Ha a régészek tudják, hogy a meroving sírok olyanok, mint egy hun sír (már pedig ez a hír járja), akkor azon sincs okunk meglepődni, hogy a meroving sírokban talált leleteken magyarul elolvasható mondatokat találunk (mert a hunok magyarságában nincs okunk kételkedni). Több hasonló lelet bemutatása után most egy meroving ezüstgyűrű jeleit olvassuk el. Felsorolunk néhány olyan szövegpárhuzamot is, amelyek e "meroving" írásemlék közelebbi vagy távolabbi rokonságába tartoznak, illusztrálandó, hogy ez a jelhasználat Szibéria időszámításunk előtti évezredeiben gyökerezik. Ha az olvasó áttekinti ezeket az írásemlékeket és az irodalomjegyzékben megadott további tanulmányokat, akkor rádöbbenhet arra, hogy a meroving tárgyakon lévő hieroglifikus nyelvemlékek elolvasása szükséges a hunok nyelvének azonosításához és a székely írás eredetének tisztázásához.
1/a. ábra. A meroving ezüstgyűrű jelei (balra) és azok székely párhuzamai (jobbra), ezeken kívül figyelembe veendők még a pecsétlap két oldalán, a gyűrű csatlakozó részén lévő függőleges vonalak, a ragyogj és ragyogtál hieroglifák is
1/b. ábra. Meroving ezüstgyűrű a hieroglifikus Ragyogj! Jó sar/sarok isten. Ragyogtál. (mai magyarsággal: Ragyogj! Jóságos úristen. Ragyogtál. ) mondattal (fotógrafika)
2. ábra. Szkíta bronzló hieroglifája (Közép-Ázsia, Kr. e. 500, balra), a meroving ezüstgyűrű jó jele (középen) és a csukcs "jó" szójel (jobbra)
3/a. ábra. A mistelbachi avar boglár egy ló homlokát díszíthette, a köriratban szintén a jó hieroflifa ismétlődik, míg középen az Istenre utaló hieroglifa (ez esetben a Nap szójel) látható, amiképpen a meroving ezüstgyűrű szövegének is hasonló a szerkezete, a kép jobb oldalán fent a mistelbachi hieroglifák, alattuk pedig vélük rokonségban lévő székely jelek
3/b. Néhai Papp Vilmos magyarszombatfai fazekas tejesköcsöge az őrségi szárnyas napkorong mintával, amelyben ugyanazt a két (jó és Nap) hieroglifát használja fel, mint amelyet a mistelbachi avar bogláron is láthatunk
A 3. ábrán látható avar jelvényhez annyi megjegyzés kívánkozik, hogy a kép jobb alsó sarkában lévő székely "ü" betű eredetileg egy sugaras napábrázolás, amely Oitoszür "Üdő/Idő úr" szkíta és Utu sar "Üdő/Idő úr" sumer napisten nevével és a hettita (luviai) hieroglif írásban használatos szójelével van rokonságban. A népi hieroglifáink között azonban van külön Nap szójel is, ami pontosan megfelel az avar boglár központi jelének. Ez azt a tanulságot nyújtja a számunkra, hogy a meroving és az avar jelvények gondolati tartalma, jelmontázsának szerkezete, sőt a jeleik és a nyelvezetük is a magyar kultura tartozéka. A 4. ábra alapján azt is hozzátehetjük ehhez, hogy a magyar népi jelhasználat és a székely írás a merovingokhoz is elkerült avarhun jelhagyomány szerves folytatása.
4/a. ábra. Homoródkarácsonyfalvai mennyezetkazetta, a jó hieroglifákból alkotott körirat Bél isten X alakú jelét fogja körbe, nyilvánvalóan pogány hagyományok továbbélése egy keresztény templomban (a mennyezetkazetta fényképét Bereczky Zoltánnak köszönöm)
4/b. ábra. A homoródkarácsonyfalvai jó hieroglifa (balra) és a székely írás "j" betűje (jobbra)
5. ábra. A meroving gyűrű sarokisten "úristen" jelmontázsa az égig érő fa ábrázolása (balra), a felbontása székely jelek segítségével (jobbra), lentről felfelé: "s" (sarok), "nt/tn" (ten) és "us" (ős), ebből az isten összetétel korán rögzült s ebben a jelmontázsban már egyetlen szójelként jelenik meg, ezért a három elemi összetevő olvasási sorrendje látszólag ellentmondásos
4/b. ábra. A homoródkarácsonyfalvai jó hieroglifa (balra) és a székely írás "j" betűje (jobbra)
5. ábra. A meroving gyűrű sarokisten "úristen" jelmontázsa az égig érő fa ábrázolása (balra), a felbontása székely jelek segítségével (jobbra), lentről felfelé: "s" (sarok), "nt/tn" (ten) és "us" (ős), ebből az isten összetétel korán rögzült s ebben a jelmontázsban már egyetlen szójelként jelenik meg, ezért a három elemi összetevő olvasási sorrendje látszólag ellentmondásos
Az 5. ábrán lévő sar/sarok hieroglifa olvasatához az a magyarázat kívánkozik, hogy a hegyet (a világoszlopot) ábrázoló jel hangalakja a hettitáknál még tar volt, ebből a hun korra sar lett, majd - legkésőbb a honfoglalás korában - egyesülvén az Óg jellel, a sarokmontázsoknak sarok lett a hangalakja s ma ezt rendeljük a székely írás "s" betűjéhez. A sar, vagy szár alakú szótőből keletkezett valamikor az úr szavunk, ezért a meroving gyűrűn és másutt is látható sarokisten jelmontázsokat mai magyarsággal olvashatjuk úristen alakban is. A világoszlopot (Tejutat, égig érő fát) ugyanis az ősvallás azonosnak tartotta az Istennel, amelynek állandó jelzője az Úr.
A magyar királyi jogaron lévő jó és isten hieroglifák (6. ábra) alapján kétségtelen, hogy a magyar és a meroving jelhasználat egyaránt a hun kultúra örököse.
A magyar hieroglif írás 20-50 jele már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A változó összetételű jelkészlet és a jelformák eltérései elvileg lehetőséget nyújtanak az egyes kultúrák összefüggéseinek és határainak tisztázására - ami persze további kutatásokat igényel.
A most vizsgált jelek közül leginkább az Isten ligatúra tűnik etnikumjelzőnek. Érdekes, hogy a ligatúra elemeinek sorrendje nem azonos minden írásemléken, amint az isten szó zürjén megfelelője is fordított sorrendű.
A 11. és 12. ábrák indián hieroglifáin külön-külön megtalálható a magyar ős és a ten szójelek párhuzama, de ezek az amerikai jelek - az eddigi ismereteink alapján - még nem egyesültek és nem alakult ki belőlük egy amerikai isten szó és szójel. Az egyetlen kivételt képezhető szöveg Tenochtitlán város neve lehet, amelynek első két szótagja azt az őst (istent) jelöli, aki a város területére vezette a lakosságot. Itt tehát a zürjén "isten" párhuzamát feltételezhetjük (a lehetséges nyelvi összefüggés további kutatást igényel).
Ha ez az egyesülés megtörtént volna, akkor az indián emlékeken is jelentkeznie kellene az isten ligatúrának. Mivel erre eddig nem találtam példát az indián népi hieroglifák világában, azt feltételezem, hogy az isten szó az indiánok őseinek Amerikába vándorlása után alakult ki a hatti/hettita területek és az Amur közötti területen, valamikor a Kr. e. évezredek mélyén. Ez az a terület, ahol a hunok is megszülethettek, ebből következően az eurázsiai "isten" ligatúrák előfordulásairól feltételezhetjük, hogy hun(?) őseink hagyatékát képezik.
A hasonló hieroglifikus szövegek magyar olvasata és párhuzamai alapján nem fér kétség ahhoz, hogy a meroving gyűrű és a bemutatott magyar párhuzamok egyaránt hun eredetűek, vagy a hun kultúra örökségeként, azzal összefüggésben születtek meg. Amint az is természetes, hogy a hunok (nem a hunok alá rendelt valamelyik népcsoport, hanem az igazi hunok) magyarul beszéltek.
Irodalom
Az abingdoni világmodell
Szabír jelek az Iseumban
Hun írásemlékek idegen címkével (égipatróna.hu)
Merovingok vagy késő hunok? (Obrusánszky Borbála)
Gepidák a meroving-kultúra időszakában (Arcanum)
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A székely településtörténet és a magyar hieroglif írás
Dr. Somos Zsuzsa: Hunok a brit trónon (youtube video)
Magyar hieroglif írás
6. ábra. A feltehetően a heftalita Hun Birodalomból (Irán északi részéről) származó magyar királyi jogar (fent) és jelei: a kristálygömb oroszlánjának testén lévő jó hieroglifa (lent balra és középen), valamint az Isten olvasatú, "eget tartó fa" képszerkezetet megvalósító jelmontázs, amely a jogar nyelét a világoszloppal, égig érő fával azonosítja (lent jobbra)
7. ábra. Isten (ős + ten) olvasatú eget tartó fa (Kelet-Európa, Pletnyeva nyomán), a meroving gyűrű Isten szójelének párhuzama
8. ábra. Amur menti sziklarajz sámánábrázolása az időszámításunk előtti évezredekből, a fejtetőn az Isten ligatúrával (a meroving ezüstgyűrű ligatúrájához képest fordított sorrendben vannak az elemi szójelek), többek között Hoppál Mihály is közölte
8. ábra. Amur menti sziklarajz sámánábrázolása az időszámításunk előtti évezredekből, a fejtetőn az Isten ligatúrával (a meroving ezüstgyűrű ligatúrájához képest fordított sorrendben vannak az elemi szójelek), többek között Hoppál Mihály is közölte
A magyar királyi jogaron lévő jó és isten hieroglifák (6. ábra) alapján kétségtelen, hogy a magyar és a meroving jelhasználat egyaránt a hun kultúra örököse.
10. ábra. A Yazilikaja-i hettita sziklapantheonban Sarruma isten tartja kezében a magyar hieroglif írás segítségével Da isten alakban elolvasható mondatjelet (az isten összetétel fentről lefelé tartó olvasási sorrendje itt is ellenkezik az egész mondat lentről felfelé irányuló olvasási rendjével)
11. ábra. Hose Echeverria által az Andokban gyűjtött indián jelképek a magyar hieroglif írás ős jelének párhuzamai (a Tejút hasadékában születő napistent jelképezik)
12. ábra. Inka palást részlete a vízisten (Ak ten?) ábrázolásával, fején a magyar hieroglif írás ten jelének párhuzamával (az olvasat csak a magyar hieroglif írás alapján történt feltételezés, amitől az indián olvasat eltérhet - ha egyáltalán létezik indián olvasat)
A most vizsgált jelek közül leginkább az Isten ligatúra tűnik etnikumjelzőnek. Érdekes, hogy a ligatúra elemeinek sorrendje nem azonos minden írásemléken, amint az isten szó zürjén megfelelője is fordított sorrendű.
A 11. és 12. ábrák indián hieroglifáin külön-külön megtalálható a magyar ős és a ten szójelek párhuzama, de ezek az amerikai jelek - az eddigi ismereteink alapján - még nem egyesültek és nem alakult ki belőlük egy amerikai isten szó és szójel. Az egyetlen kivételt képezhető szöveg Tenochtitlán város neve lehet, amelynek első két szótagja azt az őst (istent) jelöli, aki a város területére vezette a lakosságot. Itt tehát a zürjén "isten" párhuzamát feltételezhetjük (a lehetséges nyelvi összefüggés további kutatást igényel).
Ha ez az egyesülés megtörtént volna, akkor az indián emlékeken is jelentkeznie kellene az isten ligatúrának. Mivel erre eddig nem találtam példát az indián népi hieroglifák világában, azt feltételezem, hogy az isten szó az indiánok őseinek Amerikába vándorlása után alakult ki a hatti/hettita területek és az Amur közötti területen, valamikor a Kr. e. évezredek mélyén. Ez az a terület, ahol a hunok is megszülethettek, ebből következően az eurázsiai "isten" ligatúrák előfordulásairól feltételezhetjük, hogy hun(?) őseink hagyatékát képezik.
A hasonló hieroglifikus szövegek magyar olvasata és párhuzamai alapján nem fér kétség ahhoz, hogy a meroving gyűrű és a bemutatott magyar párhuzamok egyaránt hun eredetűek, vagy a hun kultúra örökségeként, azzal összefüggésben születtek meg. Amint az is természetes, hogy a hunok (nem a hunok alá rendelt valamelyik népcsoport, hanem az igazi hunok) magyarul beszéltek.
Irodalom
Az abingdoni világmodell
Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
Levél Sosztarits Ottó úrnak, a szombathelyi ISEUM igazgatójának
A Conques-i Szent Fidesz-szobor magyar hieroglifái
A jelhasználat megerősíti a Szent Márton hun királyfi voltáról írt középkori híradást
Frank világmodell hun jelekkel
Frank turul magyar hieroglifákkal
Frank világmodell a sar og "Óg úr" ligatúrával
Hun írásemlékek idegen címkével (égipatróna.hu)
Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal
Merovingok vagy késő hunok? (Obrusánszky Borbála)
Gepidák a meroving-kultúra időszakában (Arcanum)
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A székely településtörténet és a magyar hieroglif írás
Dr. Somos Zsuzsa: Hunok a brit trónon (youtube video)
Magyar hieroglif írás
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával.
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várta a felújítást a százhúsz éves pajta (ma már különlegesen felújított konferenciateremként segíti a munkánkat)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése