2026. április 29., szerda

Hun, avar és Árpád kori előfordulásból ismert magyar mondat egy sri lankai érmen

Srini Kalyanaraman tette közzé az academia.edu hasábjain egy ruhuna érem elő- és hátlapjának fényképét. Ez az érem azért érdekes a számunkra, mert a magyar hieroglif írás több jele előfordul rajta. Sőt egy olyan, szójelekkel írt rövid magyar mondatot is hordoz, amely előfordul hun és avar ékszeren, valamint II. András király pénzén is (1/a-d. ábra). Némi joggal esik le az álla az olvasónak ezt olvasván. Sri Lanka meglehetősen messze esik Magyarországtól és a legfantáziadúsabb őstörténeti elképzelésekben sem jelenik meg e távoli sziget, mint amelyen a magyaroknak bármiféle szerepe lehetett volna. A valóság azonban néha felülmúlja a képzeletünket. A mai magyar főváros nevében szereplő, hun eredetű Buda szó végső soron Buddha nevét rejti, miközben Sri Lanka a déli buddhizmus egyik bölcsője volt. 

A jeltörténeti kutatásoknak köszönhetően azonban a buddhizmusnál jóval korábbi időszakra is gondolhatunk, amikor a kapcsolat időpontját keressük. Okunk van azt gondolni, hogy a talán 12 ezer éves múltra visszatekintő ókori szabírok/hurrik történeti tevékenységének köszönhetők a jelpárhuzamok (1). Ugyanis a nikolsburgi tprus (tapar ős "szabír ős") mondatjel előfordulásai alapján a szabírok jártak a Termékeny félhold területén is, meg távolabb is, Egyiptomtól Indiáig. Ők terjesztették el a bronzművességet Eurázsia nagy területein s eközben eljutottak az Indus vidékére is. Az Indus-völgyi kultúra jelkészletében pedig (ahová a ruhuna érem jeleit sorolja a szerző) legalább 40 magyarazonos jelet találtam eddig. 

A genetikusok szerint ugyanakkor Baktriában, az Indus forrásvidékének közelében alakult ki az Árpád ház genomja kb. 4500 évvel ezelőtt. Azt jelenti ez, hogy az Árpádház genomjával jellemezhető csoport mindvégig, évezredeken át használta azt az ősvallási eredetű jelcsoportot, ami a születésekor (a génmódosulás idején) használatban volt. Ezek a jelek az ősvallás jelkészletéhez tartoztak, azaz megismerhető általuk a jeleket használó nép világnézete, identitása. A mondatjelben lévő hármas halom ma is az államcímerünkben szerepel.



1/a. ábra. A ruhuna érem Ragyogó ország mondata



1/b. ábra. Előfordul a ruhuna érmen szereplő hieroglifikus szövegrészlet az Árpád kori  ÉH-132 számú érmén lévő Lyukó nagy, ragyogó országa mondatban is





1/c. ábra. Apahidai hun turulábrázolások, nyakukon a Ragyogó ország mondatjellel 




1/d. ábra. A Gizella-kincs avar készítésú turulos fibuláján lévő Ragyogó nagy ország mondatjel szintén tartalmazza a ruhuna érem szövegrészletét


A Ruhuna Királyság az ókori Srí Lanka (Ceylon) egyik legfontosabb szingaléz állama volt. A királyságot Kr. e. 200 körül alapították a Kr. u. XI. századig virágzott. Rendkívül gazdag mezőgazdasággal rendelkezett a kiépített öntözőrendszereknek köszönhetően. Emellett jelentős tengeri kereskedelmi csomópont volt; a godavayai kikötőn keresztül drágaköveket és fűszereket exportáltak egészen a Római Birodalomig. A buddhizmus egyik legfontosabb déli bölcsője. Számos sztúpa és kolostor épült itt, amelyek romjai ma is látogathatók. 



2/a. ábra. A ruhuna érem elő- és hátlapjának fényképe Srini Kalyanaraman nyomán



2/b. ábra. Srini Kalyanaraman bemutatja a Parkers Tissa néven emlegetett sri lankai érmet is, amelyen szintén előfordul a Ragyogó ország mondat




3. ábra. A ruhuna érmen előfordul a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció is, amelynek az olvasata: Zsendülő Dana földje "Feltámadő, újjászülető Dana isten földje"
                                                                                                                                                                                                                                                        


Jegyzet

(1) Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár szerint a magyarok régi neve a szabír (nála: szavartü aszfalü). Jordanes pedig arról ír, hogy az igazi hunok utódai a szabírok. 

Az írástörténeti kutatás lépésről lépésre tölti meg tartalommal a történeti források rövid híradásait.


Irodalom


Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2025): II. András rovásírásos érme a koronatan és a világfa képzet gyökereiről






A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén. 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése