2024. december 14., szombat

Horváth Tünde késő rézkori cserépedényének Ragyogó Lyukó szár mondata

Horváth Tünde 2018-ban tette közzé az Ózd csodálatos földje. A Baden-kultúra Ózd-Piliny variánsa Északkelet-Magyarország területén c. dologozatát, benne sok késő rézkori lelet fényképével. Ezek között jelekkel ellátottak is akadnak. Az egyik ilyen tárgy jeleinek olvasatát ebben a cikkben nyújtom át az olvasónak (1. ábra). 


1. ábra. Ózd Kőalja-tető késő rézkori, kb. Kr. e. 3000 tájáról ránk maradt cseréptöredék hieroglifái a Ragyogó Lyukó szár (mai magyarsággal: Ragyogó Lyukó úr) mondatot rögzítik (fotógrafika), az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "r" (ragyogó) és "ly" (lyukLyukó) jele, valamint a szár hieroglifa egy magyarszombatfai tányérról és a székely írás "sz" (szár) jele


A tárgy felső részén két világfa ábrázolás látható. Ezek a kör alakú lyuk, Lyukó "a napisten neve, vagy jelzője" és a fát ábrázoló szár "növényi szár, úr" hieroglifából (ősvallási kötődésű szójelből) alkotott ligatúrák (jelösszevonások). 

A neolitikum óta sok esetben dokumentált szokás szerint az edények elolvasható díszítésének a Teremtőt, vagy a Teremtés helyszínét, az Édent kell felidéznie. Az edényt használó haladónak minden esetben  az eszébe idézte, hogy az elfogyasztott étel és ital a Teremtő ajándéka. E követelménynek a fent bemutatott ózdi nyelvemlék megfelel.

A fa olvasata: Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr). 

A tárgy alsó részén ferde és függőleges vonalkázás, a ragyogj, ragyogó, ragyogtál hieroglifák láthatók.  

A jelenleg zajló, ám eddig az akadémikus oldalról megoldásra nem jutó világfa vita miatt e késő rézkori lelet aktuális tanulsággal szolgál. Azt dokumentálja, hogy a Kárpát-medencében a késő rézkorban is használták a magyar hieroglif írás jeleit magyar mondatok rögzítésére. 

7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron és más leleteken is találtam már hasonlóképpen magyarul elolvasható szövegeket, ám a szükséges ismeretek és módszertani-etikai alapok nélkül a "szakma" képviselői azokkal sem tudtak mit kezdeni. 

Az írás keletkezésére és a magyar népesedéstörténet korai szakaszaira kíváncsi olvasónak ajánlom az Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást? c. dolgozatomat és az onnan, valamint az alábbi irodalomjegyzékből elérhető további írások figyelmes áttanulmányozását.



Irodalom

Horváth Tünde: Ózd csodálatos földje. A Baden-kultúra Ózd-Piliny variánsa Északkelet-Magyarország területén, Martin Opitz Kiadó, 2018. (academia.edu)

Varga Géza: A világfa vita

Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével










Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése