban elolvasható kapubéllete 

1/b. ábra. Türje román kori templomának Egy ten (mai magyarsággal: Egy isten) alakban elolvasható kapubéllete 

A templom déli kapuja fölött a románkori építészet és épületszobrászat szép részletét találjuk (1. ábra). A kapubéllet képi tartalma egy jellegzetes ősvallási ábrázolási konvenció, az eget tartó, Istennel azonos égig érő fa magyar hieroglifákat (ősvallási vonatkozású szójeleket) tartalmazó rajza (1. ábra). A fa szerkezete kettős kereszt alakú, ami az Egy "szent, isten" szójelnek, valamint a székely írás "gy" betűjének felel meg. A kettős kereszt vízszintes szárai tövében egy-egy ten "isten" szójel is megjelenik. Ezek együttes olvasata az Egy ten (mai magyarsággal: Egy isten).

A türjei ábrázolás és a szintén elolvasható párhuzamai (2-4. ábra) azt bizonyítják, hogy az Árpád-korban a keresztény egyház felhasználta azokat az ősvallási szójeleket, amelyekből a székely írásjelek is kialakultak. E párhuzamok nem pontosan azonosak, ám néhány jellemzőjük megfeleltethető. Az általuk közvetített világkép azonos, ami értő alkalmazásra utal. Egyrészt mindegyik az eget tartó, Istennel azonos világoszlop (hegy és fa, a természetben a Tejút) ábrázolása. Másrészt az ábrázoláshoz egyaránt a magyar hieroglif írás képszerű szójeleit használták fel. E szójelek némelyikének jelentését a katolikus egyház papneveldéiben ma is tanítják az ars sacra "szent művészet" tantárgy keretében. Például tudott dolog, hogy a mandorla és a benne Szűz Máriával, vagy egyedül ábrázolt Krisztus képe a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napot, napistent idézi (4. ábra). Egy sor párhuzam támasztja alá azt, hogy a domonkosfai templom kapubélletében egy több ezer éves ábrázolási és jelhagyomány fennmaradásáról van szó (5-9. ábra). 

2. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom kapubélletében is az eget tartó világoszlop (hegy és fa) Isten országa alakban elolvasható ábrázolása van

3. ábra. A pécsi székesegyház Szent László kori faragványainak részlete az eget tartó, Egy ős alakban elolvasható, kettős kereszt alakú égig érő fával

4. ábra. A veleméri Szentháromság-templom diadalíve felett mandorlában trónoló Krisztus azonos a kettős kereszttel, az ábrázolás olvasata: Egy ős

5. ábra. Hegyen álló nesztoriánus kereszt az eget tartó isteni fa szerepében Indiából, Madras közeléből

6. ábra. Ismeretlen jelentésű urartui hieroglifa Barnett nyomán, a képi tartalom: a kettős kereszt alakú, Istennel azonos fa az eget tartja

7. ábra. Az eget tartó, kettős kereszt alakú fa egy hettita fémplaketten, a csúcsán megjelenő sugárkoszorú az Istenre (a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napra) utal

8. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdísz eget tartó fa ábrázolását a csodaszarvas vadászatával és elolvasható (piros színnel kiemelt) szójelekkel társították

9. ábra. A kínai lolo írás "ég" szójele az eget tartó fa ábrázolásának végletekig leegyszerűsített lineáris rajza, amely a rovástechnológia miatt fordult el jobbra

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza

Cserépmadár szállás (parasztházból kialakított őrségi szállás) 

3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy

Csinyálóház (különleges szépségű lakosztály önálló épületben)

2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy

Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...

Video a szállásról és környezetéről