2019. március 7., csütörtök

Az akadémikus áltudomány parnasszusára emelkedett légyszarról a wikiwandos hazudozás kapcsán

E cikkben a wikipédián/wikiwandon szerény személyemmel kapcsolatban megjelent hibás állításokat igazítom helyre. Nem feltétlenül kellene ilyesfajta ostobaságok javítgatásával foglalkoznom, mert a wikipédia/wikiwand köztudottan reménytelen eset. Olyan, az átlagízlést (az uralkodó ízléstelenséget és szakmaiatlanságot) előnyben részesítő rendszerről van szó, ahol a jelek szerint a lovak közé dobták a gyeplőt, azaz nincs semmi garancia arra, hogy az irányítás nem kerül szakmai nullák és erkölcsi hullák kezébe. 



1. ábra. Az ominózus légyszar a nikolsburgi ábécé kéziratán, aminek - a székely szó- és mondatjelekkel ellentétben - úgy sikerült a "tudomány" sáncain belülre, egy mértékadónak tekintett kiadványba, Róna-Tas András professzor úr kötetébe kerülnie, mintha az egyik jel része lenne



S ha már a szócikkben hivatkoznak a mértékadó körök eltérő értékelésére, akkor röviden számba veszem a mértékadónak gondoltak munkásságát is. A wikipédia szerkesztői nem nevezték néven, kit tekintenek mértékadónak, ezért tévedhetek is a személyek kiválasztásakor. Ez már egy ilyen terep. Nekik - szerkesztői hatalmuk birtokában - minden meg van engedve, lehetnek semmitmondók, álságosak, félrevezetők, akár hazugok is. A válasz azért megpróbál tűpontos lenni. A tudományos kutatás végzője, a legjelentősebb írástani felismerések közreadója ennek ellenére - ebben a körben - úgy ítéltetik meg, mint ama ominózus részlet a nikolsburgi ábécéből (1. ábra).




2. ábra. A rólam írt nem túl okos és nem is túl igaz szócikk bevezető sorai


Mégsem hagyom szó nélkül a dolgot, mert a hallgatásom azt a látszatot kelthetné az olvasókban, mintha a wikiwandon megjelenő vélemény helytálló lenne (1). Pedig nem az. Alább tehát sorra veszem a személyes szócikkemben rólam megfogalmazott bevezető állítások némelyikét és feltárom azok megalapozatlanságát. Nyilván nem lesz ennek semmi pozitív hozadéka a wikipédia/wikiwand szerkesztőinél a szócikkem esetében, hiszen éppen elégszer bebizonyosodott már a szerkesztők alkalmatlansága. Így aztán nincs semmi okom arra, hogy róluk, vagy a wikipédia eljárásáról bármi korrektséget feltételezzek.


3. ábra. A wikipédia felületes szerkesztői a titulusomat illetően képtelennek mutatkoznak egységes álláspont alkalmazására, egyrészt a címből kitörlik az írástörténész titulust, ám a szövegben benne hagyják,  másrészt történésznek neveznek, holott nem történész vagyok, hanem csak írástörténész, ami nem ugyanaz (az 1. ábra két részletének kinagyítása)


Az írástörténet újrafogalmazója nem írástörténész?

Korábban - ha jól emlékszem - a személyes szócikkem címe Varga Géza (írástörténész) volt, amit a szerkesztők átjavítottak Varga Géza (amatőr kutató)-ra.  Mindkét meghatározás igaz (mert minden írástörténész szükségképpen amatőr, hiszen írástörténészeket szép hazánkban nem képeznek és hivatásszerűen nem is alkalmaznak). Ám az újabb meghatározásból nem tudja meg a nyájas olvasó, hogy melyik szakterületen fejtem ki a tevékenységemet. Amatőr kutató az is, aki a gólya féllábon állásának társadalmi jelentőségét, vagy az irodai papírragasztók rákdiagnosztikai felhasználását, esetleg a semmiből előállított ingyen energia nyerésének lehetőségeit kutatja. Ezekhez azonban nincs sok közöm, én az írástörténetet kutatom és írom át. Jobban tájékoztatná az olvasót a korábbi meghatározás, ám a szerkesztők mégis ezt a szerencsétlen változtatást hajtották végre a szócikk címén. Úgy vélhették ugyanis, hogy amatőr kutatónak lenni alacsonyabb rendű, mint írástörténésznek s még azon az áron is az alacsonyabb rendű cimkét kívánták társítani a nevemhez, ha ezzel az olvasót - a fő tevékenységemet illetően - korlátozzák a megismerésben. Azt jelzi ez a lefokozásom, hogy a szerkesztők számára nem az olvasók pontos tájékoztatása volt az elsőrendű cél, hanem a gyalázásom. Egyébként ezt a csökkent etikai igényű programot sem voltak képesek következetesen végrehajtani, mert a szócikkben néha írástörténésznek, máskor meg történésznek neveznek. Ez utóbbi nyilvánvalóan nem igaz, mert az írástörténésszel szemben a történész titulus diplomához kötött s nekem nincs történész diplomám. A hibát ez esetben sem én követtem el, hanem a wikipédia komoly munkára képtelennek látszó szerkesztői.


Az amatőrségem értékelése

A szócikk szerint "Varga Géza ... amatőr kutató", aminek igazolására a magyarnyelv.network.hu "Írástörténeti Kutatóintézet" c. cikkét jelölte meg forrásként (1. ábra). Ez a cikk azonban alkalmatlan annak igazolására, hogy amatőr kutató lennék. Ugyanis csak arról van szó a forrásként idézett cikkben, hogy az általam alapított Intézet törekszik az amatőr kutatók bevonására. (2) Mivel én fogalmaztam meg ezt a célt s az Intézet kuratóriumának is a tagja voltam, nyilvánvalóan sok mindenkire vonatkozhat a cikkben szereplő amatőr jelző, csak éppen rám nem, hiszen saját magam bevonásáról aligha kellett irányelvet megfogalmaznom és azt közreadnom. E körülmény felmérése azonban meghaladhatta a wikipédia szerkesztőinek szellemi képességeit, ezért megmaradtak ennél a forrásnál, mert ebben szerepelt az óhajtott amatőr szó, ami a kisded céljaikhoz a szemükben megfelelőnek látszott. (3) Fel sem rémlett bennük, hogy ezzel csak magukat járatják le.


A népszavazás jelentősége a tudományos igényű cáfolat során

Azt is írja a szócikk, hogy Varga Géza rástörténeti, őstörténeti álláspontját a magyar régész, történész szakma mértékadó képviselői nem fogadják el"

Azonnal kiütközik e mondatból egy debilekre, valamint a szakképzett történészek, nyelvészek és régészek aljára jellemző téveszme, miszerint népszavazással (egyetértéssel) lehetne eldönteni egy-egy tudományos nézet helytállóságát. Az elvszerűen működő Tudományban azonban nem ez a helyzet (vagy nem ennek kellene lennie). Senkit sem érdekel az egyetértők és az egyet nem értők aránya (vagy senkit nem kellene érdekelnie). A tudományos igényű bizonyítás és cáfolat feltétele, hogy az értékelőnek előbb meg kell ismernie az értékelendő tételt. (4) S csak újabb adatok, vagy megfontolások felmutatása, esetleg az eredeti érvelés kimutatott hibája lehet a cáfolat alapja. Továbbá az értékelőnek az eredeti kérdésre a bíráltnál jobb választ is kellene adnia. A wikipédia szerkesztői ezeknek a magas feltételeknek nem felelnek meg, ők megmaradnak a jelzők osztogatásánál - ami persze nem az én szégyenem, hanem az övék.

A szócikkből idézett mondatnak a mértékadó jelző a kulcsa, ám nem lehet tudni, hogy ki dönti el, ki is számít mértékadónak? A szakterületet bevallottan nem ismerő wikiszerkesztők?

Tudományos fokozatuk, publikációik száma és a közszereplésük alapján Róna-Tas András (5) és Sándor Klára (6) nyelvészek mértékadónak számítanak? Vagy Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese adja a mértéket? (7) Esetleg Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum másik főigazgató-helyettese? (8) Netán Vásáry István turkológus lenne mértékadó? (9) Szóba kerülhet Sudár Balázs, az MTA ifjú reménysége is? (10) Gondolhatunk Horváth Ivánra is? (11) Ők eddig - tudtommal - érdemben sehol sem bírálták a munkáimban foglaltakat. Néhány kérdésben valóban nem értek egyet velük, ám ezt csak én fejtettem ki, ők tudományos igénnyel meg sem szólaltak - ezért a wikipédia szerkesztőinek állítása bármiféle ellenvéleményről csak egy súlytalan blöff. Mint azt fentebb említettem már, a tudományos igényű vita bizonyított eredménye lenne érdekes s nem az, hogy a wikiwand hozzá nem értő szerkesztői kire osztják ki a mértékadó, vagy az amatőr jelzőt és milyen álláspontot feltételeznek a meg sem nevezett "mértékadók" közre sem adott, nem is létező véleményéről.

Simon Péter, az ELTE tanszékvezetője, Nemetz Tibor matematikus, az ELTE tanára és a Matematikai Kutatóintézet munkatársa, valamint tucatnyi társuk (például Erdélyi István, Bakay Kornél régészek, Nagy Zoltán néprajzkutató), akik segítették a munkámat és akikkel együtt dolgoztam, esetenként közös állásponton is voltunk, nem tartoznának a mértékadók közé? S ezt az írástörténet területén semmit létre nem hozó, a felmerülő kérdésekhez bevallottan nem értő névtelen szerkesztők döntenék el az álneveik mögül lövöldözve? Ez esetben is csak jelzőosztogatásról van szó, aminek a tudományos vitákban nincs súlya. Igaz, tudományos vitára a wikipédia szerkesztői meghirdetetten nem is vállalkoznak. Ezért aztán a véleményük sem jelentősebb tudományos érv egy kutya szellentésénél.

Van még a szócikkben egy sor kifogásolható állítás, vagy például az a kérdés, hogy miért sorolták a szócikkemet a tudománytalan csoportba. Egyelőre mégsem folytatom a cikket, mert az ellenvéleményem jelzésére ennyi is elegendő lehet. Aki ismeri az akadémikus rováseredeztetés eddigi "eredményeit", az tudja, hogy alátámasztást nélkülöző, egymásnak és önmaguknak is ellentmondó tévedések sorára voltak csak képesek. A megfelelő írásrokonítási módszert sem ismerik, nincs helyes fogalmuk sem az íráselméletről, sem az írástörténetről, sőt ezen elgondolkozniuk sem szabad, mert gúzsba köti őket a nyájszellem és a finnugrista prekoncepció. A magatartásuk alapján az egyetemen nem a kutatói alázatra, hanem leginkább a rovásírás és az őstörténeti másként gondolkodók megvetésére, indokolatlan önteltségre taníthatták meg őket. Tisztelet a kivételnek! Bármelyik akadémikus vagy nem akadémikus kutatónál jobban ismerem a székely írás eredetét, minden kérdésükre tudok válaszolni és minden tanulmányukról bebizonyítom, hogy véres a torka - ha valóban az. A szerzőjük meg hozzá sem szól a kritikámhoz, ugyanis sejti, hogy csak veszíthet, mert lemosom az asztalról az érveimmel. A wikiszerkesztőket - ha a szakterület ismerete számít - említeni sem érdemes. A "tudománytalan" besorolásom nyilván csak azt jelenti, hogy nem tekintenek az akadémikus áltudomány köreibe tartozónak. Amivel egyet tudok érteni, nekem is ez a véleményem. 

A wikiszerkesztők etikáját jól illusztrálja, hogy a vitalapon jelzik, ismerik Makkay Jánosnak az egyik könyvem kapcsán írt elismerését. Ugyanis A székelység eredete c. kötetemben lelepleztem a hamisított,  Szent Istvánnak tulajdonított rendeletszöveget s a kötetből adtam egy példányt Makkay Jánosnak is. Makkay Jánosnak ugyanaz volt a véleménye a hamisításról, mint nekem, ezért pontról pontra igazolta az állításaimat és köszönetet mondott a kötetért. A rövid írását a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében tette közzé, azaz ugyanott, ahol a Forrai (Feckánics) Sándor által Csallány Dezső múzeumigazgatónak megküldött hamisított szöveg eredetileg megjelent. A kör tehát bezárult. Ez nem csak azt igazolja, hogy van olyan mértékadó kutató, aki egyetért a véleményemmel, hanem azt is, hogy a wikiszerkesztők kivégzőosztaga - a szócikkem törlése érdekében - gátlástalanul hazudik szerény személyemet illetően. Ennek magyarázata összefügghet azzal, hogy - egy számomra ellenőrizhetetlen hír szerint - a wikiszerkesztők között a szócikkeim törlési eljárásában serénykedik egy Sz. G. nevű személy is. Nem tudom, hogy a sok Sz. G. közül melyikről lehet szó, ezért kérem minden olvasómat, hogy ezt a nevet ne azonosítsa egyik általa ismert Sz. G-vel se - hiszen nem tudjuk biztosan azonosítani egyikkel sem. 

Ez a példa korántsem áll egyedül, a mértékadó tudósok egyetértésére más példák is lennének, de nem érdemes felsorolni őket, mert a tudományos bizonyításnak nem ez a módja s ezeknél a szerkesztőknél úgysem számít semmilyen érv, vagy adat. Hiszen a legutóbbi üldözési hullám éppen azért indult ellenem, mert az Élet és Irodalom a hét nyelvészeti kötetének választotta a Magyar hieroglif írás c. kötetemet s az erről szóló hírt nem voltak hajlandóak közzétenni. Azóta sem tették közzé, mert akadályozza a magyar- és tudományellenes céljaik megvalósítását. 


Révész Péter levele a fenti cikk olvasása után

Kedves Géza!

Köszönöm a cikkeidet! Valóban igen bosszantó az értelmetlen kritika. Még egyszer mondom, hogy nagyon fontos volt az 1993-as könyved, mert az számomra is mutatta, hogy a magyar rovásírásnak a török írásból való eredeztetése téves, és helyette inkább más ókori kapcsolatokat kéne keresni. Később a legszorosabb kapcsolatokat a minószi és a kár írásokban találtam meg. Nyugodtan beteheted a cikkedbe azt, hogy többször is elismerően hivatkoztam a munkádra, és így azt már az angol nyelvű szakirodalomban is ismerik. Az indiános cikkedet is köszönöm, még mindig keresek kapcsolatot indián szakemberekkel, és majd megírom ha sikerült.

Üdvözlettel,

Péter

U.I.: Hivatkozások a könyvedre előfordulnak ezekben a cikkekben:

International Journal of Applied Mathematics and Informatics, 10, 67-76, 2016.

International Journal of Computers, 10, 94-100, 2016.

WSEAS Transactions on Information Science and Applications, 14, 306-335, 2017.


Jegyzet

(1) A wikipédiás szócikkben nem a tények szerepelnek, csak néhány elfogult, hozzá nem értő és inkorrekt szerkesztő véleménye.  Jellemző, hogy a legújabb, ellenem indított üldözésre az adott alkalmat a wikiszerkesztőknek, hogy az Élet és Irodalom a hét nyelvészeti kötetének nyilvánította a legújabb kötetemet, a Magyar hieroglif írást. Ez annyira felbőszített egyeseket wikiwandáléknál, hogy rögvest törlésbe és átírásba kezdtek, a hír feltevőjét pedig retorzióval fenyegették meg. "Természetesen" ma sem tájékoztatják a nagyérdeműt az És megtisztelő értékeléséről, hiszen az ellentmondana a tudománytalan besorolásomnak.

A wikipédiának/wikiwandnak aligha az volt az eredeti célkitűzése, hogy egyes szellemileg alultáplált szerkesztők kiélhessék az új felfedezések kapcsán felhorgadó értetlenségüket, irígységüket és gyűlöletüket, a történések azonban azt bizonyítják, hogy erre is használható.

(2) Az amatőr kutatók (köztük Götz László, Szekeres István és Záhonyi András) bevonása szerencsés célkitűzésnek bizonyult. Götz Lászlótól olyan írásemlékek adatait kaptuk meg, amelyek a sémi írások hurrita eredetét bizonyítják, azaz igen fontosak. Szekeres István kutatásai megerősítették azt a felismerést, hogy a székely írás jelei a világmodellek (például a kínai szélrózsa) jeleiből alakultak ki és hogy a székely betűk előzményei szójelek voltak stb. Záhonyi András pedig a tatárlakai táblákat olvasta el végre megnyugtatóan - szintén szójeleket társítva a tatárlakai táblán lévő székely jelpárhuzamokhoz. Varga Csaba nagyszerű kötetéről sem feledkezhetünk meg, amelyben a számjelek és a számírás világtörténetét írta meg. Olyan egymást erősítő, rendszert alkotó eredmények ezek, amelyekre az akadémikus áltudomány bajnokai képtelenek lettek volna eljutni és nem is vállalkoztak volna ilyesmire. Őket ugyanis a finnugrista pártfegyelem és a prekoncepciókon alapuló hazug dogmarendszer megakadályozza az alapos körültekintésben. Ezért aztán az írástörténet a magyar amatőrök munkásságának köszönhetően lépett előre egy jelentőset. A wikipédia szerkesztőinek ezt nem kötelessége észrevenni, de ezáltal ők veszítenek, mert vakon elmennek a legnagyszerűbb, hallatlanul izgalmas tudományos eredmények születése mellett. Ennek felmérése persze nem megy munka nélkül, mert a tudás nem születik velünk. A születésünkkor mindannyian analfabéták vagyunk s néhány wikiszerkesztő - a szövegértési nehézségeikből ítélve - mintha az is maradt volna.

(3) Az amatőrségem bizonygatása a nyitott kapuk döngetésével egyenértékű, hiszen az írástörténeti kutatást nem hivatásszerűen végzem, azaz nyilvánvalóan amatőr vagyok. Gondolhatunk persze arra is, hogy aamatőr szót a tolvajnyelv (és az illetékes szerkesztő) becsmérlésként használja, vagyis azt kívánja vele sugallni, mintha az írástörténészi munkám során az elvárhatónál gyengébben teljesítenék. Ez esetben azonban bizonyítaniuk kellene, hogy a teljesítményem valóban gyengébb az elvárhatónál - ám ez a bizonyítás a szerkesztők ismerethiánya miatt elmaradt. Egyébként is, ugyan ki lenne az, aki közülük a munkámat felül tudná bírálni? Doncsecz szerkesztő, aki maga is bevallja, hogy nem ért a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor általam adott olvasatához, de azt képtelenségnek tartja s a saját jelzőjére alapozva szervez irtóhadjáratot a szócikkeim ellen? 

Tudományos igényű alátámasztás hiányában az amatőr jelző alkalmazása puszta jelzőosztogatás, ami a szakmai értékét tekintve egyenértékű a borjú elbődülésével.
   
(4) Ezen a feltételen mindjárt orra is buknak a wikiszerkesztők, hiszen az értékelt munkásságom megértéséhez nem olvasnak eleget s - a jelek szerint - a házuk táján a megértési képességgel sincs minden rendben.



4. ábra. A nikolsburgi ábécé, amelynek a negyedik sorban magányosan árválkodó "tprus" jelét Róna-Tas András és Sándor Klára is kihagyta a jelsor ismertetésekor, holott azt a kéziratlapon fennmaradt korabeli korrektúrajelek alapján a harmadik sorba, az "us" és az "st" közé kell beilleszteni

(5) Róna-Tas András professzor úr a nikolsburgi ábécé egyszerű ismertetésére, a régen, többek között a professzora, Németh Gyula által is közreadottak megismétlésére sem volt képes. Indokolás nélkül (ám feltehetően Máté Zsolt kisiskolás hibára alapozott téveszméje hatására - aki balról jobbra tartónak tekintette a nikolsburgi írásemlék írásirányát, holott az jobbról balra halad) kihagyta belőle a "tprus" jelet. Ugyanakkor gondosan feltüntette könyvében az eredeti kéziratot megtisztelő légy piszkát (1. ábra), mintha az egy jel része lenne. A légypiszok jelként való közreadása kell a mértékadó jelző kiérdemeléséhez? A szakirodalmat nem ismerő wikiszerkesztőknél - a jelek szerint - igen.

(6) A nikolsburgi ábécé ismertetése kifogott Sándor Klárán is, aki Róna-Tas András professzor úr tanítványa és hű követője. Ő  is kihagyta a nikolsburgi jelsorból a "tprus" jelet, de legalább az ő dolgozatából már nyilvánvaló, hogy Máté Zsolt téveszméjére alapozva tette ezt. Amikor Máté Zsolt érvelésének súlyos hibájára ismételten figyelmeztettem, akkor változtatott az álláspontján s a következő kötetében már új történettel állt elő. Persze akkor sem olyannal, amilyen egy tudományos igényű eljárásban elfogadható lenne, hanem a finnugristák szokásos eljárása szerint felülbírálta és megváltoztatta (félremagyarázta) a forrást. Vajon ez kell a mértékadó jelző kiérdemeléséhez?



5. ábra. A budapesti hun(?) jelvénynek a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt "sz" rovásbetűje, amivel a szakértőnek felkért Tomka Péter győri régésznek a bizonytalansága miatt már nem is kellett foglalkoznia, a maradék két jelről nyugodtabban állíthatta azt, hogy az csupán a latin AK monogram


(7) Vagy Rezi-Kató Gábor úr, a Magyar Nemzeti Múzeum egyik főigazgató-helyettese lenne mértékadó, akinek vezetése idején a múzeum restaurátorai barbár módon lereszelték a budapesti hun jelvény rovásírást hordozó felületét?



6. ábra. A budapesti hun(?) jelvénynek ezt a részletét határozta meg Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr latin M betűnek - a mértékadó "tudomány" nagyobb dicsőségére


(8) Esetleg Tomka Gábor úr, a Magyar Nemzeti Múzeum másik főigazgató-helyettese lenne mértékadó, aki a budapesti hun jelvényen lévő rovásjeleket az eredeti állapotot megőrző kitűnő fényképek helyett a lereszelésük után készített rossz grafikára hivatkozva és a fejük tetejére állítva egy latin M betűnek határozta meg? 

(9) Vásáry István turkológus foglalkozik a székely írás eredeztetésével, de - sajnos - nem használja fel a nyelvészeti szakismeretét a kérdés tisztázására. Módszertani ismerethiánya miatt nem végzi el az aprómunkát, helyette megelégszik a régen megcáfolt ótürk eredeztetés-elmélet semmitmondó vázlatának ismételgetésével. 




7. ábra. A magyar és a kínai jelkészlet néhány egyezése


(10) Sudár Balázs szerint az adataink nem mutatnak időben távolabbra, földrajzilag keletebbre Levédiánál. Ez persze nem igaz, hiszen egy sor hieroglifikus írásemlékünk mutat keletebbre, akár az Amur mellékére is, a történeti források (például a Tarih-i Üngürüsz) szerint pedig adtunk kölcsön 20 000 lovast Iránnak a Bizánccal folytatott hadakozásához (azaz mi voltunk a szabírok, ám ezt Sudár Balázs tárgyalni sem hajlandó). A székely írás jeleinek a kínai jelhasználatban 50 formai megfelelőjét találtam meg (10. ábra). A Szibériából az Újvilágba költöző amerikai indiánok népi jelkészletében is van 23 elemi jelünk (11. ábra), a ligatúrákról nem is beszélve. Ezek a párhuzamok bizony arra utanak, hogy Etelköznél keletebbre és korábban is vannak adatok, csak le kell értük hajolni és meg kell őket érteni. A jelpárhuzamok sora - amelynek magyarázata nélkül nem lehet jól megírni a magyar őstörténetet - folytatható. Persze csak azok számára jelent ez az egyértelmű írástani rokonság bármit is, akik figyelnek a jelekre és azok magyarázatára. Ennek hiányában a megalapozatlan akadémikus kijelentéseknek semmi köze a tudományhoz.



11. ábra. Az amerikai indiánok népi jelkészletének és a magyar jelkincs elemi jeleinek az egyezései



(11) Horváth Iván az ELTE tanszékvezetője volt, tehát akár mértékadónak is gondolható. Ez mégsem akadályozta meg egy szakmailag komolytalan, etikailag meg szánnivaló dolgozat megírásában, amelyben a székely rovásírást a humanisták kitalációjának állította be. Előzetesen ugyanis nem mérte fel a székely jelek nemzetközi párhuzamait. A finnugrista prekoncepciók szorításában nem is álmodhatott arról, hogy a székely jelek 20-50 formai párhuma megtalálható már a kőkorban a Pireneusoktól Dél-Amerikáig olyan írásrendszerekben, amelyeket a humanisták még nem ismertek, mert akkor még nem voltak felfedezve. Nyilván ma sem tud a Nemetz Tiborral elvégzett valószínűségszámításunk eredményéről, mely szerint ezek az írásrendszerek (a Mas d" Azil-i, a sumer, a kínai, az indián stb) a genetikus kapcsolat miatt hasonlóak. Ha ezt tudta volna, akkor talán meg sem fordul a fejében a humanisták csalással való megvádolása. 


Irodalom

Makkay János: Csallány Dezső megkísértése a rovásírással, A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza 2002)  

A szlovén hátterű Doncsecz wikipedia-szerkesztő újra pusztítja a magyar kultúrát

A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?

A budapesti hun jelvény jelei

A temporius-téveszme diadalútja

Mit jelent Róna-Tas András professzor úr szájából a véletlen?

Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben

A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor

Vásáry István megismétli a székely írás egyszer már feladott eredeztetését

Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?

Az Élet és Irodalom a hét nyelvészeti könyveként említi a Magyar hieroglif írást

Magyar hieroglif írás

Szittyák vagyunk és finnugorok? - válasz egy Sudár Balázzsal készített zavaros riportra

Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt

Indián-magyar jelpárhuzamokkal foglalkozó cikkek

A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika







A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

7 megjegyzés:

  1. A szegedi könyvtár névadója nem Somogyi Antal képviselő, hanem
    Somogyi Károly kanonok. https://hu.wikipedia.org/wiki/Somogyi_K%C3%A1roly_V%C3%A1rosi_%C3%A9s_Megyei_K%C3%B6nyvt%C3%A1r

    VálaszTörlés
  2. A jelenleg inaktív szerkesztők felmérése

    A Wikimédia Magyarország Egyesület programot indított a Wikipédia szerkesztőinek megtartására. A program hangsúlyos része, hogy megpróbáljuk pontosabban megérteni a szerkesztők Wikipédiával kapcsolatos élményeit, problémáit, és azt, hogy mi vezet a szerkesztők megmaradásához, vagy ahhoz, hogy abbahagyják a szerkesztést.

    További információkat a következő oldalakon találsz:

    * https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Szerkeszt%C5%91k_megtart%C3%A1sa
    * https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Wikim%C3%A9dia_Magyarorsz%C3%A1g/2019-es_p%C3%A1ly%C3%A1zat


    VálaszTörlés
  3. Mi az oka annak, hogy egy ideje nem vagy aktív szerkesztő a Wikipédián?

    a Wikipédiában tapasztalt személyes konfliktusok miatt
    tartalmi konfliktusok miatt (törölték vagy módosították a munkámat)



    VálaszTörlés
  4. Ha csak egyetlen okot emelhetnél ki: mi a legfontosabb oka annak, hogy egy ideje nem szerkesztesz?

    A szerkesztést ostoba, aljas és hazug csoportok határozzák meg, amelyek a wikipédia saját szabályait is lábbal tiporják. Például a budapesti hun jelvény szócikkének törlését támogató múzeumi levelet nem dokumentálják, de a törlés indokaként felhasználják, miközben az ellenérveket (a tárgy jelentőségét bizonyító dokumentációt) ismételten kitörlik, hogy a szócikk létezését támogató álláspont dokumentálatlannak tűnjön. Ezek a kivégzőbrigádok tudományos igényű döntésre nem képesek és nem is törekszenek, ellenben a gyűlöletüket kiélik jó szócikkek törlésével és rongálásával. Ezt jól illusztrálja a székely írással kapcsolatos szócikkek állapota, amire a szégyenletes a megfelelő jelző. A wikipédia a jelen formájában és ennek a talpig becstelen csürhének kiszolgáltatva tökéletesen alkalmatlan a szerepe betöltésére. Akkor lennék hajlandó szerkesztőként tovább dolgozni, ha az általam írt sorokat és szócikkeket senki sem módosíthatná, legfeljebb a külön álláspontját tehetné hozzá egy másik lapon.

    Mit találtál a legnagyobb problémának a Wikipédiában való közreműködés során?

    A szerkesztők aljasságát. Nem a tudás terjsztése a fontos a számukra, hanem a magyar íráskutatás eredményeinek gyalázása akár hazudozással is.

    VálaszTörlés
  5. Min változtatnál, ha megtehetnéd?

    Az egyes szócikkekért vagy a szócikkek fejezeteiért név és cím szerint ismert szerkesztők legyenek felelősek s az általuk írtakat más ne változtathassa meg.

    Mi kellene ahhoz, hogy újra rendszeresen szerkesszed a Wikipédiát?

    Névtelen és igazolatlan szerkesztők ne szerkeszthessenek bele az én cikkeimbe! A nyilvánvalóan inkorrekt szerkesztők ellen el kell járni és ki kell őket zárni a szerkesztésből. A magyar wikipédiának legyen korrekt és egyénileg is felelőségre vonható vezetése, amelynek azonban ne tudományos kérdésekben, hanem csak a szabályok betartatásában legyen döntési jogköre. Ezt is csak a wikipédia legfontosabb céljának, a tájékoztatásnak az érdekében gyakorolhassa (azaz a törlés helyett az információk gyarapodását szolgálja). A szócikkemet vegyék ki a tudománytalan kategóriából s akik odatették, azok végleg veszítsék el a szerkesztői jogukat (mert ezzel a gyűlöletükön túl elárulták azt is, hogy fogalmuk sincs a tudomány szó jelentéséről és az írástudomány pillanatnyi helyzetéről).

    VálaszTörlés
  6. Más gondolat, javaslat, amit megosztanál:

    Ne fogadjon el a wikipédia szerkesztőinek közvéleménye olyan jellegű szerkesztői álláspontot, hogy "Én ugyan ehhez nem értek, de ez mégis csak képtelenség, ezért a törlését javaslom". A tudományos igényű érvelés nem helyettesíthető jelzőosztogatással s ezt egy wikiszerkesztőnek is tudnia kell. Ez a szentgyörgyvölgyi tehénszobor kapcsán volt olvasható. Ha nem ért hozzá, akkor legyen szerényebb és visszafogottabb a törlés és az ítéletalkotás során.

    - Az akadémikus áltudomány parnasszusára emelkedett légyszarról a wikiwandos hazudozás kapcsán https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/03/wikiwandos-hazugsagok.html

    - A szlovén hátterű Doncsecz wikipedia-szerkesztő újra pusztítja a magyar kultúrát
    https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/10/a-szloven-hatteru-doncsecz-wikipedia.html

    Lenne kedved a fentiekkel kapcsolatos tapasztalataidat egy rövid interjúban kifejteni?
    (általad választott nem nyilvános formában, pl. videóhívás, telefonhívás, elektronikus levelezés, személyes találkozó stb.; az ott megosztott információkat szintén bizalmasan kezeljük)
    szívesen

    VálaszTörlés
  7. Ferenc Tereki: Ha jól értelmezem, a Kakade'mia'n jó pénze'rt azért dolgoznak kakade'mikusok hogy a Magyarság eredetét eltitkolja'k a Magyar emberek, és a nagyvilág előtt? Kitől kapják a pénzt? Nem a Magyar költségvetésből? Amit nem mellesleg a Magyar ado'zo' fizet be! Glatz óta tudhatjuk hogy mi a Magyar gyűlölet. Mai napig folyik ez a szemétség? A Kormány meg ehhez assziszta'l?

    VG: A pontos válasz érdekében meg kell tőle kérdezni.

    VálaszTörlés