2021. november 20., szombat

Szarmata ékszer a "Ragyogó Khuar (is)ten" mondattal

A szarmaták "úr madák" (görög nevükön médek, akik saját magukat madának hívták) megjelenése a sztyeppén megelőzte a hunok feltűnését. Hogy ez a mada népnév azonos-e a magyar népnév korabeli alakjával, azt nem tudom megmondani, de kizárni sem. A kései szarmaták azonban már magyarul beszélő hunok voltak, vagy egy idő után a magyarul beszélő hunok irányítása alá kerültek. Ez az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy az Alföld szarmata eredetű lakossága a római kortól változatlanul tovább élt a honfoglalás koráig és semmi nyoma nincs annak, hogy valaha is a magyartól eltérő nyelven beszéltek volna. Ezt támasztja alá a jelen cikkben bemutatott szarmata ékszer is, amely a világnézetet és az identitást hirdető elolvasható jelvényként szolgált (1. ábra). 



1. ábra. Ragyogó Khuar ten (mai magyarsággal: Ragyogó Khuar isten) alakban elolvasható szarmata jelvény (fotógrafika)



A szarmata mondatjel

A szarmata jelvény egy szójelekből összeállított mondatjel. Három (a ragyogó, a ten "isten" és a Khuar "úr") hieroglifából áll, ezek mindegyike a magyar hieroglif írás ismert jele. Belőlük alakult ki a székely írás "r", "nt" és "ek" jele. E hieroglifákat (vallásos jelentőségű szójeleket) fentről lefelé olvasva adódik a Ragyogó Khuar ten mondat, ám az olvasási sorrend menet közben megtörik, mert a mondat részét képező Khuar ten ligatúra alulról felfelé olvasandó.


A ragyogó hieroglifa


2/a. ábra. A szarmata jelvény ragyogó szójele egy vízszintes vonal



2/b. ábra. A Gizella kincs avar eredetű turulos fibulájának Ragyogó, nagy ország olvasatú mondata ugyanolyan vízszintes heklyzetű ragyogó hieroglifát tartalmaz



2/c. ábra. A székely írás "kis r" rovásbetűje egy ferde vonal


A Khuar ten ligatúra


3/a. ábra. A szarmata jelvény részét képező Khuar ten (mai magyarsággal: Khuar isten) ligatúra




3/b. ábra. A kiszombori honfoglalás kori veret Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) alakban elolvasható részlete




3/d. ábra. Lyukó ten (mai magyarsággal: Lyukó isten) olvasatú alán amulett


A Khuar ten ligatúra olvasási iránya lentről felfelé megy, azaz a mondat olvasási irányától eltér, annak éppen az ellenkezője. Ez két ok miatt alakulhatott így. Vagy azért, mert - az isten ligatúrához hasonlóan - régi, megszokott összetétel volt, amelynek nem lehetett megváltoztatni az alakját. Vagy pedig azért, mert a két jel ebben az elhelyezésben egy antropomorf (az Istent ábrázoló) képjel, amelynek ezért meg kellett őrizni a képszerűségét (3/a. ábra).



A ten hieroglifa

A ten "isten, élet" szójel napjainkig megmaradt a népi hieroglifák között ten hangértékkel, a székely írásban pedig az "nt" jelként, például az énlakai Egy Isten ligatúrában. Ezt a  már nem értett "nt" jelet - a modern "tudományos" olvasatnak megfelelően, azaz tévesen - e két hang jelének tekintették és pl. az Antal szó leírásakor használták. A szarmaták még a ten szójeleként, az Isten "ős ten" eredeti neveként hasznosították ebben az aranyból formált mondatjelben (4/a. ábra).
 
 


4/a. ábra. A szarmata mondatjel ten hieroglifája



4/b. ábra. A székely írás ten szójele a nikolsburgi ábécéből




4/c. ábra. Az énlakai bilingvis, a jobb felső sarokban az Egy isten mondatjel, benne a ten hieroglifa



A Khuar hieroglifa

A Kaukázusi hunokról fennmaradt, hogy Khuar néven emlegették az Istent. Ez a szó feltehetően rokona a tár, szár, úr szavainknak és a jelentése "úr" lehet. Emlékezetes, hogy a TESZ az úr szavunkról szólván annak első előfordulását Úrhida nevében Hurhida alakban közli, azaz a hun kori Khuar szókezdő kh-ja akkor meg nem halkult el teljesen. 

A székely írásban a rombusz alakú "ek" jel felel meg e szarmata hieroglifának, a latin írásban pedig a q szótagjel (a jelsorban elfoglalt helyzetük is azonos). Erről az "ek" rovásjelünkről Simon Péter derítette ki, hogy eredetileg egy fejet ábrázolt, Szekeres István pedig a "koponya, kobak, kopf" jelentéseket és szavakat társította hozzá. Az Urálban és az amerikai indián jelek világában is akad példa, amikor a koponya és a kebel helyén jelenik meg. 



5/a. ábra. A szarmata mondatjel Khuar hieroglifája



5/b. ábra. Mexikói agyagedény, az antropomorf alakok feje és keble esetenként rombusz alakú



5/c. ábra. A székely írás "ek" jele



Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Elolvasható hun ékszer a Ragyogó, magasságos Khuar köve mondatjellel



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése