2021. április 19., hétfő

Hatezer éves magyar mondat Kínában, valamint az avaroknál és a honfoglalóknál

Ismert egy kínai neolitikus tál a Kr. e. IV. évezredből, amelyiknek a peremén két székely jel megfelelője váltakozik (1/a. és 2/a. ábra). Az egyik a "g" (ég), a másik az "sz" (szár "növényi szár, úr") hieroglifa (3. ábra). A jeleket a tál peremén körben haladva kell olvasni és így az ég szár (mai magyarsággal az ég ura) mondathoz, pontosabban egy neolitikus ima ismétlődő mondataihoz jutunk. A tál jelei a magyarul beszélő és a székely írás hieroglifikus előzményét használó avarhunokhoz és a honfoglalókhoz köthetők, de megtalálhatók egy szkíta edényen (1/b. ábra) és a napjainkig használatban maradt székely írásban is. A Bakay Kornél által magyar nyelven kiadott De Groot kötetből ismert ama kínai történeti hagyomány is, miszerint a hunok és a kínaiak valamikor együtt éltek. A magyar krónikákból meg arról tudunk, hogy mi vagyunk a hunok (és a hunokként tárgyalt avarok) utódai. Az 1/a. ábrán látható hatezer éves magyar mondat kínai, avar és honfoglalás kori előfordulása e történeti hagyományt igazolja. 


1/a. ábra. A kínai neolitikus tál (balra fent), a gátéri avar madár (balra lent) és a csúcshegyi honfoglalás kori pecsétgyűrű (jobbra), mindegyiken elolvasható az ég szár (mai magyarsággal az ég ura) mondat



1/b. ábra. Szkíta edény a Krímből (a Kr. e. I. évezredből?), a kép jobb szélén az ég hieroglifa, a bal szélén pedig a szár "növényi szár, úr" szójel képszerűbb változata látható 


1/c. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljének peremén már csak az ég hieroglifa található meg (az ábra jobb alsó sarkában a székely írás "g" betűje)


Amennyiben az 1/b. ábrán látható szkíta edény tulsó felén is ugyanezek a jelek szerepelnek, akkor kétszer is elolvasható rajta az ég szár (mai magyarsággal az ég ura) mondat. A Föld jellel együtt az égi úr földje lehet a teljesebb olvasat, ami a hieroglifikus szövegekben gyakran előforduló mondanivaló. Ugyanis e rövid szövegek ismétlődően azt bizonygatják a földi halandóknak, hogy a Föld, vagy az ország az istené. Ez a mondanivalója a karcagi csatkarikának is, amelynek minden jele azonosítható székely jelekkel, ám az akadémikus "tudomány" képtelen az elolvasására, mert nem hajlandó tudomásul venni a magyar hieroglifák (ősvallási jelentőségű szójelek) létét.


2/a. ábra. Neolitikus (Banpo) tál Kínából, a világmodell peremén az ég szár (mai magyarsággal az ég ura) mondattal, 


A 2/a. ábrán látható Banpo tál köriratában a szár jel lineáris, a székely "sz" betűvel megegyező változatát használták. 




2/b. ábra. A tál belsejében egy szárnyas napkorong ábrázolás, az isten fején a magas sar kő (mai magyarsággal a magas kő ura) ligatúra igazolja a magyarazonos jelek általános használatát



2/c. ábra. Kínai Banpo edény jele, amely a formáját tekintve megegyezik a magyar hieroglif írás szár jelével (a székely "sz" betű képszerűbb előképével)



2/d. ábra. A kínai lolo írás ég jele, a középső (eredetileg függőleges) egyenes eltolódott oldalra, ami által a jel hasonlóvá lett a mai székely "g" betűhöz



E leletek kapcsán meg kell ismételnem azt a kérdést, amit Bakay Kornél a fent említett kötet előszavában így tett fel: "a világ népei közül csak az ujgur, a mongol, a kazak és a magyar vallja őseinek a hunokat. Nyilvánvaló, hogy először arra a kérdésre kell választ adnunk: a rendelkezésünkre álló történeti, régészeti, embertani, genetikai és egyéb (például zenetörténeti) adatok alapján megalapozott-e ez a hagyomány, megalapozott-e ez a feltételezés?" A kérdésre a fenti nyelvemlék-sorozat alapján igennel válaszolhatunk, hiszen a világos történeti hagyományon kívül nem csak a tetten ért magyar nyelv, hanem a máig használt hun-magyar írásjelek is ezt igazolják.



3. ábra. A ég szár (mai magyarsággal ég ura) mondat jeleinek előfordulásai és párhuzamai


Egyetérthetünk azzal is, amit ezek után ír Bakay Kornél: "feltétlen számolnunk kell egy olyan ősnyelv meglétével, amelyet 8-10000 évvel ezelőtt már beszéltek bizonyos ősugor (öshun-gar) és őstörök népcsoportok. Mind a magyar nyelvben meglévő török és mongol, mind a török és a mongol nyelvekben fellelhető magyar un. jövevényszavak valójában a csatlakozott és beolvadt népek nyelvi hagyatékai lehetnek". ... "A kínai források szerint az északi barbároknak nevezett népek négyezer évvel ezelőtt még együtt éltek a kínaiakkal, és csak a Kr. sz. előtti X. századtól kezdődött meg az ádáz háború e népek között." 

Ablat Hodzsajev: Közép-Ázsia néptörténetére vonatkozó ókínai történeti források közlései (Izdatyelsztvo Navruz, Taskent, 2017.) c. művének kéziratában közöl egy ide vonható fontos adatot, amelynek megküldését Bakay Kornélnak köszönöm. 

Ez ugyanazt a mondatot tartalmazza, mint amely a fenti három leleten is olvasható. Ez a mondat lenne ugyanis a hun (a kínai feljegyzés szerint künnépnév hunok általi értelmezése. Nyilván úgy kell értenünk ezt az adatot, hogy a napisten egyik neve a hun/kün (vö. magyar hím/kan "férfi"!), aki a hunok szerint az ég ura volt. 

Amit a leleteken Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura) alakban olvasunk el, az megfelel a kínaiaknál fennmaradt Ég császára mondatnak, mert a szár eredetileg "isten", majd "uralkodó" jelentésű volt (vö. akkád sar "király"!). 

Ablat Hodzsajev a következőképpen említi ezt a mondatot: "A mai kínai szakirodalomban a hunokat szjünnük-nek, az üzbég és az ujgur irodalomban pedig hun, hunlar, az oroszban hunnu, hunni, gunni, a nyugateurópaiban hun. huni a nevük. De hogyan nevezték ők, saját magukat? (148. o.) Ök, saját magukat, kün-nek (кюн) nevezték. Néhány rokon törzsnél és népnél hun, gün-kün név dívott. Jelentése: az Ég fia a földön, az Ég követe a földön. Mások szerint, a kün jelentése: ember, társadalom, népesség. Mongolul az ember: kün, kung, ótörökül kün, künen, magyarul kün, künen (?!). Mint ismeretes, a nyugatra vonult hunok utódai a magyarok, akik magukat hungar-nak, országukat Hungaria-nak nevezik. Van olyan nézet is, hogy maguk a hunok a kün-t, az Ég császára-ként értelmezték." 

Az adat és a leletek szerint a hunok és utódaik ezt az Ég ura (a kínaiak szerint "Ég császára") szószerkezetet használták a több évezredes kínai tartózkodásuk idején. Onnan nyugatra távozván változatlanul megőrízték ezt a mondatot, sőt az írásmódját is az új szállásterületeiken, egészen a honfoglalás koráig. 

Nyugtázhatjuk egyúttal azt is, hogy az akadémikus "tudomány" mai álláspontja a székely írás eredetéről a 90-es évek óta változatlanul csupán egy "fogalmunk sincs". Ezt az álláspontot képviseli Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János. Nem javított a helyzeten a Magyarságkutató Intézet munkatársainak ügybuzgalma sem, mert pl. Fehér Bence sorozatosan nem hajlandó felismerni a székely jelekhez hasonlító szkíta, hun, avar és honfoglaló jeleket és persze a szójeleinkről sem ejt egy szót sem. A fenti példák jól illusztrálják, hogy pedig lenne felismernivaló. 


Irodalom

Varga Géza: De Groot - Bakay Kornél: Hunok és kínaiak

Varga Géza: Gátéri avar madár a hieroglifikus "Ég ura" mondattal

Varga Géza: A csúcshegyi honfoglalás kori gyűrű az "Ég ura" mondattal

Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata

Varga Géza: A Katona-Bíró szerzőpár a karcagi csatkarika feliratáról


Varga Géza: Magyar hieroglif írás



4 megjegyzés:

  1. József Varga: Múltunk jogos büszkeségre ad okot. A büszkeség viszont önmagában kevés; mi több, irigyeinket bőszítheti föl. A múlt, a dicső múlt akkor ér valamit, ha ugyanolyan jövő felé visz ...

    Géza Varga: Kedves Jóska! Engem a múlt, vagy a jövő dicsősége a legkevésbé sem vezet. Csupán a székely írás eredete érdekel és a kíváncsiságom kielégítése hajt. Az eredményt közzéteszem, mert ez az illendő, lévén köztulajdonról szó, ám az már nem foglalkoztat, hogy ki tekinti ezt dicsőségnek és kit bőszít fel. Nyilván mindenki a saját elmeállapotát vetíti rá, de legyen ez az ő baja. Te is a rossz végéről fogod meg ezt a dolgot, ha csak ennyi volt róla a mondanivalód.

    VálaszTörlés
  2. Miklós Lovas: a Kin családnév rokonnépet jelent. A szomszédom Kin V.
    Kínaira is érthetjük, Csinnek ejtik magukat.

    Varga Géza: Köszönöm! Nagyszerű gondolat! A kün/hun azonos gyökerű lehet a kínai/csin tövével! Amint a hun szó is azonosnak tűnik a kínaiak magukra alkalmazott han elnevezésével. Ehhez kellene egy sinológus!

    VálaszTörlés
  3. Azzal egyetertek, a Hunok, magyarok es a kinaiak egy idoben egyutt eltek, de kobyorgok 6000 eve meg a kinaiak sot meg a sumerok se irtak!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az írás kb. 50 000 éves. Úgy tűnik a hozzászólásodból, hogy nem sikerült lépést tartanod az írástörténet felfedezéseivel és az írás fogalmát sem ismered pontosan. Javaslom ezért a Magyar hieroglif írás c. kötet gondos tanulmányozását! Köszönöm a hozzászólásodat!

      Törlés