Szergej Botalov régész szerint a korai hun tárgyakat szokás szarmatának minősíteni. Amint az is előfordult, hogy szarmata név alatt valójában hunok jelentek meg Európa keleti tájain. Ezért aztán nincs semmi csodálatos abban, ha a szarmata tárgyakat a hunok által is használt magyar hieroglif írás segítségével el lehet olvasni és ismerős magyar mondatokhoz jutunk általuk. A jelen cikkben egy türkizből (1) és aranyból készített szép szarmata tárgyat írunk le, amelynek a fényképét a neten találtam, ám azon kívül, hogy ez szarmata, semmi más adat nem volt mellette. Az alább látható fotógrafika a jelen cikk szerzőjének munkája (1. ábra).
1. ábra. A szarmata jogarcsúcs a kőből való égbolt modellje, hieroglifáinak olvasata: Magas ősi kő, vagy Magasságos ős köve
A különös ékszernek van néhány tulajdonsága, ami segíti az értelmezését.
Elsőként az tűnt a szemembe, hogy a tetején a székely írás "us" (ős) jele van kiemelt helyzetben. Ha az ilyen tárgyakon az elsőként észrevett jel környezetét alaposabban szemügyre vesszük, akkor rendszerint további jeleket is azonosíthatunk. Ez esetben a magas és a kő jelek társultak az ős hieroglifa mellé. Ezekkel együtt a Magas ősi kő, vagy a Magasságos ős köve olvasat adódott. Ez az olvasat az ősvallási elképzelések szerinti égboltra illik, mert azt eleink egy áttetsző kőből rakott boltozatnak gondolták. E boltozat üveghegyekből (havasokból) van rakva, amelyek csúcsán, mint egy lépcsőn lépdelve, el lehet jutni az Istenhez, akit itt az ős hieroglifa testesít meg. Azért van éppen az ős hieroglifa a tetőpontján, mert a jogarnak, amelynek csúcsdísze volt, a királyi hatalom égi eredetét kellett illusztrálnia.
Másodikként figyeltem fel arra, hogy ez a tárgy alul lyukas, vagyis a kék kövek valóban egy boltozatot alkotnak. Nyilván egy bot végére voltak erősítve. Azaz, ha a csúcsdísz az ég boltozatát képviselte, akkor a bot meg az eget középen alátámasztó világoszlop (égig érő fa, Tejút) jelképe. Ezt támasztja alá az is, hogy az "us" (ős) hieroglifa a Tejút hasadékában kelő napistent jelképezi. (2) A magyar királyi jogar nyelén - amely ennek az elveszett szarmata botnak az édes testvére - valóban az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példányai sorakoznak. A magyar királyi jogar gombja pedig áttetszó kristály, ami szintén az égbolt jelképe, amiképpen e most tárgyalt szarmata csúcsdísz is.
Elsőként az tűnt a szemembe, hogy a tetején a székely írás "us" (ős) jele van kiemelt helyzetben. Ha az ilyen tárgyakon az elsőként észrevett jel környezetét alaposabban szemügyre vesszük, akkor rendszerint további jeleket is azonosíthatunk. Ez esetben a magas és a kő jelek társultak az ős hieroglifa mellé. Ezekkel együtt a Magas ősi kő, vagy a Magasságos ős köve olvasat adódott. Ez az olvasat az ősvallási elképzelések szerinti égboltra illik, mert azt eleink egy áttetsző kőből rakott boltozatnak gondolták. E boltozat üveghegyekből (havasokból) van rakva, amelyek csúcsán, mint egy lépcsőn lépdelve, el lehet jutni az Istenhez, akit itt az ős hieroglifa testesít meg. Azért van éppen az ős hieroglifa a tetőpontján, mert a jogarnak, amelynek csúcsdísze volt, a királyi hatalom égi eredetét kellett illusztrálnia.
Másodikként figyeltem fel arra, hogy ez a tárgy alul lyukas, vagyis a kék kövek valóban egy boltozatot alkotnak. Nyilván egy bot végére voltak erősítve. Azaz, ha a csúcsdísz az ég boltozatát képviselte, akkor a bot meg az eget középen alátámasztó világoszlop (égig érő fa, Tejút) jelképe. Ezt támasztja alá az is, hogy az "us" (ős) hieroglifa a Tejút hasadékában kelő napistent jelképezi. (2) A magyar királyi jogar nyelén - amely ennek az elveszett szarmata botnak az édes testvére - valóban az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példányai sorakoznak. A magyar királyi jogar gombja pedig áttetszó kristály, ami szintén az égbolt jelképe, amiképpen e most tárgyalt szarmata csúcsdísz is.
2. ábra. "Eget tartó fa" ábrázolási konvenció a magyar királyi jogar nyelén
3. ábra. A szarmata jogar hieroglifái (balra, fentről lefelé: ős, magas, kő), ezek hun és avar megfelelői (középen), valamint a székely írásban megtalálható párhuzamok: az "us" (ős) hieroglifa, az "m" (magas) és a "harmadik k" (kó) jel (jobbra)
Jegyzetek
(1) A szarmata kövek meghatározásakor a türkiz és a kék kalcedon között kellett választanom. A fénykép alapján ugyanis ezekhez hasonlít a szarmata jogar feje. Verrasztó Zoltán, Scharek Péter és Bence Gyula Géza barátaim, akikkel osztálytársak voltunk a Szabó József Geológiai Technikumban, meghatározó módon segítettek az ásványhatározásban és így közös döntéssel a kék kalcedon és a türkiz közül az utóbbi mellett maradtunk.
A kalcedon szó a mikrokristályos kvarcok változatainak összességét jelöli. Az elnevezés a kisázsiai Khalkédón város nevéből származik. A kék kalcedon hasonló a türkizhez.
A türkiz a víztartalmú foszfátok körébe tartozó ásvány. A korai ókorban a Sinai-félszigeten ékszerkészítés céljából bányászták. Irán területén Nishapur város közelében ismertek előfordulásai, ahonnan egykoron Törökországon keresztül szállították Európába, innen származik elnevezése is (türkiz am. "török kő").
(2) Az effajta botokat a földi istenek a méltóságuk jelképeként tartottak a kezükben, azaz jogarról van szó.
A kalcedon szó a mikrokristályos kvarcok változatainak összességét jelöli. Az elnevezés a kisázsiai Khalkédón város nevéből származik. A kék kalcedon hasonló a türkizhez.
A türkiz a víztartalmú foszfátok körébe tartozó ásvány. A korai ókorban a Sinai-félszigeten ékszerkészítés céljából bányászták. Irán területén Nishapur város közelében ismertek előfordulásai, ahonnan egykoron Törökországon keresztül szállították Európába, innen származik elnevezése is (türkiz am. "török kő").
(2) Az effajta botokat a földi istenek a méltóságuk jelképeként tartottak a kezükben, azaz jogarról van szó.
E körbe tartozik a magyar királyi jogar is, amelynek vannak egyiptomi és amerikai párhuzamai is - tehát igen régi, kőkori gondolatot őriznek (amiből következően a magyar állameszme is kőkori előzményekre megy vissza). László Gyula írta meg még kolozsvári évei alatt, hogy a magyar királyi jogar Irán környékén készülhetett, a jogar viselésének szokása onnan (azaz a hunoktól - VG) terjedt el nyugatra.
A jogarról alkotott sztyeppi elképzelések közös voltát illusztrálja az apahidai hun tarsolylemez Magas kő mondatjele, amely ugyanazt a világoszlopot ábrázolja, mint amely a jelen cikkben tárgyalt jogarcsúcs alsó részén is megjelenik.
Mircea Eliade egy ausztrál törzset említ, amely nagy tiszteletben részesített és őrzött egy régi karót, amelyiken felmászva valamelyik ősük valamikor feljutott az égbe. Hasonló méltóságjelvény volt ez is, mint a királyi jogar. Vagyis a jogar az égbe vezető út, az égig érő fa jelképe, a királyi hatalom égi eredetének bizonyítéka és legitimáló eszköze.
Irodalom
Varga Géza: Tollaskígyó jogara és a magyar király jogara egy kőkori állameszme maradéka
Varga Géza: A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele?
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Szarmata tartalom
Varga Géza: Az apahidai hun tarsolylemez mondatai
Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Zsolt Zsabokorszky a fészbukon: "Gyönyörűséges, mondja ki ránéz és nem veszi észre, hogy mit üzen a múltból! Pedíg így teljes. Csak arra kérem az Urat, hogy adjon erőt, s hosszú életet munkád, küldetésed végzéséhez, hogy méltó helyen, a kutatás homlokterében legyen a hieroglif irás!"
VálaszTörlésVG: Köszönöm! Igyekszem betartani a karantén szabályait.