Maja Petrinec közli az alábbi csat fényképét a az academia.edu hasábjain. A bevezető szerint "a történelmi források a középkori Knin megyét először a „De administrando imperio” című híres munkában említik, amelyet Constantine Porphyrogennetos bizánci császár írt, és amely a mai Észak-Dalmácia területén található a Krka folyó felső folyása, ahol három karsztmező vagy síkság volt (Knin, Koszovó és Petrovo Polje). Ez a földrajzi terület a korábbi történelmi korszakokban is nagy jelentőséggel bírt, amit az ókori és ókeresztény időszak gazdag régészeti öröksége is tükröz. Ugyanezen a területen később számos középkori város található. Ez a munka röviden ismerteti a térség középkori településeinek eredetét és fejlődését, a 8. század fordulójától a 9. századig terjedő időszakot a középkor végéig."
Bíborbanszületett Konstantin azt is elmondja, hogy 950 táján az avarok és a horvátok együtt élnek az Adria mentén. Az avarokról pedig az elolvasott hieroglifikus nyelvemlékeik alapján tudjuk, hogy magyarul beszéltek (1).
A szerző munkáját azzal egészítjük ki, hogy a művében közölt avar kori leleteken a magyar hieroglif írás szójeleivel írt, esetenként szimmetrikus mondatok olvashatók. A jelen cikkben ezek közül mutatok be egyet, amit a szerző germán csatnak határozott meg. Látni fogjuk, hogy a csaton lévő hieroglifikus szöveg alapján ezek a germánok magyarul beszéltek (2).
A mai délszláv területeken nem számítanak ritkaságnak a hasonló hieroglifikus írásmutatványok. Ilyen a Vukovár környéki rovásírásos fémtükör, a porecsi püspöki szék, a bojnai idolok, a viminaciumi aranyozott ezüstfibula szövege, vagy az eszéki VI. századi fibula Isten hieroglifája is (3).
1. ábra. Knin környéki "germán" csat (középen), a csat hieroglifái (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (lyuk/Lyukó), "n" (nagy), "g" (ég), "r" (ragyog, ragyogj, ragyogtál), "f" (Föld), Ak (patak, Heraklész), "ü" (ügy "folyó") (jobbra)
A csat hieroglifái a Lyukó földje, Ak ügy (mai magyarsággal Ak folyó, vagy Heraklész folyó), Ragyogj, ragyogj, ragyogj, ragyogj, ragyogj Ég! és Nagyságos Lyukó mondatokat rögzítik.
A madár testén lévő jelmontázs egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata. A jelek a szertartás menetének megfelelően három csoportot alkotnak.
- Az első jelcsoportban szólongatják az Istent: Ragyogj, ragyogj, ragyogj, ragyogj, ragyogj Ég!
- A középső jelcsoport az epiphania, az Isten megjelenésének rögzítése: Nagyságos Lyukó.
- A harmadik csoportban búcsúztatják az Istent (ugyanazokkal a jelekkel, mint amelyekkel megidézték): Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál Ég!
A madár alatti négyzet egy felülnézeti világmodell.
A világmodellek közepén szokás szerint az Isten helye van. Ez esetben egy Föld jelben (amely az Éden jelekből alkotott térképe) a Lyukó hieroglifát találjuk a világmodell közepén. A két szójel együttes olvasata: Lyukó földje. A hieroglifikus szövegek leggyakoribb mondanivaló ez, amikor az Isten tulajdonának nevezik a Földet, vagy az országot. Erről tájékoztat pl. a kölkedi avar boglár (4. ábra) és a karcagi csatkarika is.
A világmodellt keretező köriratban hullám alakú jeleket: az ügy "folyó" és az Ak "patak, Heraklész" szójeleket olvashatunk. Ez az Ak ügy "Heraklész folyó" mondat az Istennel azonos Tejútra utal.
Párhuzamok
A Knin környéki avar csat jelhasználatának jellemzői megtalálhatók a szkíta, hun, avar, honfoglaló magyar leleteken és az Árpád kor emlékein is.
Például az Ak ügy jelpár legkorábbi előfordulása az Amur mentén sziklába vésve maradt ránk Kr. e. 4000 tájáról (2. ábra).
2. ábra. Amur-menti sziklarajz részlete magyar hieroglifákkal írt szimmetrikus mondattal Kr. e. 4000 tájáról
A 2. ábra istenábrázolásán a fejtetőn az Isten szó szerepel az Ak ügy jelpár között. Ez az Ak ügy jelpár szerepel a sztyeppi népek írásemlékeiben, közte a most tárgyalt Knin környéki avar csaton is (1. ábra). A teljes Amur-menti mondat olvasata: Szár Ak isten ügy szár (mai magyarsággal: Heraklész isten a folyó ura).
3. ábra. Késő középkori sírmellékletek ismeretlen (dunántúli?) lelőhelyről a Magyar Nemzeti Múzeum raktárából a szimmetrikus Ak, a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Ak, a nagyon nagy folyó) mondattal
A 3. ábrán látható veretek (Magas kő alakban elolvasható) középső csúcsa a hegyekből rakott világoszlopot ábrázolja. A világoszlop azonos a Tejúttal, aminek a másik neve az Ak ügy "Heraklész folyó".
Jegyzetek
(1) Dr. Bakay Kornél írja Kik vagyunk? Honnan jöttünk? című dolgozatában: "… A Kárpát medence helyneveinek döntő többsége magyar! 1400 előtt pl. Erdély területéről 2056 helynevet említenek az írott források és ebből mindössze 102 szláv eredetű, 1745 színmagyar, a többi magyar hatásra képződőtt. Amint korábban már beszéltünk róla, a folyó- és hegynevek zöme is ősi és magyar. A szláv szavak jelentős része a szlovénből, az óbolgárból és részben az óhorvátból került a nyelvünkbe, akkor amikor még a szláv orrhangzók (ún. nazális hangzók, mint például az am, em, an, en )divatoztak, tehát a VII-VIII. században. Mit jelent ez? Azt, hogy az avarok valóban nagyrészt magyarul beszéltek és a magyar-szláv kölcsönhatás egyáltalán nem a IX- X. században kezdődött, hanem a VI. században és folyamatosan tartott évszázadokon át. ... 623-24 ben a vendek fellázadtak és egy Samo nevű frank kereskedő vezetésével többször is legyőzték az avarokat. Samo 35 évig uralkodott ... A VII. század első harmadában, átmenetileg meggyengült avar birodalom tette lehetővé, hogy a későbbi Galíciából, a horvátok és a szerbek ősei levonuljanak a Száván túlra, a mai hazájukba. Samo, akinek egykori székhelye Bécsben lehetett, örökségét utódai nem tudták fenntartani, s amint Szent Virgil legendája hírül adja, nemsokkal Samo halála után az avarok a karantánok lázadását leverték és ismét urai lettek a Kárpát-medencének egészen az Enns folyóig."
(2) A magyarországi régészek is szeretik ok nélkül idegeneknek, különösen germánoknak ajándékozni a hun és avar leleteket. Függetlenül attól, hogy vannak-e rajtuk magyar nyelvemlékek, vagy sem. Például így akasztották a germánok nyakába a kölkedi avar boglárt is. Annak ellenére, hogy azon szójelekkel jól elolvasható magyar szöveg szerepel (4. ábra).
Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára által is beismert tény, hogy a "szakma" nem ismeri a székely rovásírást, számukra minden alapvető kérdés tisztázatlan.
A székely írás előzményét, a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írást még annyira sem ismerik. A 2021-ben megjelent MTA rováskorpusz olvasója meggyőződhet arról, hogy ma is a világosi fegyverletétel óta uralkodó finnugrista szemlélet vezetheti egyes akadémikus szerzők tollát. Legfőbb céljuk a magyar írástörténet tényeinek elhallgatása, szójeleink létének letagadása, írásunk idegeneknek ajándékozása lenne? A jelek szerint a "tudományos konszenzus" képviselőinek szándékukban sem áll megismerni a magyar írástörténetet.
4. ábra. A kölkedi avar boglár és a róla elolvasható Nagy ős Ten Földje (mai magyarsággal Nagy isten földje) mondat
(2) A magyar hieroglif írás jelei igen régi idők óta megtalálhatók a Kárpát-Balkán térségben. Például a kb. 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei között 49 magyarazonos jelet találunk. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás szerint a jelek hasonlósága nem a véletlennek, hanem az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők.
A hunok az Al-Duna vidékéről érkezvén, már korán eljutottak az Adria mentére. Juba Ferenc tengerészkapítány szerint a Cattarói-öböl (Kotori-öböl) Kattar hun vezér nevét őrzi napjainkig. Az avarok szintén jelen voltak a tájon. A magyar lakosság dominanciáját a török hódoltság törte meg, de nem tudta teljesen kiírtani. A Titó utasítására elkövetett magyarellenes vérengzés közel 40 000 áldozata is csak csökkentette, de nem törölte el teljesen a magyarságot arról a területről, ahol egyre másra kerülnek elő a régi időkről árulkodó nyelvemlékei.
5. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra és a magyar jelkészlet egyezései
Irodalom
Maja Petrinec: Die historisch-archäologische Skizze der Besiedlung der mittelalterlichen Gespanschaft Knin / Povijesno-arheološka skica naseljenosti prostora srednjovjekovne Kninske županije c. dolgozatában (academia.edu)
Bakay Kornél: Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Történelem, helytörténet/Magyar történelem 1526 előtt (magyarság, magyarságkutatás, magyar őstörténet, honfoglalás, államalapítás)
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2. füzet
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése