A hopi égig érő fa jeleinek párhuzama a magyar hieroglif írásban

A jelen cikkben bemutatott hopi edény égig érő fájának jelkészlete (1. ábra) alkalmas néhány magyar hieroglifa (4-7. ábra) meg a hozzájuk kötődő ősvallási tétel értelmezésére. Mivel az indiánok ősei az általában hangoztatott nézet szerint legkésőbb 12 000 évvel ezelőtt mentek át az Újvilágba, ebből következően e jelek és a hozzájuk kötődő ősvallási képzetek is legalább ilyen idősek. 

1. ábra. A hopi edény közepén az égig érő fa áll, amely (a kőkori eredetű ábrázolási konvencióknál megszokott szabály szerint) a magyar hieroglif írás jeleiből van összerakva

Az Istennel azonos égig érő fa rajzát nem véletlenül tették e tál közepére. A kőkor óta kimutatható szokás szerint az edények közepén a Teremtés helyszínét (az Édent) és a világoszloppal (égig érő fával, Tejúttal) azonos Teremtőt kellett ábrázolni. Ezzel a szimbolikával arra figyelmeztették az étel készítőjét, hogy Istennek tetsző dolgot csinál, a Teremtés munkáját folytatja, az étel elfogyasztóját pedig arra, hogy az élet biztosítékát a Teremtőtől kapja. Ezért hasonlít egymáshoz a magyar edény szó és a nemzetközileg elterjedt Éden név. 

2. ábra. Szentgyörgyvölgyi tál az Istennel azonos égig érő fa ábrázolásával, ez a szár "úr" hieroglifa a székely írás "sz" betűjének a képszerű változata és előzménye

3. ábra. Az őriszentpéteri tál égig érő fájának tetején is megtaláljuk a Nap ábrázolását s a "gyökerei" is hasonlóak a hopi fa "gyökereihez", a tál peremén mindkét esetben a nagy hieroglifa fut körbe (az alsó sorban a őriszentpéteri népi hieroglifáknak megfelelő székely jelek)

4. ábra. A hopi égig érő fa hieroglifái (balra) és azok párhuzamai a magyar népművészetben (harmadik oszlop) és a székely írásban (jobbra)

Feltűnő jellegzetessége ennek a hopi faábrázolásnak, hogy a fa csúcsán megjelenik a Nap. Ebből lehet is tudni, hogy az égig érő fát látjuk, például azért, mert obi-ugor mítoszok szerint a napisten, ha hazamegy a palotájába, akkor a lovát az égig érő fa csúcsához köti. Van is néhány ennek megfelelő obi-ugor faábrázolás (ezeket Csernyecov közölte), amelyiken a fa csúcsán van a Nap. Ennek felel meg a magyar kapusas is, ahol a kapuoszlop az égig érő fa jelképe, a sas pedig a napistené. 

A hopi fa törzsén lévő három ágpár alakja is jellegzetes alakú, mert az ágak vége lehajlik. Szibériai mítoszokból tudjuk, hogy az égig érő fa ágai az égbolt súlya alatt hajlanak meg. Ez a hopi ábrázolás azt jelzi, hogy az indián mitológiában is jelen lehet, vagy jelen volt ez a képzet. Ez a jelkép a kőkor óta ismert, eurázsiai párhuzama a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron látható, de akad több indián megfelelője is. Eredetileg a Ten "isten" szójele volt s mindkét változata ismert a kőkor óta. Később, egy jelhasadás során a magyar jelek között a három ágpárral rendelkező változathoz a "tprus" (tapar ős "szabír ős") jelnév társult, míg az egyetlen ágpárral rendelkező változat megmaradt a Ten jelének (például az énlakai Egy Isten mondatjelben).

A hopi fa jellegzetes gyökérzetének is van párhuzama a magyar népi hieroglifák között és a magyarázata is lehetséges, mert az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik példája (az ábrázolási konvenciókat a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutatom be). Azt jelzi, amit a fenti két részlet is, hogy a hopi edény fenekén az eget tartó fa ábrázolását látjuk. 

5. ábra. A hopi fa napjelképe (balra) és párhuzamai a magyar népművészetben

6. ábra. A hopi fa Ten jelének párhuzamai avar tárgyakon

7. ábra. A hopi fa (balra) jellegzetes gyökérzetéhez hasonló képlet a magyar népi faábrázolásokon is előfordul (jobbra, Czibor Imre táljáról), ezek az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példái lehetnek, amelyből a székely írásban két betű is kialakult, egyrészt a "c" (celőke "vessző", a fa hangsúlyozásával), másrészt a "g" (ég, az égbolt ívének hangsúlyozásával), ez a "gyökérzet" azt fejezi ki, hogy egy égi fáról, a Tejútról van szó

8. ábra. Anaszazi sziklarajz részlete a Grand Gulch körzetből, azt bizonyítja, hogy az indiánoknál valóban létezett ez a jelforma, amit a hopi égig érő fa rajzából kiemeltünk

Irodalom

Varga Géza: Indián-magyar jelpárhuzamokkal foglalkozó cikkek

Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: A "tprus" rovásjel és egy veleméri sindürajz 7000 éves előképei

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Amennyiben az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu