E cikkben a buzsáki hímzéseken olvasható Jóma ligatúráról számolok be. Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar népi jelkészlet keleti eredetű, a székely jelekkel rokon szójeleket alkalmaz. Bemutattam már ilyen szójeleket a fejfákon, a fazekasjelek között, a hímes tojásokon, a hímzéseken, sőt a magyar címerben is. Azaz esetünkben egy szójel felbukkanása nem okoz meglepetést. Maga a Jóma ligatúra is ismert már egy őrségi (magyarszombatfai) tálról. Az azonban érdemes a figyelmünkre, hogy a Jóma ligatúra újabb előfordulásával találkozunk. Ez ugyanis megerősíti azt, hogy a magyar népi jelkészlet újabb (kb. 4-6 ezer éves) készlete keleti (szkíta, hun, avar) eredetű, vagy ilyen kapcsolatokkal rendelkezik - mert ez a ligatúra elsősorban a tágabb értelemben vett rokonnépeknél található meg (közéjük értve az amerikai indiánokat is).
A Jóma mondatjel a jó és a ma(gas) szójeléből alkotott ligatúra, egy kőkori isten neve. A hegyekből rakott lépcső és a kacskaringó alakú hullámtaraj együttes képi tartalma a "magasba vezető folyó", vagyis az istennel azonos Tejút ábrázolása. A Jóma istennév rokona a mai magyar nyelvben az ima. A finneknél ma is jumala "isten". A kőkori eredetű istennév elterjedt az Őrségtől Amerikáig. Az amerikai indiánok népi jelkészletének ez a leggyakrabban használt jele. Bővebb leírása és párhuzamai megtalálhatók a Magyar hieroglif írás c. kötetben.
1. ábra. Buzsáki hímzés elolvasható részlete (fotógrafika), a jelmontázs olvasata kb. (leegyszerűsítve): Ragyogj Jóma, ragyogj nagyságos Jóma ten (mai magyarsággal: Ragyogj Jóma, ragyogj nagyságos Jóma isten!)
2. ábra. A buzsáki hímzés nagyobb részlete, amelyikből kiemeltem a fenti, elolvasható részletet
A Lyukó ten ligatúra
3/a. ábra. A ligatúra olvasata Lyukó ten, vagy Lyukó a Jóma ten (attól függően, hogy a kacskaringók "fogazása" eredeti megoldás-e, vagy csak a hímzőasszony tévedése)
3/b. ábra. A tápióbicskei bronzkori karpánt Lyukó ten mondatjele (balra) és a székely írás "ly" rovásbetűje, meg Ten szójele (jobbra, lentről felfele)
3/d. ábra. A Lyukó ten "Lyukó isten" ligatúra előfordulásai: hun kori mondatjelek Külső-Mongóliából E. S. Bogdanov nyomán (balra és középen), valamint egy magyar tamga a Magyar Néprajzi Lexikonból (jobbra)
A Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... nagyság ligatúra
4/a. ábra. A buzsáki jelmontázs Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... nagyság olvasatú ligatúrája
4/b. ábra. A tápióbicskei bronzkori karpánt jelmontázsának részlete, amely a buzsáki jelmontázshoz hasonlóan tartalmazza a nagy hieroglifa fölött ívet alkotó ragyogó jelek sorát (ám e bronzkori esetben a nagy és a ragyogó jelek sora között van egy ország jelekből alkotott sor is)
Jóma párhuzamok
3. ábra. Egy további buzsáki hímzés részlete, amelyiken szintén megtaláljuk a Jóma ligatúrát
4. ábra. Magyarszombatfai tányér Jóma ligatúrákkal (középen), a Jóma ten (mai magyarsággal: Jóma isten) mondatjel (balra), valamint a székely írás "j" (jó), "m" (magas) betűje és ten "isten" szójele (jobbra)
5. ábra. Egy kaitag szőnyeg sarkaiban szintén szerepel a Jóma ligatúra
6. ábra. IX-X. századi afrászijábi tál a Jóma szár földje (mai magyarsággal: Jóma úr földje) mondatokkal
7. ábra. Egy paziriki szkíta szőnyeg lépcsős toronytemplom-ábrázolása (világoszlop-ábrázolása), amelybe beleírták az ott tisztelt Jóma isten nevét is, a magyar hieroglif írás egyik ligatúráját látjuk, amelynek olvasata: Jóma magas köve
8. ábra. Azték tál, a köriratában Jóma "Jó magas, Jó mágus" ligatúrákkal
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése