A világháló IL SONDAGGIO (Archivio archeologico mondiale suddiviso in argomenti) csoportjában Andrea Milanesi hívta fel a figyelmemet az 1. ábrán látható edényre, amiért köszönetet mondok. A mellékelt leírás szerint a Kr. e. 1500 és 1450 közötti időszakból származó kancsó, amelyet a Mükéné közelében lévő Kalkani sírjában találtak, figyelemre méltó példája a térségben megjelenő minószi hatású kerámiának. A sajátos, csőrrel ellátott edénytípus a bronzkori Kréta és a szárazföldi Görögország közötti kulturális és kereskedelmi kapcsolatokról tanúskodik. A leletet a Mükénei Régészeti Múzeumban őrzik. A hivatalos régészeti ásatások által dokumentált lelet történelmileg igazolt, a korsó funkciójáról és szimbolikus jelentéséről szóló értelmezések azonban a tudósok körében vita tárgyát képezik. Ez utóbbi vitához tenném hozzá, hogy a kancsón látható, a magyar hieroglif írás jeleiből felépített, égitestek között álló világfa Nagyon nagy Khuár Isten (mai magyarsággal: Nagyon nagy Úristen) alakban elolvasható.
1. ábra. A Kalkani kancsó (fotógrafika), az ábra bal szélén a hegyen álló minószi világfa hieroglifái, a jobb szélén pedig fentről lefele a nekik megfelelő székely "ek" (Khuár), ten, ős és "n" (nagy) rovásjelek
A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén Kr. e. 2700 körül és a Kr. e. XV. századig virágzott. A krétai volt az első fejlett civilizáció Európában, amely hatalmas kereskedelmi hálózatot teremtett, bonyolult épületkomplexumokat, lenyűgöző műalkotásokat, szerszámokat, írásrendszereket hagyott maga után. A minószi civilizáció eredete, kialakulása nem ismert pontosan. A legelső biztos régészeti leletek az újkőkorból származnak. Ekkor hozták be a szigetre az új telepesek a fejlett neolitikus életmódot, az állattenyésztést és növénytermesztést. E telepesek valószínűleg Anatóliából érkeztek, és ők alapozhatták meg a későbbi krétai civilizációt, amely Kr. e. 2500-ban már igen magas szintre jutott. A korai civilizáció idejére megjelentek a szabályosan tervezett városok, építőanyagként használták a téglát és a köveket, ismerték a fémművességet és a szépen kidolgozott ékszerek készítésének módját.
Az említett anatóliai eredetű állattenyésztő és növénytermesztő népesség eljutott a Kárpát medencébe is, ahol ránk hagyta a magyar jelekkel írt magyar szövegeket hordozó 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobrot, a tatárlakai táblákat és a 7000 éves tordosi cserepeket. Eljutott ez a népesség Itáliába (amit az etruszkok megjelenése dokumentál), valamint Görögország területére is (ez lenne a minoszi civilizáció).
A jelen cikkben tárgyalt írásemlék egy elolvasható világfa, amelyben szerepel a magyarságra is jellemző Isten szó. Estan az anatóliai hattik napistenének neve, Khuár "úr" pedig a kaukázusi hunok istenének jelzője. Az égitestek (Nap és Hold) között álló világfa ábrázolás az ural-altáji népekre jellemző.
2. ábra. A kalkani kancsó hegyeken és égitestek között álló, szójelekből épített világfája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése