2020. augusztus 17., hétfő

Bakodpusztai hun gyűrű "A Föld ura a Nap" mondattal

A bakodpusztai hun aranygyűrűk nem csak szépek, hanem el is olvashatók. Közülük most egy olyannal foglalkozunk, amelynek a közepén egy Föld hieroglifa van, körülvéve további jelekkel, amelyekkel együtt kerek mondatot alkot. Ahogyan egy gyűrűhöz illik, kifejezi tulajdonosának világnézetét (1. ábra).



1. ábra. Bakodpusztai hun gyűrű a Föld ura a Nap mondattal



A mondatjel központi eleme a Föld hieroglifa, amit a hozzá csatlakozó napsugarak a Nap hieroglifájává tesznek. A sugarak mindegyike azonos a sar, sarok hieroglifával, amelyból a mai úr szavunk kialakult. Ez együttesen a Föld ura a Nap mondatot eredményezi.

2. ábra. Hasonló sumér napjelkép (a közepén nem a "Föld", hanem a "lyuk/Lyukó" hieroglifa szerepel) Kr. e. 2600 tájáról

Irodalom









Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


5 megjegyzés:

  1. Svasztikával már láttam hatágú csillagot, ilyen "felülnézeti" világmodellel még nem.
    Bár, a svasztika is lényegében az, ugye?
    Az "ék" jelek sarok jelek, vagy magas kő olvasatúak?
    Elsősorban szerintem mégis csak ez a négy elem jele egybe csúsztatva, és persze az Éden Föld jele a világ közepével ami annak tengelye is egyben. Még az élet forrása, és ilyen minőségében az ötödik elemnek is tekinthető. Természetesen ez nem zárja ki az egyéb olvasatokat sem. A rokonító gondolkodás csodálatos jelegyütteseket hozhat létre.
    Nem lehet eléggé hálás neked a tudomány, és mi közönséges halandók, hogy rávezetted az embereket az ilyen gondolkodásra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az ék alakú jelek a Nap sugarai, de egyúttal sar, sarok jelek is. Azaz a teljes olvasat: A föld ura a Nap. A cikket még csak most írom. Kösz a figyelmet!

      Törlés
  2. Számomra nem várt helyről kaptam megerősítést a "kút, forrás" azonosságára, mint a Nap jel egyéb olvasatára.

    "*KUT (2)
    v. KÚT, fn. tt. kútat v. kutat, harm. szr. ~a. Kicsinyezve, kútacska. Mongolul: khuduk, törökül: kuju. 1) Vizforrás, mely a föld szinén valahol kifakad. Ez értelemben leginkább az ásványos forrásokról mondjuk. Sóskút, borkút, vaskút. Élőkút, melynek vize szüntelenül fakadoz. Száraz kút, melynek vize kifogyott. Gyógykút. Forráskút, különböztetésül az ásott kuttól. Forráskutnál juhászbojtár, arcza piros, szeme bogár. (Népd.). 2) Szorosb ért. földbe ásott gödör, melyben a föld rétegei közt létező vizek öszveszivárognak. Mély kút. Sziklában furott kút. Bödönös kút, téglával, kővel béllelt kút. Kávás kút. Csévés, csigás, kankalékos, gémes, tekerő, szökő kút. A kútról, mint nevezetes életszükségről, több helységek vették neveiket, mint Borkút, Kékkút, Pénzeskút, Lókút, Mélykút, Kőkút, Köbölkút, Sóskút, Szentkút stb. Ezt onnan is magyarázhatni, hogy a még pogány hitü magyarok különösen a források és kutak mellett tisztelték istenöket. Mi elemzését illeti, a kút mint forrás, első eredeti értelemben véve, legközelebb rokon a szűk, szoros helyet jelentő kuczkó és sut szókkal, minthogy az ily kutacskák rendesen kis szugot, kis völgyecskét képeznek. Vajjon a Gút Gúta, Gútor helynevek is nem állanak-e a kút szóval mind hangi, mind tárgyilagos viszonyban. "
    (Czuczor-Fogarasi)

    VálaszTörlés
  3. Nincs-e jelentősége annak, hogy a folyó és a jó szavunk más-más eredetű?
    A jó szavunk indulatszó, a folyó viszont nem az.
    Csak a hangzása miatt kötötték össze eleink szerinted a folyó és a jó szavakat a székely jelben? (Azon kívül, hogy a folyó az jó, hiszen az Isten talán legfontosabb megnyilvánulása földi körülmények között, mert az élet vize.)

    Az előző hozzászólásomban olvasható, hogy a forrás a kúttal áll fogalmilag rokonságban a magyarban, nem a lyukkal.
    ("Lik" címszó alatt a szótárban.) Van ennek bármi jelentősége?

    http://osnyelv.hu/czuczor/

    A "jó" és a "foly" címszavaknál lehet megnézni.

    VálaszTörlés