Altáji szarvasos kövek képét közli az academia.edu A. A. Kovalev és Ch. Munkhbayar tollából (1). Ez a híradás a hazai tudományos életben most zajló, ám a hozzászólók rovológiai tudásának korlátozott volta miatt érdemi válasz megfogalmazása nélkül maradt világfa vita megoldását is segítheti az 1. ábrán és a 4. ábrán lévő elolvasható világfáknak köszönhetően. Az akadémikus "tudomány" nem tud arról, hogy a világfa nem természethű, hanem szójelekből alkotott gondolatgazdag ligatúra. E szójelek az ősvallás elolvasható és a hunok, szkíták és avarok által használt magyar nyelvet rögzítő jelképei. Belőlük alakult ki a napjainkig használatos székely írás. A sziklába vésett szarvasábrázolások Enéh/ünő istennő zoomorf ábrázolásai lehetnek, a hangalakjukat illetően azonban csak feltételezésünk lehet. A szarvasok mellett találunk ismert magyar hieroglifákat (ősvallási jelentőségű szójeleket) is, köztük két világfa ábrázolást is (1. és 4. ábra).
1. ábra. A szarvasok között egy kereszt alakú emberalak fején lévő zsen hieroglifa (világfa ábrázolás) is látható, a két jel olvasata: Zsendülő Dana "feltámadó, újjászülető isten"
Az 1. ábrán látható szarvasos jelenet rovológiai szempontból legérdekesebb részlete a két jelből alkotott, istent idéző antropomorf ligatúra. A ligatúra egyik eleme a kereszt alakú emberábrázolás, amely a Dana istennevet rögzíti. Az alak fején lévő három ágú növényábrázolás a kínai írásban a sen "fiatal növény, hajtás" szójel. Ennek megfelelője a székely írásban a "zs" betű. Ez a "zs" rovásjel a magyar hieroglif írás zsen "zsenge, feltámadó, újjászülető" szójeléből alakult ki az akrofónia során. A két jel együtt a Dana zsen "Dana zsendül/újjászületik" mondatot rögzíti.
2/a. ábra. A hunok által is használt nagyon nagy jelző és a szarvasábrázolás együttese a Nagyon nagy szarvas mondatot rögzítheti
2/b. ábra. ábra. Az ukrajnai Rovanciból előkerült X. századi lelet Türk Attila nyomán, fentről lefele olvasva: Nagyon nagy ragyogó ős, jobbra a székely írás "n" és "r" betűi, valamint ős szójele
2/c. ábra. A Nyergesújfalu Sánc-hegyen előkerült hun nagyszíjvég (középen), a hun nagy és szár/sar hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a székely írás e hieroglifákból keletkezett "n", "sz" és "s" rovásbetűi (jobbra), olvasata az X alakú, aranyozott Bél hieroglifákkal együtt: Nagyon nagy Bél szár (mai magyarsággal: Nagyon nagy Bél úr)
A 2/a. ábra bal szélén két halom látszik, amelyek a nagyon nagy jelzős szerkezetet rögzítik. A mellette lévő szarvassal együtt a Nagyon nagy Enéh/ünő mondat elolvasását teszik lehetővé (a szarvas hangzósítása csupán feltételezésen alapszik). A nagyon nagy szerkezetet megtaláljuk a nyergesújfalui Sánc-hegyen előkerült hun nagyszíjvég mondatjelében (2/c. ábra), a British Museum hun jelvényén (3/b. ábra) és a bodrog alsóbűi honfoglalás kori rovásírásos cserépfúvókán is.
Jegyzetek
(1) 2015-2019-ben az orosz-mongol régészeti expedíció (A. A. Kovalev és Ch. Munkhbayar) a Khovd folyó felső folyásának medencéjében, a Dayan-Nuur-tó közelében (Mongólia Bayan-Ulgi) teljes feltárást végzett a Chemurchek kultúra két rituális zárthelyén - Khar Chuluut és Hulagash területeken. Chuluut Bulagnál, a harmadik kerített területen is megkezdődött a feltárás. Az ásatások kimutatták, hogy ezek az építmények függőlegesen beépített, többnyire jól megmunkált kőlapokból készült, téglalap alakú kerítések, amelyek kívülről teljes egészében fantasztikus antropomorf lények, állatok képeivel, valamint szimbolikus képekkel vannak díszítve. Petroglifákat is alkalmaztak a Khar Chuluut kerítés közepén elhelyezett masszív köveken. A feltárt építményeket egy időszakban - a Kr. e. III. évezred második felében - építették és használták szentélyként. A szerzők academia.edu hasábjain is megjelent cikke a Chemurchek kerítések lapjain lévő szarvasok képeit vizsgálja. Ezek a „realisztikus” módon, kontúrbarázdás sziluetttechnikával készült rajzok a mongol és az orosz Altaj lelőhelyein találnak analógiákat, azonban az Altáj-hegységben a legtöbb hasonló szarvasalak csak részleges kitöltésű, ellentétben a Chemurchekkel. ahol a sziklarajzok teljes töltelékkel vannak ábrázolva. A Chemurchek szentélyek régészeti és radiokarbonos kormeghatározása lehetővé teszi az ilyen kompozíciók megjelenésének az Altaj-hegységben legkésőbb a Kr. e. III. évezred közepére való datálását.
Irodalom
Ch. B. Munkhbayar - A. A. Kovalev: Egy szarvas képei a Chemurchek rituális burkolatok (mongol Altáj) lapjain és sajátosságai // Вестник Карагандинского университета. Серия «История. Философия». 2024, 29,4(116). Караганда, 2024. C. 98–113.
Tarasz Verba – Igor Prohnenko ‒ Türk Attila – Zágorhidi Czigány Bertalan – Szulejman Al Halabi – Oleg V. Fjodorov: Magyar jellegű sír a 10. század második feléből az ukrajnai Rovanci település határából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése