Varga Géza írástörténész: Szabír ős mondatjel vasba kovácsolva az Őrségből

2025. augusztus 25., hétfő

Szabír ős mondatjel vasba kovácsolva az Őrségből

2025. augusztusában, a tizenvalahány őrségi falu kulturális találkozására szervezett szattai ünnepen fényképeztem az alábbi kovácsmunkát. Akkor nem jegyeztem fel, hogy melyik falu pultján volt kiállítva. Ezt azonban idővel sikerült pótolni, mert Farkas Zoltánné Ágota veleméri polgármester asszony tájékoztatott róla, hogy a kercaszomori Pongrác család állította ki a vasalatot. Egy ajtó sarka lehetett valamikor, amikor minden falunak volt egy kovácsa. Azt még jó lenne tudni, hogy melyik falu kovácsa készítette és nagyjából mikor. A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy egy őrségi, vagy őrségközeli kovács munkája ez. Igaz, hogy a vasárut messziről is lehet szállítani. Például olyan helyről, mint Torockó, ahol a fél falu ebből élt és negyed Magyarországot látták el hasonló kovácstermékekkel. A falunapon lefényképeztem a vasat és csak napokkal később vettem észre a rajta lévő hieroglifákat (ősvallási kötődésű szójeleket) (1. ábra). E magyar hieroglifák miatt nem kell azt hinnünk, hogy külföldi áruról van szó, sőt ezek éppen az Őrségben és a környékén őshonosak.

1. ábra. A kercaszomori Pongrácz család által kiállított vasalaton a szabír ős mondatjelet két példányban is kialakította a kovács, az ábra bal felső sarkában fentről lefele a székely írás ős és "tprus" (tapar ős "szabír ős") szójele látható

A nikolsburgi ábécé "tprus" (tapar ős "szabír ős") valamint ős szójele van itt vasba kovácsolva.

A nikolsburgi "tprus" jelnek van egy sajátossága. A jelnévben szerepel az us "ős" szó, ám a nikolsburgi grafikai képben nyoma sincs e szilvamag alakú ős jelnek (lásd az 1. ábra bal felső sarkában az alsó jelet!). Az ellentmondást feloldandó azt feltételeztem, hogy a "tprus" (tapar ős) jelnév egy korábbi ligatúra neve, ám a ligatúra grafikai alakja időközben leegyszerűsödött és lekopott róla az ős szójel képe. E feltételezésemet igazolta egy balkáni cserépedény (4. ábra) és egy longobárd ékszer (5. ábra) után ez a magyar kovácsmunka is. Nyilvánvaló ezekből, meg a hun és avar kori jelhasználatból, hogy egy etnokulturális összefüggés újabb rovológiai bizonyítékára bukkantam.

2. ábra. A világfát ábrázoló tapar us "szabír ős" jel egy veleméri rajzos sindün, amelyikről hiányzik az ős hieroglifa

A 2. ábrán látható veleméri rajzos sindü alátámasztja azt, hogy az Őrségben szinte napjainkig elevenen élt a hun és avar kori jelhasználat. Időszerű e veleméri sindüjelnek és párhuzamainak a tárgyalása. Ugyanis a Néprajzi Múzeumban Bulcsu László néprajzkutató a múzeum számára átadott kilenc veleméri rajzos sindü feldolgozásával éppen mostanában kezdte el a sindürajzolatok kutatását, népi szójeleink értelmének tisztázását. Kitűnő lehetőséget ad ez arra, hogy az akadémikus tudomány a tényeknek megfelelő álláspontot alakítson ki a népi jelhasználatban napjainkig megmaradt szójeleinkről.

3. ábra. Veleméri rajzos sindü az égig érő fa tetején lévő ős szójellel

A 3. ábrán látható veleméri sindün ugyanúgy a világfa csúcsán van az ős szójelünk, mint a kercaszomori kovácsolt vasalaton is. Csak az alattuk lévő fa ábrázolása eltérő. Ez a felcserélhetőség értő jelhasználatra utal. Az őrségiek több ezer éves szójelek ismeretét és használatát őrizték meg a számunkra.

A magyar népi jelhasználat megértése hozzásegítheti a néprajztudományt több más kérdés, például a magyar tulipántisztelet eredetén túl a birtokjeleink értelmének tisztázásához, helyes értelmezéséhez is. Érthetővé válik például, hogy miért hasonlítanak a népi birtokjelek a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelekhez. E kérdést a Magyar Néprajzi Lexikon vetette fel, ám választ csak a Magyar hieroglif írás c. kötetem és a jelen cikkben is bemutatott népi hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) létének tudomásul vétele adhat. A nemrég eredménytelenül záródott világfa vita végére is csak akkor tehetjük fel a pontot, ha felmutatjuk a veleméri sindükön és a kercaszomori kovácsmunkán egyaránt felismerhető szójeleket.

4. ábra. Szabír ős mondatjel egy XV. századi sztalacsi edényen Vesna Bikic nyomán, a Tejutat idéző, eget tartó világfa felett ott van a Tejút hasadékát ábrázoló ős hieroglifa

Mivel e jelnek párhuzamai bukkantak fel a veleméri rajzos sindükön, a mai délszláv területeken, meg egy hun eredetű, vagy hun hatásra készített longobárd korongon és a közelben van Zalaszabar is, tekinthetjük e kovácsjeleket a magyarság szabírhun eredetét igazoló leletnek is.

5. ábra. Itáliai longobárd korong a magyar hieroglifákkal írt Lyukó a szabírok őse mondat jeleivel (balra) és a nekik megfelelő székely "ly" (lyuk/Lyukó), "tprus" (tapar us "szabír ős"), valamint "us" (ős) jelek (jobbra)

E jellel, jelpárral többször foglalkoztam, de téma volt ez a legnagyobbak írásaiban is. Az előfordulások eddig is hozzájárultak ahhoz, hogy a "nagyok" lejárassák magukat. Sorra bizonyították be saját magukról és a köreikről, hogy alkalmatlanok bármiféle rovológiai kutatásra és leírásra, mert céljuk nem az egykor volt rovológiai valóság feltárása, hanem egy prekoncepció (a "mindent másoktól vettünk át" és "semmi közünk a hunokhoz" elv) képviselete. A kudarcukat felemás módon kénytelenek voltak beismerni a 2021-ben megjelent MTA rováskorpuszban a "tprus" mondatjel magyarázatakor. Az nyilvánvaló ebből a történetből, hogy nem hajlandók alátámasztott álláspontok kialakítására és képviseletére. A nyílt tudomány napvilága nem ragyog még be minden ház ablakán. A történelemhamisításra és a parasztvakításra azonban mindig készen állnak.

6. ábra. Bojna 3. idol (balra), valamint a mondatjelét alkotó hieroglifák megfelelői: a székely "n" (nagy), "s" (sar "úr"), a három ágpárral rendelkező, istennel azonos égig érő fát ábrázoló "tprus" (tapar ős "szabír ős") és "l" (él) rovásjel (jobbra, lentről felfele)

A jelpár őrségi felbukkanásának és (e kovácstárgy esetében már helyesen) a két jelből álló alak felbukkanásának rendkívüli rovológiai jelentősége van. Például igazolja Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár adatát, miszerint a magyarok régi neve a szabír (nála szavartü aszfalü). Nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy a székely írás nem csak a székelyek sajátja, hanem el volt terjedve, sőt (például a legjobb fazekasok jeleiben) napjainkig használatban van az egész magyar nyelvterületen. Ebből következően nem szükséges a székelyeket minden komolyan vehető alap nélkül egy elmagyarosodott török népcsoportnak beállítani. Ezt tette az 2021-ben kiadott MTA rováskorpusz, hogy a székely írást idegenektől származtathassa.