A regölyi hun ezüstcsat egyike a legszebb hun ékszereknek. Tele van ezüstből, aranyból, ékkövekből kialakított hieroglifákkal, amelyek a csat alakját is meghatározzák. Az olvasat közreadása mégis váratott magára. A jelek jórészt ismertek voltak (ám pl. a sarok jelet ma már inkább sar "úr" jelnek olvasom), a belőlük alkotható mondatok azonban nehezen akartak összeállni. Ma úgy tűnik, hogy az ezüstcsaton három mondat olvasható. A mondatok elhatárolása közben (amit még nem feltétlenül tekintünk befejezettnek) remélhetőleg ellestünk valamit a hun hieroglifikus mondatformálás elveiből is.
1. ábra. A regölyi hun ezüstcsat
Magas sar köve (Magasságos úr köve)
2/a. ábra. Az itt bemutatott részlet olvasata a háromszög alakú sar jel belsejében lévő jelek nélkül: magas sar köve (mai magyarsággal: Magasságos úr köve), a hieroglifikus irodalomban gyakran előfordul Eurázsiában és Amerikában is
2/b. ábra. Gyimesi hímes tojás a Magas sar kő (mai magyarsággal a Magas úr kő, vagy Magasságos úr köve) mondattal
2/c. ábra. A tiszalöki szkíta bögre Magas jó kő vagy Magasságos Jó köve olvasatú mondatjelekkel
2/d. ábra. Anaszazi korsó Magas sar/úr kő vagy Magasságos sar/úr köve olvasatú mondata
2/b. ábra. Gyimesi hímes tojás a Magas sar kő (mai magyarsággal a Magas úr kő, vagy Magasságos úr köve) mondattal
2/d. ábra. Anaszazi korsó Magas sar/úr kő vagy Magasságos sar/úr köve olvasatú mondata
Az első hun mondat megalkotása kedvéért a központi, háromszög alakú jelmontázst csak a sar "úr" szójeleként hasznosítottuk és nem olvastuk ki a benne rejlő elemi jeleket (2. ábra).
Föld nagyúr
3. ábra. A sar "úr" jel további összetevőit külön, második mondatként kezeljük, amelyet Föld nagy sar (mai magyarsággal: Föld nagyúr, vagy a Föld nagy ura) alakban olvasunk el
A háromszög alakú sar "úr" jel összetevőinek elolvasása jelenti a legtöbb gondot a regölyi ezüstcsat értelmezésekor, mert több nagyjából egyenértékű olvasata is lehetséges (3. ábra) és mert az első, Magas sar kő olvasatú mondattal is összefügghet, talán annak része is lehet. A nehézséget elsősorban az alábbi körülmények okozzák:
- A szójeles írás nem jelöli a szavak ragozását, ami több, közel hasonló értelmű mondat kiolvasását is lehetővé teszi.
- Nem lehet tudni, hogy az egyes szójeleket milyen sorrendben kell kiolvasni.
- Nem tudjuk, hogy melyik jelet kell s melyiket nem kell kiolvasni. Ilyen a háromszög alakú keret, amelyet már hasznosítottunk az első mondatban és nem sok támpontunk van arra vonatkozóan, hogy ebben a másodikban is elolvashatjuk-e. Ilyen a kereszt alakú Dana jel is, amit hasznosítunk a föld, sőt a király jelben is, de nem tudjuk, hogy önállóan is ki lehet-e olvasni (a feltűnő megvastagítása miatt kiolvasandónak is vélhetjük). Mindezeket figyelembevéve esetleg egy Dana a föld királya nagyúr értelmezés is lehetséges, aminek a jogosságát további párhuzamok előkerülése esetén ítélhetjük meg.
- A szójeles írás nem jelöli a szavak ragozását, ami több, közel hasonló értelmű mondat kiolvasását is lehetővé teszi.
- Nem lehet tudni, hogy az egyes szójeleket milyen sorrendben kell kiolvasni.
- Nem tudjuk, hogy melyik jelet kell s melyiket nem kell kiolvasni. Ilyen a háromszög alakú keret, amelyet már hasznosítottunk az első mondatban és nem sok támpontunk van arra vonatkozóan, hogy ebben a másodikban is elolvashatjuk-e. Ilyen a kereszt alakú Dana jel is, amit hasznosítunk a föld, sőt a király jelben is, de nem tudjuk, hogy önállóan is ki lehet-e olvasni (a feltűnő megvastagítása miatt kiolvasandónak is vélhetjük). Mindezeket figyelembevéve esetleg egy Dana a föld királya nagyúr értelmezés is lehetséges, aminek a jogosságát további párhuzamok előkerülése esetén ítélhetjük meg.
Lyukó nagy szár (Lyukó nagyúr)
4/a. ábra. A hun csatok íve szokás szerint az égbolt, nyelve pedig az azt alátámasztó égig érő fa jelképe, a részlet olvasata: Lyukó nagy szár (mai magyarsággal: Lyukó nagyságos úr)
4/b. ábra. A hun csaton az égbolt ívét az égig érő fával (Tejúttal) azonos Bél fiúisten támasztja alá, az X a székely írásban a "b" hang jele, egyúttal ismert rontáselhárító jel
4/c. ábra. Az apahidai hun csatnyelven a Nagy ügy szár (mai magyarsággal: Nagyságos folyó úr) mondat hirdeti, hogy a fiúisten azonos az égi folyóval (a Tejúttal)
4/b. ábra. A hun csaton az égbolt ívét az égig érő fával (Tejúttal) azonos Bél fiúisten támasztja alá, az X a székely írásban a "b" hang jele, egyúttal ismert rontáselhárító jel
4/c. ábra. Az apahidai hun csatnyelven a Nagy ügy szár (mai magyarsággal: Nagyságos folyó úr) mondat hirdeti, hogy a fiúisten azonos az égi folyóval (a Tejúttal)
A harmadik mondat jelei fejjel lefelé "lógnak". Ezzel a megoldással (hogy egyes sorok jeleit fentről lefelé kell nézni) találkozunk más (párthus, vagy magyar népi) hieroglifikus írásemléken is.
A regölyi hun ezüstcsat hieroglifái
A hun ezüstcsat jelei jól azonosíthatók a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleivel. Eltérést csak a "király", az ország és a nagy szójelek esetében tapasztalunk.
A "király" jel hiányzik a székely írás jelei közül, de megtalálható az avar jelkészletben és a hettita (luviai) hieroglif írásban is (6. és 7. ábra). Ez utóbbiban "király" jelentése van, ez alapján gondoljuk, hogy ugyanazt jelentheti a regölyi és az avar írásemlékeken is. A hangalakját nem ismerjük.
A regölyi ország jel megfelelője hiányzik a székely írásból. A székely írás elődjének valamivel több jele lehetett a ma általában használt székely jelkészletnél. Ha a regölyi jelet jól azonosítjuk a heraldikából ismert hármas halommal, akkor ez az ország jele. A hármas halom alakú jelformát és az "ország" jelentését is megőrizte a hun és avar alapokon nyugvó magyar heraldika. Mivel a sumér kur/hur "ország, orom" szójellel nem csak a hármas halom jelforma, hanem a szó jelentése és hangalakja is rokon, vagy azonosítható, a regölyi jel is jó eséllyel elolvasható ország szójelként.
A regölyi nagy hieroglifa még az eredeti, vízszintes változatát őrzi ennek a hegyet/dombot ábrázoló jelnek. A további hun, avar és magyar népi megfelelők szintén vízszintesek. A székely és az ótürk írásban a rovástechnológiai hatására egy függőlegessé vált "n" betű alakult ki ebből a regölyi ezüstcsaton is látható eredeti nagy szójelből.
A regölyi ezüstcsat ábrázolási konvenciói
A regölyi hun ezüstcsaton alkalmazott két ábrázolási konvenciót ismerték és alkalmazták az amerikai indiánok és a honfoglaló magyarok is (10. ábra). Ez az írástani kapcsolat alátámasztja azt, amit egy genetikai cikkben olvastam, hogy a hunok ősei mentek át Amerikába indiánnak. Az írástani összefüggésekkel azonos irányú megállapításra jutottak a karosi honfoglalás kori temetőt elemző szegedi genetikusok (Török Tibor és Neparáczki Endre) is. Azaz a hun a magyarság meghatározó etnokulturális összetevője. Természetesen ezek az ábrázolási konvenciók sok más népnél is megtalálhatók, de mindegyik esetben a kulturális kapcsolat emlékei.
A hun mondatformálás jellemzői
Más hieroglifikus szövegek esetében is megfigyelhettünk már néhány sajátosságot, amiből következtetni lehet a hun hieroglifikus mondatok alkotásának szabályaira. Ilyenek a következők:
- Az egyes mondatokat - ha ábrázolási konvencióról van szó - az ábrázolási konvenciók által megszabott rendben lehet előadni, mint például a regölyi ezüstcsat felső részén lévő magas sar kő ábrázolási konvenció jeleit (1. ábra).
A regölyi hun ezüstcsat hieroglifái
5. ábra. A regölyi hun ezüstcsat hieroglifái és nekik megfeleltethető magyar (avar, székely és heraldikai) jelek
6. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "király" szójele (balra) és egy zalavári avar szíjvég (jobbra), párhuzamuk a regölyi hun ezüstcsaton látható
7. ábra. A pécsi (szajki) avar szíjvégen a Lyukó a nagy, ragyogó király úr mondat olvasható
A "király" jel hiányzik a székely írás jelei közül, de megtalálható az avar jelkészletben és a hettita (luviai) hieroglif írásban is (6. és 7. ábra). Ez utóbbiban "király" jelentése van, ez alapján gondoljuk, hogy ugyanazt jelentheti a regölyi és az avar írásemlékeken is. A hangalakját nem ismerjük.
8. ábra. A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa mondatjele
A regölyi ország jel megfelelője hiányzik a székely írásból. A székely írás elődjének valamivel több jele lehetett a ma általában használt székely jelkészletnél. Ha a regölyi jelet jól azonosítjuk a heraldikából ismert hármas halommal, akkor ez az ország jele. A hármas halom alakú jelformát és az "ország" jelentését is megőrizte a hun és avar alapokon nyugvó magyar heraldika. Mivel a sumér kur/hur "ország, orom" szójellel nem csak a hármas halom jelforma, hanem a szó jelentése és hangalakja is rokon, vagy azonosítható, a regölyi jel is jó eséllyel elolvasható ország szójelként.
9. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján olvasható Ragyogó, nagy Ten mondat
A regölyi ezüstcsat ábrázolási konvenciói
10. ábra. A regölyi hun ezüstcsat két ábrázolási konvencióját ismerték az amerikai indiánok és a magyar honfoglalók is, a "magas sar kő" ábrázolási konvenció párhuzamát a karosi tarsolylemezről és egy acoma agyagedényről, az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció párhuzamát pedig egy banai honfoglalás kori veretről és egy costa ricai agyagedényről vettem
A hun mondatformálás jellemzői
Más hieroglifikus szövegek esetében is megfigyelhettünk már néhány sajátosságot, amiből következtetni lehet a hun hieroglifikus mondatok alkotásának szabályaira. Ilyenek a következők:
- Az egyes mondatokat - ha ábrázolási konvencióról van szó - az ábrázolási konvenciók által megszabott rendben lehet előadni, mint például a regölyi ezüstcsat felső részén lévő magas sar kő ábrázolási konvenció jeleit (1. ábra).
- Az egyes mondatokat önálló keretbe lehet foglalni, mint pl. a regölyi jelvény középpontjában lévő, háromszög alakú jelmontázst (2. ábra).
- Az egyes mondatok nézete eltérhet egymástól, például az 1. és 2. mondatot az 1. ábrán látható módon olvashatjuk, amihez képest a 3. mondat (a csat nyelvének és ívének) jelei már fejjel lefelé állnak.
Összegzés
A regölyi hun ezüstcsat nem csak szép, hanem - több társával egyetemben - fontos írástörténeti-őstörténeti tanulságok levonására és bizonyítására is alkalmas. Melyek ezek a tanulságok? Nos, például igazolja az 1500-as évek magyar értelmiségének szóhasználatát, amely joggal nevezte a székely írást hun-szkíta írásnak. A nemzet az írásrendszerrel együtt megőrizte annak emlékét is, hogy az írást hun-szkíta eleinktől kaptuk. A másik tanulság meg az, hogy az akadémikus "tudományos konszenzus" azért nem foglalkozik ezekkel a hieroglifikus szövegekkel, mert leleplezi a székely írás eredetéről és a hun-magyar kapcsolatokról idegen hatalmak kedvéért általuk előadott magyar- és tudományellenes nézetrendszert.
Irodalom
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
Bergerné Czimer Beáta a fészbukon: "Az a SAR az nem SZÁR =TÖRZS ? vagy talán BERG =HEGY ? ÉN is csak megszeretném érteni. Udvozlom...
VálaszTörlésVarga Géza: A szár ma azt jelenti, hogy szár, azaz "törzs". Eredetileg azonban elsősorban az égig érő fa szárát jelentette, amely az ősvallás alapján azonos volt az Istennel. Ezért belőle alakult ki az úr szavunk az évezredek során és ez ma is az Isten egyik állandó jelzője. Amikor azonban a székely írás kialakult, akkor még a szár szójeléből az "sz" betűnk keletkezett, azaz elolvasni (hangzósítani) a szár szót lehet, megjegyezve, hogy a mai értelem kedvéért már az úr szót kell a helyébe tenni. Ennek az úr szónak a rokona az angol sire és a német herr is. Köszönöm a kérdést!
Azonban két jelünk is van. Az egyik a sar "sarok, úr" (ez egy hegyet ábrázol), a másik a szár "növényi szár, úr" (ez meg egy fát). Ezek talán egy jelhasadás útján keletkeztek egy hegyen álló fa rajzából. Azért hasonló a hangalakjuk.
Törlés