Bevezető
Hegykő régészeti emlékei változatos múltról árulkodnak (1). Nemrég egy ezerháromszáz éves avar lelet bukkant fel, amelyen hieroglifikus (vallásos kötődésű szójeleket alkalmazó) világfa-ábrázolás olvasható (1. ábra). A tömör ezüstből, aranyozással készült darab a korabeli világelképzelés, valamint a magyar nyelv- és jelhasználat dokumentuma. A szimmetrikus, elolvasható világfa-ábrázolást hordozó tárgy egy magas rangú előkelő tulajdona lehetett.
Pócs Éva cikkének köszönhetően éppen most zajlik egy vita a rovológiai téren nem is létező "szakma" berkeiben arról, hogy volt-e a honfoglalóknak világfa-képzete, vagy sem. Pócs Éva szerint lehetett, de nincs rá bizonyíték. A tudományos konszenzus legjobbjai utasították vissza ezt az indokolatlan kételyt, megvédve a kutatás korábbi jogos feltételezését. Ám a múzeumainkban százszámra porosodó világfa-ábrázolásokat ők sem említették, mert a szójelekből összeállított világfákat (amelyekre példa ez a hegykői avar csat is), nem ismerik fel. A rovológiai kudarc azért következett be, mert az elmúlt évtizedekben a "tudományos konszenzus" tudatosan elhanyagolta a magyar nemzeti írás kutatását. E téren az akadémikus tudomány számára - ahogyan azt I. J. Gelb és Püspöki Nagy Péter után Sándor Klára is bevallotta - minden alapvető kérdés tisztázatlan.
A hegykői hieroglifikus világfa
1. ábra. A hegykői avar csat világfát idéző Lyukó ten a magas ősi kő olvasatú mondatjele (balra). valamint az avar hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), ten, "m" (magas), ős és kő rovásjelek (jobbra, lentről felfele)
Az 1. ábrán lévő avar mondatjelből a Lyukó magas köve részlet megtalálható a 4. ábrán látható XX. századi veleméri rajzos sindün (népi tetőcserépen) is. Velemér falu neve az Attila halála után e tájon gót királyságot szervező Valamár nevét őrzi. A Valamár név a hun Balambér "Bél ember" változata lehet. Ezek az összefüggések a magyarul beszélő avarhun lakosság és kultúrájának folyamatos továbbéléséről árulkodnak.
2. ábra. A hegykői avar csatnak a lapja és a nyelve is elolvasható hieroglifákkal van díszítve
A hegykői avar csat nyelvén az Ak szár (mai magyarsággal kb. Patak úr, vagy Heraklész úr) mondat olvasható.
3. ábra. A hegykői avar csat lapján az eget tartó fa ábrázolási konvencióban a fa egy kétpólusú elolvasható világmodell, az eget a Lyukó ten magas ősi köve olvasatú szimmetrikus mondatjel támasztja alá
Párhuzamok
A hegykői avar csat jelhasználatának akad néhány jellemző sajátossága és azoknak sok párhuzama is van. Ilyen, analógiákkal rendelkező jellegzetesség a magyar hieroglifák használatán és az elolvasható világfa-ábrázoláson túl a szimmetrikus mondat (3., 4., 5., 9. és 11. ábra), az "eget tartó fa" képszerkezet (3., 6. 7. és 10. ábra), a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció (1., 4. és 8. ábra), valamint a kétpólusú világmodell (3., 9-11. ábra) is. Az ábrázolási konvenciókat a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be.
A párhuzamok közül a 4. ábrán látható veleméri rajzos sindün felbukkanó szöveg-egyezés a leginkább figyelemre méltó. Azon jelenségek közé tartozik, amelyek alapján megállapítható: a Nyugat-Dunántúlon zavartalanul megmaradt az avarhun kori jelhasználat és az avarhunok által használt magyar nyelv.
4. ábra. A veleméri rajzos sindü fényképe és fotógrafikája a növényt ábrázoló, világfára utaló, Lyukó magas köve olvasatú szimmetrikus mondattal (Sindümúzeum, Velemér)
8. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves írásemléke a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció megvalósítása, olvasata: Lyukó ten "Lyukó isten", jobb oldalon lent a megfelelő székely jelek: a "ly" (lyuk/Lyukó) és a "tprus" (szabír ős), amely utóbbi egykor a ten "isten" szót is rögzítette, talán a Ten, a szabírok őse mondatjeleként
Jegyzetek
(1) Hegykő a leggazdagabb honfoglalás előtti és középkori történeti múlttal rendelkező Sopron vármegyei községek egyike. A Kr. e. III. és II. évezredben lakott volt, az erdőirtások helyén bronzkori település maradványai kerültek elő. A római kori lakottság emlékeit is őrzi a Soproni Múzeum. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei a honfoglalás előtti időből származó germán temetőt tártak föl 1969-ben. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdona lett. A községet 1262-ben említi egy oklevél Villa Igku néven, ami pogány áldozati kőre utal (zu dem Heiligen Stein – mondták rá a németek). Az Egykő "Szent kő" nevet később Hegykővé alakította a népi etimológia.
A Soproni Múzeum régészei az utóbbi néhány évben több alkalommal is végeztek kisebb kutatásokat, hogy a település beruházásait megelőzően feltárásra kerüljenek ezek az emlékek. Legutóbb néhány hete, egy nagyobb infrastrukturális fejlesztés kapcsán jártak a terepen, ekkor látott napvilágot ez a lélegzetelállító épségben megmaradt késő avar kori, azaz VIII. századi övcsat (1. ábra). A régészek a nyár második felében további vizsgálatokat terveznek, hátha megtalálják az övgarnitúra többi darabját is.
Ez az elolvasható lelet elvileg lehetőséget nyújt a "szakmának" arra, hogy a székely írással és a magyar hieroglif írással szembeni merev elhatárolódását sutba vesse. Erre a szembenállásra több elszólás is utal:
- Az egyik a Magyarságkutató Intézet írástörténészének, Fehér Bencének az Intézet kiadványában közzétett álláspontja, miszerint "Nem érdemes kitérni olyan futóbolondok munkáira, akik szakmányban feliratokat találnak ... díszítőmotívumokban". (Fehér/2022/122). Mintha az Intézetben senki sem tudná, hogy egy írásemlék díszes is lehet. A magyar hieroglif írás az ősvallás jelrendszere volt, ezért (az agitatív hatás érdekében) eleink kifejezetten törekedtek a szép íráskép kialakítására. A jeleket nem is sorokba, hanem képekbe szervezték, amelyek az ősvallás legfontosabb témáit illusztrálták. Például ezért alkotnak elolvasható mondatjeleket a honfoglalás kori világfa-ábrázolások, amelyek létéről, vagy nemlétéről mostanában Pócs Éva cikkét követően országos vita bontakozott ki. Ennek azonban nem lehetett semmiféle szakmai eredménye (az előkerült honfoglalás kori világfa-ábrázolásokat nem mutatta fel senki), mert a "tudományos konszenzus" a szakmai és etikai korlátai (a Fehér Bence által is terjesztett balítélet) miatt nem képes a díszes szövegek elolvasására.
Előrelépésre csak akkor kerül sor, ha a "tudományos konszenzus" megteszi a szükséges lépéseket a jelenlegihez hasonló látványos szakmai-etikai csődök elkerülésére. Aligha lehet ugyanis másképpen értékelni azt, hogy a szakma az írástani alultápláltsága és a módszertani tisztázatlanságok miatt e vitában nem hozza fel érvként a százszámra létező világfa-ábrázolásokat. Ezáltal lehetőséget ad Pócs Évának és társainak a magyar identitás alapjait képező tárgyi és szemantikai tények kétségbevonására és letagadására. Kérdés, hogy a magyar nemzet meddig engedheti meg magának ezt a luxust, ha az identitás nemzetmegtartó erő?
A javíthatalanul optimisták szabadon reménykedhetnek egy jobb kor eljövetelében, amikor az írástörténeti múlt feltárása érdekében a kutatás legjobbjai felhagynak a sehova sem vezető köldöknézéssel (a finnugrista parasztvakítás kritikájának elhárítására feltupírozott dilettánsgyűlölettel) és hajlandók lesznek a nyílt tudomány elveinek megfelelő értelmes eljárásra.
- Ugyanígy megmérettetésre ad lehetőséget a Hoppál Mihály nevéhez kötődő, a Magyarságkutató Intézetben készülő új Magyar Mitológia leírás is. A magyar nemzet számára évszázadokra emlékezetes tudományos eredmény lesz ez, különösen akkor, ha az alkotók figyelmet fordítanak a hieroglifikus nyelvemlékeinkre is. A magyar hieroglif írás ugyanis a magyar ősvallás jelrendszere volt.
Irodalom
avarok=polak huszarok stb
VálaszTörléshttps://www.youtube.com/watch?v=vHJA03kArFw&list=PLvHMC_t2ji5NxOSHNaNQb63ElPK5-1U1m&index=208&t=6s
Lehetséges.
VálaszTörlés