2019. július 20., szombat

Ópusztaszeri Árpád kori gyűrű a hieroglifikus Dana ten mondatjellel

Az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark területe az 1800-as évek végétől ismert régészeti terület, ahol ma is tervszerű ásatások folynak. Egy Árpád kori település romja ez, amely a Szeged és Buda közötti királyi út egyik fontos települése volt egykor. Épületei közül ismert egy templom és a XII. századi Bor-Kalán nemzetség monostora, amely az Alföldnek abban a korban leggazdagabb és legnagyobb szerzetesi intézménye. A település a török időkben elpusztult. Az ásatásokon több gyűrű is előkerült, amelyek egyikét mutatjuk be e cikkben (1. ábra). 


1/a. ábra. Ópusztaszeri Árpád kori gyűrű a hieroglifikus Dana ten mondattal




1/b. ábra. Az ópusztaszeri Dana hieroglifa (balra), a székely írás "d" betűjének (jobbra) megfelelője



1/c. ábra. Az ópusztaszeri Ten hieroglifa (balra), a székely írás "nt/tn" szójelének (jobbra) megfelelője



1/d. ábra. Az ópusztaszeri mondatjel alatti, egyelőre ismeretlen jelentésű, esetleg fonetikus tartalmat nem is hordozó "gyökér" (balra), amely az Orion csillagkép (a Nimród tamga, jobbra) öv alatti részének felel meg - ez esetben az isteni ősapára utal (a Nimród tamga a hun dinasztia nemzetségjele volt és kiásták a római kori Savariában, az Iseum területén is)



A gyűrű azért érdemli meg a kiemelt figyelmünket, mert a "díszítése" az ismert magyar hieroglifákból álló Dana ten (mai magyarsággal Dana isten) mondatjel. E mondatjel és párhuzamai nagy jelentőségűek, mert időbeli és térbeli vázlatát adják a magyar írástörténet egyik szakaszának. A mondatjel megfelelője megtalálható Conques-ben, a Nagy Károly által elrabolt avar kincsek egyikén (3. ábra) és egy magyarországi hun ékszeren is, amely a Magyar Nemzeti Múzeum leltárában szerepel (4. ábra). A legkorábbi ismert jelváltozat a Yazilikaja-i hettita sziklapantheon falába van bevésve.

A Dana ten mondatjelnek fordított sorrendű változatai is ismertek, amelyeken a kereszt nem fent, hanem alul helyezkedik el (2. ábra).



2. ábra. A mondatjel fordított sorrendű változatai és párhuzamai: egy Árpád kori bronzkereszt Egy ten mondatjele (középen), az énlakai unitárius templom Egy isten mondatjele (balra fent), magyarországi hun ékszer Dana ten mondatjele (jobbra fent), a somogyvári Dana ten mondatjel (balra lent) és a vizsolyi Dana ten mondatjel (jobbra lent)  


A székely szó- és mondatjelekről Veit Gailel tájékoztatása maradt fent az 1500-as évekből. Ez a mondatjel-sorozat most újabb adatokkal tölti meg a híradását (további szó- és mondatjelekről a Magyar hieroglif írás c. kötetben számoltam be). A Dana ten mondatjel a hun kortól napjainkig megtalálható az egész magyar nyelvterületen, ami cáfolja azt a finnugrista előfeltevést, miszerint az írást csak a székelyek használták volna. (1)

A mindenütt felbukkanó mondatjel-párhuzamok a székely írás hun eredetét alátámasztó adatok közé tartoznak. A magyar értelmiség (például Thelegdi János Rudimentája) az 1500-as években joggal nevezte hun írásnak a székely írást. Az írást csak a finnugristák keresztelték át székely (rovás)írássá, hogy ezzel is tagadhassák a hun-magyar azonosságot. 



3. ábra. A Conques-i kincstárban őrzött avar tárgyak egyike a Dana ten országa mondattal






Jegyzet

(1) A székely írás székelyek általi kizárólagos használatának teóriáját az ismert írástani tényekkel szemben (a hun, avar  és honfoglalás kori tárgyakon lévő székelyrokon hieroglifák ellenére) azért erőlteti a haynauista-hunfalvysta finnugrizmus, hogy a székelyeket - az írásukkal egyetemben - török eredetűnek nyilváníthassa. Jellemző, hogy olyan eredeztetés-elmélet nem született a köreikben, amelyik a székely írás belső keletkezésűnek, magyar eredetűnek mondta volna, holott a székely jelek párhuzamai megtalálhatók a népi, uralmi és vallási jelkészletünkben. 

Ehhez az kellett, hogy ne végezzék el a székely jelek akrofóniájának rekonstrukcióját, meg se kíséreljék a múzeumok polcain elolvasatlanul heverő hieroglifikus szövegek számbavételét és elolvasását, ne ismerjék fel a hímes tojásainkon és a fazekasjelek között a székely rovásjelek párhuzamait. A Magyar hieroglif írás c. kötetemben több példáját mutattam be annak az akadémikus elzárkózásnak, amely szinte egyöntetűen megnyilvánul a magyar írástörténettel szemben. 

Elképesztő példája ennek az üldözésnek, hogy Varga Csaba jogász kritikája nyomán (miszerint az általam emlegetett székely írás nem tartozik a Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére évenként megrendezett konferencia témájához) kizártak a kovásznai konferenciáról, ahol azelőtt ismételten előadhattam a mondanivalómat. Bár éppen a hun leleteken lévő magyar hieroglifikus szövegek elolvasása bizonyíthatja Kőrösi Csoma Sándor igazát, a konferencia pénzügyi támogatói számára ez nem kívánatos lehetett. 

A mellőzési hajlandóság és a rovásundor az egyetemeinken Zsirai óta oktatott finnugrista jelzőkészletnek, gyűlölet- és rágalomhadjáratnak köszönhetően a szakképzettek csontjaiba ivódott. Ennek egyik eredménye, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelték a letéti szerződéssel a gondjaikra bízott budapesti hun(?) jelvény jeleket hordozó felületét

Ezzel azonban nem elégedtek meg, mert - egy wikipédiaszerkesztő elszólása szerint - leveleket írtak, amelyben hazug ürügyekkel szolgáltak a budapesti hun(?) jelvény wikipédiás szócikkének kitörléséhez. Az üldözés folytatódik tovább, a facebook-ról szinte folyamatosan ki vagyok tiltva, vagy korlátozott a tevékenységem, miközben a google is jelezte, hogy panasz érkezett rám. Ez a szervezett irtóhadjárat ugyan ellentétes a múzeumi hálózat céljaival is, meg a wikipédia formális céljaival is, de ez nem számíthat. Tudományos igényű párbeszédre nem vállalkoznak, eszközük az elhallgatás, a cenzúra és a gyalázkodás. Céljuk a magyar értelmiség megakadályozása lehet saját multjának megismerésében.


Irodalom

A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai














veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy bűbájos őrségi szállás) egyik kerti pihenőhelye



veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) tókájának részlete




Kötetlen biológiaóra a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy kedves őrségi szállás) dombja alatti égerláp-rekvizitumban






veleméri Cserépmadár szállás (egy őrségi szálláshely) borospincéjéből kialakított fürdőszoba-előtér

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése