Ez a cikk az Írástörténeti Kutatóintézet 2019-es alpesi expedíciója során bekövetkezett epiphaneia leírásán túl az ezzel kapcsolatos elméleti megfontolásokat is tartalmazza.
1. ábra. A rosszarcú tömeggyilkos és rabló Nagy Károly szobra ama zürichi templom (a Grossmünster) falában, amelynek építési helyére annak idején a csodálatos szarvasünő vezette el a frank uralkodót
Mi is az az epiphaneia?
A wikipedia szerint az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). A kifejezés pogány eredetű, ám az Ószövetségben és az Újszövetségben is több alkalommal feltűnik, amikor Isten kinyilvánítja magát vagy akaratát az embereknek.
Hozzátehetjük, hogy ez az utóbbi gondolat, az isteni akarat felismerése, az epiphaneia leglényegesebb eleme. A halandó ember életének legnagyszerűbb pillanata, amikor találkozik Istennel, amikor megérti az Isten gondolatát. Ilyen nagyszerű eseményről több beszámolóval is rendelkezünk, amelyek alapján az epiphaneia természetrajzát fel lehet vázolni. Ezekből úgy tűnik, hogy az epiphaneia lényege nem is annyira a találkozás, hanem inkább az emberben zajló felismerés. Valódi találkozás ugyanis esetenként nem is történt, vagy igen sokféleképpen történt meg, ráadásul a találkozások dokumentálása korántsem kifogástalan.
Hozzátehetjük, hogy ez az utóbbi gondolat, az isteni akarat felismerése, az epiphaneia leglényegesebb eleme. A halandó ember életének legnagyszerűbb pillanata, amikor találkozik Istennel, amikor megérti az Isten gondolatát. Ilyen nagyszerű eseményről több beszámolóval is rendelkezünk, amelyek alapján az epiphaneia természetrajzát fel lehet vázolni. Ezekből úgy tűnik, hogy az epiphaneia lényege nem is annyira a találkozás, hanem inkább az emberben zajló felismerés. Valódi találkozás ugyanis esetenként nem is történt, vagy igen sokféleképpen történt meg, ráadásul a találkozások dokumentálása korántsem kifogástalan.
Az ókori görögök mítoszaiban az istenek az emberek között bármikor felbukkanhattak emberi alakban, vélük beszélgettek és sétáltak a ligetekben, részt vettek az életükben. A görög mítoszok említik azt is, hogy Zeusz bika alakban ragadta el Europét, vagy aranyeső formájában jelent meg Danae előtt - vagyis az Istennek nem szükséges emberi alakban megjelennie. Az Istennel (az isteni akarattal) való találkozás nem feltétlenül olyan formában történik meg, mint ahogyan pl. a munkahelyi főnökünkkel szoktunk találkozni. Nem szükségszerű, hogy az epiphaneia során az Isten emberi alakban jelenjen meg, bemutatkozzon, esetleg igazolja magát, vagy hellyel kínáljon bennünket a nappalijában.
A korai bronzkor ősvallási szertartásainak fennmaradt szövegkönyve arról tanúskodik, hogy ezek lényege az Isten megidézése és valamilyen formában való megjelenése volt. Nyilván e szertartások kései visszhangja a görög ókorból ismert epiphaneia.
Mózesnek égő csipkebokor alakjában jelent meg az Isten. A történelem során számos csipkebokor leégett már, ám csak erről az egyről terjedt el, hogy abban az Isten jelent meg. Ezt onnan lehet tudni, hogy Mózes szerint abban a csipkebokorban az Isten jelent meg. Ebből talán levonható ama rendszerszintű következtetés, miszerint egy ember (médium, próféta, látnok stb.) ítéli meg, hogy epiphaneia történt-e. Ezt aztán az utókor jóváhagyása megerősítheti.
A magyar mitológiában az Isten turulmadár képében ejtette teherbe Emesét, akitől dicső királyok sora származtak. Itt sem emberi alakban jelent meg az Isten, sőt - mivel ez is csak Emese álmában történt - még azt sem állíthatjuk, hogy bármiféle találkozás ténylegesen megesett volna. Emese csupán úgy ítélte meg, hogy őt az Isten ejtette teherbe.
Hasonló epiphaneia történt akkor is, amikor Nimród a két fiával, Hunorral és Magorral a csodaszarvast űzte. A mondát ismerték a hunok is. Ez a csodálatos szarvasünő (valójában az anyaistennő zoomorf alakja) a különböző mondaváltozatok alapján egy boldogabb új hazába vezette őket. A jelenet csillagokból kirakva fent van az égen is: az Orion Nimródnak, a Gemini Hunornak és Magornak felel meg s a Tejúton szalad előttük a csillagszarvas a napisten palotája, a Sarkcsillag felé. Ennek az ősvallási történetnek aztán - talán a kevéssé ismert, de létezett hun kereszténység hatására - számtalan keresztény utóda keletkezett Európában, amelyekben a fénylő agancsú szarvas egy-egy templom építésének helyét mutatja meg.
Az Emese álmában és a csodaszarvas történetben van olyan mozzanat, ami szükséges az epiphaniea megértéséhez. A történetek eredménye (a dicső királyok sora és a boldogabb, új haza) a közösség számára pozitív és fontos - ezért az epiphanea megtörténtét nem közjegyző által hitelesített dokumentáció, hanem a közösség ítélete hitelesíti. Ez egy vallásos jellegű bizonyítás (nem érvelni, hanem hinni kell), ami ugyan ellentétes a tudományos igényű bizonyítással (az ugyanis nem történhet népszavazással), ám ennek ellenére létezik.
Összefoglalva: az epiphaneia "találkozásból" és "emberi felismerésből" áll. Ebből a "találkozás" összetevő nem szabványosítható és mindig dokumentálatlan, az "emberi felismerés" összetevő, valamint "a közösség számára fontos" volta azonban elengedhetetlen.
Epiphaneia a panteista vallásban
Márai Sándor súlyosan tiszteletlen megjegyzése szerint, ha az Isten antropomorf, akkor borbélyhoz kell járnia. A meghökkentő megállapításával azonban nincs egyedül, mert maguk a vallások is egyetértenek abban, hogy Isten lényege kifürkészhetetlen. Ha ez így van, akkor nem lehet komoly okunk a következő gondolatmenet visszautasítására.
A honfoglaló magyarok ősvallása egy panteista természetvallás volt, azaz a világot azonosnak tekintették az Istennel. Ez a körülmény az epiphaneia leírását alapvetően meghatározza. Ha ugyanis minden fa, kő, forrás, élő- és élettelen dolog azonos az Istennel, akkor az élet nem más, mint egy, a születéstől a halálig tartó folyamatos epiphaneia. Ez azt is jelenti, hogy az epiphaneia keletkezésében és leírásában a "találkozás" a jelentőségét veszíti és csak "a közösség érdekét kifejező felismerés" fontos. (1)
Ez ad lehetőséget a messiások (médiumok, uralkodók, politikusok, szélhámosok stb-k) fellépésére. A sikerük attól függ, hogy olyasmit mondanak-e a tömegnek, ami tetszik neki, ami időszerűnek bizonyul.
A Zürich-i epiphaneia
Az epiphaneiára a Fehérvár Travel által szervezett nagy svájci autóbuszos körutazáson került sor. Amikor a halandó részt vesz egy ilyen utazáson, akkor nem csak a lába megy, hanem a feje, a karjai, a dereka, sőt - uram bocsá! - az utazási mellékhatások egyikeként hasa is mehet. Nos, ez történt velem is, ám egy kiemelt jelentőségű helyen. Az idegenvezető (a csodálatos szarvas nyomát és akaratát követve) elvezetett bennünket egy zürichi templomhoz, amelyet az elmondása szerint még Nagy Károly alapított a szarvas útmutatását követve. Ez a szarvas le is térdelt azon a helyen, ahol ma a templom áll, falában a nagy frank uralkodó szobrával (1. ábra).
Egy itt tartott pihenő közben kezdett el gyötörni a gondolat, hogy kellene keresnem egy mellékhelyiséget, ezért aztán elszakadtam a csoporttól és keresgélni kezdtem. Keresés közben döbbentem rá, hogy mindezt nyelvtudás, aprópénz és váltás fehérnemű nélkül teszem, azaz igazi vészhelyzet közepén találtam magamat. Az egészségügyi állapotom eközben pillanatok alatt komolyra fordult és lépésről lépésre súlyosbodott. Azt vettem észre, hogy a homlokomat kiverte a verejték, egész testemet görcs szorította és mintha egy robbanás előtti remegés is rázta volna. A testi kín által korlátozott képességekkel, szinte öntudatlanul (a szarvas által vezérelve?) tértem be egy Nagy Károlyhoz címzett étterembe, a templom közvetlen szomszédságában, ahol a pult mögött álló hölgy kifinomult udvariassággal mutatta meg a mellékhelyiség felé vezető utat. Ott aztán annak rendje és módja szerint megkönnyebbültem. A részletek ecsetelése talán nem is fontos.
Legfeljebb azt kell elmondanom, hogy megszabadulván a kíntól, visszatértem az utcára és ott az eufória állapotában találtam magamat. Olyan felszabadultságot és testi-lelki emelkedettséget éltem át, ami az egy hétig tartó körutazás legnagyobb élménye volt. Mivel mindez egy Nagy Károlynak és a csodaszarvasnak szentelt helyen következett be, el kellett gondolkodnom az összefüggéseken. Az eseményt aligha értékelhettem másképpen, mint a csodaszarvas újabb, megváltozott értékelését Nagy Károlyról és követőiről.
Mivel a merovingok és a frankok a hun-avar kultúra elemi erejű hatása alatt álltak, sőt talán Nagy Károly anyja is avar volt, érthető, hogy kidolgozták és alkalmazták a hun csodaszarvas-monda frank változatát. A szarvas is reménykedhetett abban, hogy a frank viszonyok között is érdemes tevékenykednie s az útmutatása a közösség hasznára válhat. Nagy Károly azonban véres harcokat vívott az avarok ellen és kirabolta az avar kincstárat is. Mai svájci követői sem sokkal különbek. Az elmaradt rendszerváltást követően Magyarországról áramlott a legtöbb lopott pénz a svájci bankokba. Felelősség terheli Svájcot a máig megoldatlan - svájci frank alapú - devizahiteles botrány miatt is. Ha a svájciak közreadnák ezen ügyletek háttér-információit, akkor Magyarország felemekedhetne a visszaszerezhető ezermilliárdokból. Mindez persze ennek a svájci-magyarországi rablóbandának nem áll érdekében.
Érthető, ha a csodálatos szarvasünő undorral fordul el tőlük és a véleményét ennek megfelelő "emelkedettséggel" fejezi ki.
Jegyzet
(1) Ebből következően Isten lelke azonos a nemzet legjobb gondolatainak összességével. Ez megerősíti az epiphanieiáról mondhatókat: Istennel találkozunk, vagy válunk azonossá, ha a nemzet érdekének megfelelő felismerésre jutunk.
Irodalom
Varga Géza: Frank aranycsat ten hieroglifával
Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban
Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán
Varga Géza: Hieroglifikus mondatok meroving és frank tárgyakon
Varga Géza: Hiteles turulábrázolások
Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján
Varga Géza: Az Írástörténeti Kutatóintézet 2019-es alpesi expedíciója
A korai bronzkor ősvallási szertartásainak fennmaradt szövegkönyve arról tanúskodik, hogy ezek lényege az Isten megidézése és valamilyen formában való megjelenése volt. Nyilván e szertartások kései visszhangja a görög ókorból ismert epiphaneia.
Mózesnek égő csipkebokor alakjában jelent meg az Isten. A történelem során számos csipkebokor leégett már, ám csak erről az egyről terjedt el, hogy abban az Isten jelent meg. Ezt onnan lehet tudni, hogy Mózes szerint abban a csipkebokorban az Isten jelent meg. Ebből talán levonható ama rendszerszintű következtetés, miszerint egy ember (médium, próféta, látnok stb.) ítéli meg, hogy epiphaneia történt-e. Ezt aztán az utókor jóváhagyása megerősítheti.
A magyar mitológiában az Isten turulmadár képében ejtette teherbe Emesét, akitől dicső királyok sora származtak. Itt sem emberi alakban jelent meg az Isten, sőt - mivel ez is csak Emese álmában történt - még azt sem állíthatjuk, hogy bármiféle találkozás ténylegesen megesett volna. Emese csupán úgy ítélte meg, hogy őt az Isten ejtette teherbe.
Hasonló epiphaneia történt akkor is, amikor Nimród a két fiával, Hunorral és Magorral a csodaszarvast űzte. A mondát ismerték a hunok is. Ez a csodálatos szarvasünő (valójában az anyaistennő zoomorf alakja) a különböző mondaváltozatok alapján egy boldogabb új hazába vezette őket. A jelenet csillagokból kirakva fent van az égen is: az Orion Nimródnak, a Gemini Hunornak és Magornak felel meg s a Tejúton szalad előttük a csillagszarvas a napisten palotája, a Sarkcsillag felé. Ennek az ősvallási történetnek aztán - talán a kevéssé ismert, de létezett hun kereszténység hatására - számtalan keresztény utóda keletkezett Európában, amelyekben a fénylő agancsú szarvas egy-egy templom építésének helyét mutatja meg.
Az Emese álmában és a csodaszarvas történetben van olyan mozzanat, ami szükséges az epiphaniea megértéséhez. A történetek eredménye (a dicső királyok sora és a boldogabb, új haza) a közösség számára pozitív és fontos - ezért az epiphanea megtörténtét nem közjegyző által hitelesített dokumentáció, hanem a közösség ítélete hitelesíti. Ez egy vallásos jellegű bizonyítás (nem érvelni, hanem hinni kell), ami ugyan ellentétes a tudományos igényű bizonyítással (az ugyanis nem történhet népszavazással), ám ennek ellenére létezik.
Összefoglalva: az epiphaneia "találkozásból" és "emberi felismerésből" áll. Ebből a "találkozás" összetevő nem szabványosítható és mindig dokumentálatlan, az "emberi felismerés" összetevő, valamint "a közösség számára fontos" volta azonban elengedhetetlen.
2. ábra. Alsóhetényi hun sisak Krisztus a Ten "Krisztus az Isten" olvasatú orrvédője a római korból (balra), frank csat Ten hieroglifával (középen) és a székely írás "nt/tn" (Ten) jele (jobbra), a frankokra gyakorolt hun hatás jele
Epiphaneia a panteista vallásban
Márai Sándor súlyosan tiszteletlen megjegyzése szerint, ha az Isten antropomorf, akkor borbélyhoz kell járnia. A meghökkentő megállapításával azonban nincs egyedül, mert maguk a vallások is egyetértenek abban, hogy Isten lényege kifürkészhetetlen. Ha ez így van, akkor nem lehet komoly okunk a következő gondolatmenet visszautasítására.
A honfoglaló magyarok ősvallása egy panteista természetvallás volt, azaz a világot azonosnak tekintették az Istennel. Ez a körülmény az epiphaneia leírását alapvetően meghatározza. Ha ugyanis minden fa, kő, forrás, élő- és élettelen dolog azonos az Istennel, akkor az élet nem más, mint egy, a születéstől a halálig tartó folyamatos epiphaneia. Ez azt is jelenti, hogy az epiphaneia keletkezésében és leírásában a "találkozás" a jelentőségét veszíti és csak "a közösség érdekét kifejező felismerés" fontos. (1)
Ez ad lehetőséget a messiások (médiumok, uralkodók, politikusok, szélhámosok stb-k) fellépésére. A sikerük attól függ, hogy olyasmit mondanak-e a tömegnek, ami tetszik neki, ami időszerűnek bizonyul.
3. ábra. A Childerich-kincs jelvénye a Jóságos Egy földje mondattal, szintén hun hatásra utal
Az epiphaneiára a Fehérvár Travel által szervezett nagy svájci autóbuszos körutazáson került sor. Amikor a halandó részt vesz egy ilyen utazáson, akkor nem csak a lába megy, hanem a feje, a karjai, a dereka, sőt - uram bocsá! - az utazási mellékhatások egyikeként hasa is mehet. Nos, ez történt velem is, ám egy kiemelt jelentőségű helyen. Az idegenvezető (a csodálatos szarvas nyomát és akaratát követve) elvezetett bennünket egy zürichi templomhoz, amelyet az elmondása szerint még Nagy Károly alapított a szarvas útmutatását követve. Ez a szarvas le is térdelt azon a helyen, ahol ma a templom áll, falában a nagy frank uralkodó szobrával (1. ábra).
Egy itt tartott pihenő közben kezdett el gyötörni a gondolat, hogy kellene keresnem egy mellékhelyiséget, ezért aztán elszakadtam a csoporttól és keresgélni kezdtem. Keresés közben döbbentem rá, hogy mindezt nyelvtudás, aprópénz és váltás fehérnemű nélkül teszem, azaz igazi vészhelyzet közepén találtam magamat. Az egészségügyi állapotom eközben pillanatok alatt komolyra fordult és lépésről lépésre súlyosbodott. Azt vettem észre, hogy a homlokomat kiverte a verejték, egész testemet görcs szorította és mintha egy robbanás előtti remegés is rázta volna. A testi kín által korlátozott képességekkel, szinte öntudatlanul (a szarvas által vezérelve?) tértem be egy Nagy Károlyhoz címzett étterembe, a templom közvetlen szomszédságában, ahol a pult mögött álló hölgy kifinomult udvariassággal mutatta meg a mellékhelyiség felé vezető utat. Ott aztán annak rendje és módja szerint megkönnyebbültem. A részletek ecsetelése talán nem is fontos.
Legfeljebb azt kell elmondanom, hogy megszabadulván a kíntól, visszatértem az utcára és ott az eufória állapotában találtam magamat. Olyan felszabadultságot és testi-lelki emelkedettséget éltem át, ami az egy hétig tartó körutazás legnagyobb élménye volt. Mivel mindez egy Nagy Károlynak és a csodaszarvasnak szentelt helyen következett be, el kellett gondolkodnom az összefüggéseken. Az eseményt aligha értékelhettem másképpen, mint a csodaszarvas újabb, megváltozott értékelését Nagy Károlyról és követőiről.
Mivel a merovingok és a frankok a hun-avar kultúra elemi erejű hatása alatt álltak, sőt talán Nagy Károly anyja is avar volt, érthető, hogy kidolgozták és alkalmazták a hun csodaszarvas-monda frank változatát. A szarvas is reménykedhetett abban, hogy a frank viszonyok között is érdemes tevékenykednie s az útmutatása a közösség hasznára válhat. Nagy Károly azonban véres harcokat vívott az avarok ellen és kirabolta az avar kincstárat is. Mai svájci követői sem sokkal különbek. Az elmaradt rendszerváltást követően Magyarországról áramlott a legtöbb lopott pénz a svájci bankokba. Felelősség terheli Svájcot a máig megoldatlan - svájci frank alapú - devizahiteles botrány miatt is. Ha a svájciak közreadnák ezen ügyletek háttér-információit, akkor Magyarország felemekedhetne a visszaszerezhető ezermilliárdokból. Mindez persze ennek a svájci-magyarországi rablóbandának nem áll érdekében.
Érthető, ha a csodálatos szarvasünő undorral fordul el tőlük és a véleményét ennek megfelelő "emelkedettséggel" fejezi ki.
Jegyzet
(1) Ebből következően Isten lelke azonos a nemzet legjobb gondolatainak összességével. Ez megerősíti az epiphanieiáról mondhatókat: Istennel találkozunk, vagy válunk azonossá, ha a nemzet érdekének megfelelő felismerésre jutunk.
Irodalom
Mátéffy Attila: Az Árpád-ház szerepe a csodaszarvas-történetek európai elterjedésében (Ethnographia, 2013/1, 1-40.)
Varga Géza: Frank aranycsat ten hieroglifával
Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban
Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán
Varga Géza: Hieroglifikus mondatok meroving és frank tárgyakon
Varga Géza: Hiteles turulábrázolások
Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján
Varga Géza: Az Írástörténeti Kutatóintézet 2019-es alpesi expedíciója
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
A svájci frank-hitel egy megtervezett összeomlasztása volt egyes országok gazdaságának!
VálaszTörlésEgy egész ország összeomlasztása volt végig a cél? Egy gazdasági Trianon volt, egy olyan jól megtervezett merénylet, amivel a maradék, még valamennyire tehetős polgárság egy jelentős rétegét kisemmizték, majd ott hagyták az út szélén …
A rendszerváltás utáni nagy szabad rablás csak a kezdete volt valaminek. valaminek, amit aztán fű alatt a bankok fejeztek be. A privatizációt követő évtizedek után pedig svájci frank csapdát állítottak az ország lakosságának. Jól szervezett pénzügyi körök állhattak ugyanis annak a banki csalássorozatnak a színfalai mögött, mely során magyar családok tízezrei vesztették el otthonukat, és loholták bele magukat a biztonságosnak mondott hitelekbe.
A bankok még állami tévéreklámokat is kaptak.
Az ügyintézők pedig semmi jelét nem adták annak, hogy csak egy kis kockázata is lenne annak, hogy ez az egész kártyavár belátható időn belül bedől. – írja a magyarokvagyunk.com.
Felsőbb utasításra egészen az utolsó – válság előtti – pillanatokig így volt ez.
A banki alkalmazottak, hitelügyintézők jelentős része tudta már, hogy nagy a baj, azonban a bankok megtiltották nekik, hogy erről tájékoztassák a “fogyasztókat”.
Sokáig maguk az alkalmazottak is jó hiszemben dolgoztak, és adtak újabb családoknak ezekből az ördögi hitelekből, mivel ők maguk sem tudtak róla minden bankfiókban, hogy ekkora a baj.
Csak évekkel később derült ki, hogy a bankok végig előrébb jártak, és mindent tudtak. Hogy jön a baj, és hogy ezt nem lehet megkerülni.
A mögöttük álló pénzügyi köröknek mégis fontosabb volt a profit kipumpálása az országból, és így a magyar otthonok tízezreinek az idegen kezekre játszása.
A legtöbb ingatlan a bankoké lett, amit bár sokszor tovább adtak más, tehetősebb magyar – de sok esetben külföldi kötődésű, de itt élő – családoknak, a banki intézmények pénzre váltották az utcára tett családok otthonait.
Egy gazdasági Trianon volt, egy olyan jól megtervezett merénylet, amivel a maradék, még valamennyire tehetős polgárság egy jelentős rétegét kisemmizték, majd ott hagyták az út szélén.
Rengeteg család ment tönkre, életek szűntek meg.
A svájci frank tehát sokak véleménye szerint egy eszköz volt, amivel végleg hanyatló pályára lehetett “tenni” Magyarországot. Egyes becslések szerint euró és dollár MILLIÁRDOK folytak el ezeken a banki intézményeken keresztül, plusz a multik általi pénz szivattyúkon keresztül.
Ez a pénzkipumpálás pedig napjainkban is zajlik, csak sokkal kevésbé látványos, bújtatottabb módokon.
Forrás: http://magyarokvagyunk.com/a-svajci-frank-hitel-egy-megtervezett-osszeomlasztasa-volt-egyes-orszagok-gazdasaganak/
István Henczi a Flamingó Farhát Fanok fészbuk csoportban: "Isten útjai kifürkészhetetlenek! Esetünkben, ha jól olvastam a beleken és a klotyón keresztül vezetnek a vallásos elragadtatásig. Besz@rok!"
VálaszTörlésVarga Géza: Intelligens ember számára követhetőnek gondolom a gondolatmenetet. Mellesleg engem nem zavar, ha az emberi gondolkodás egyfajta, visszafogott kritikájának is tekintik ezt a cikket. Egyúttal azonban egy sokakat foglalkoztató, évezredek óta megválaszolatlan (az Isten lényegére vonatkozó) kérdésre is adok egy tudományosan is elfogadható választ. Továbbá - remélhetőleg - eloszlatok egy sokakban létező ábrándot is a Nyugat tiszteletreméltóságáról. Olvasd el a hozzászólásban lévőket is! Néha ez a "cselekvés" az, amelyik méltó módon fejezi ki az isteni álláspontot (ami azonos a nemzet legjobbjainak álláspontjával). Például a Háború és békében a waterlói csata leírásakor is valami hasonlót vágott a francia gárda utolsóként életben maradt, a zászlót kezében tartó katonája a rá meredő ezernyi puskacsőbe. Mert bizonyos, emelkedett pillanatokban nem a köntörfalazás a helyes. Örülök, ha egyetértünk!
A pénz mint rabszolgatartó eszköz évezredek óta, de az utóbbi századokban fokozottan szolgálja azt a kis létszámú magukat vérvonalbelieknek tartott csoportot, kiknek célja egyértelműen a világuralom. Ehhez szükséges és elengedhetetlen a bolygó őslakosainak kiirtása. Ők megakadályozhatják a korlátlan hatalmukat. Csak kössük össze a pontokat s egyértelmű lesz a kép.
VálaszTörlésHunor s Magor nem a 4 lábú menekülő szarvast üldözik, hanem az égi Csodaszarvast (ma göncöl) Szarva hegyin vadnak 1001 szővétnek... (a Haj Rege rejtembűl) A Szarvasűnő 1 csillagkép, újabban Herkules. Népünk mese - mondavilágának nagyrésze a Nap útjáról szól. (az égi esemény a földön ölt testet, mert gyermekeinknek igy könnyebb megérteni) Dícséretes rengeteg időt forditani tudott dolgok közzétételére. A kutatómunka alapja az állandó gondolkodás. Bocsika, én 70 évesen kezdtem írogatni, azt is megbeszéltem Molnár V. Józseffel, Papp Gáborral,( barátaimmal, ismerőseimmel) akiket 40-50 éve hallgatok és rettentően boldog vagyok h Húsvétkor mindketten 1-1 gondolatot betettek mondandójukba. BŐvebben csillagképek szerepe kép-fogalomjelek a mondavilágunkban és irásjelekké alakulásának ujkori története, Tordos tatárlakai leletek jelein keresztül. Úz Kovács Gyula által
VálaszTörlésAz égi szarvasnak kétségtelenül volt földi megjelenése is. A mondák világosan földön menekülő szarvasról szólnak.
TörlésKedves Gyula bátyám!
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólást!
Ez a cikk nem a csillagszarvasról szól. Az igaz, hogy már ismerik néhányan, de ez - talán nem tudod - nekem is köszönhető. Elmesélem a történetét. Magyarul első ízben Jankovics Marcell ismertetett egy lapp mítoszt, amelyben az Orion és két fia, a Gemini vadásztak a csillahszarvasra, amelyik előlük menekült a Tejúton a Sarkcsillag felé. Ezt én is közöltem A magyarság jelképei c. kötetemben, de kiegészítettem azzal, hogy ez a magyar csodaszarvas mondának is forrása s a szereplők Nimród, Hunor és Magor, valamint Enéh szarvasünő képében. Ez akkor újdonság volt, például László Gyula is csak megkérdezni tudta, hogy hányan is üldözik a csodaszarvast?. A kötetem hozzájárulhatott a dolog közismertté válásához. Egyébként a szarvas nem a Göncölszekérrel azonos, hanem a Cassiopeia, Auriga és Perzeusz csillagképekből áll.