2021. szeptember 13., hétfő

Szarvasi középkori ezüstgyűrű a hieroglifikus "Ragyogj Úristen" mondattal

Szarvason került elő az 1. ábrán látható késő középkori ezüst pecsétgyűrű. A három csoportban olvasható jelei miatt érdemes a kiemelt figyelmünkre.



1. ábra. A hieroglifikus szöveget hordozó szarvasi ezüstgyűrű (fotógrafika)

A gyűrű pecsétlapján a szár "úr" jel szembetűnő, amely az istennel azonos égig érő fa jelképe. A fa tetején alig kivehető, inkább csak sejthető a ten, vagy isten olvasatú, tulipánszerű hieroglifa. Ezek a jelek együtt szár ős ten (mai magyarsággal Úristen) alakban olvashatók el. 

A megemelt helyzetű pecsétnyomótól jobbra is, meg balra is jellegzetes vonalkázás található. Ezek a vonalak a székely írás "kis r" betűjével és a magyar hieroglif írás ragyogó, ragyogj, ragyog, ragyogtál olvasatú hieroglifájával azonosíthatók. Ilyen vonalkázást több hasonló korú gyűrűn is megfigyelhetünk. Az első (a pecsétlap egyik oldalán lévő) vonalcsoport az Istent idéző hívogató ragyogj, ragyogj, ragyogj ... szavait rögzíti. A második (a pecsétlap másik oldalán lévő) vonalcsoport az Istent búcsúztató ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál ... szavakat tartalmazza. A két vonalcsoport formailag hasonló, mert a szójelek a ragozást nem rögzítik. 

Együtt a jelek hármas csoportot alkotnak, amelyek az istenidéző szertartások szövegét a szertartás hármas szakaszolásának megfelelően képviselik. Előbb a ragyogj szó ismétlésével megidézik az istent. Azután az epiphaniát (az Isten megjelenését) a Úristen szó jelzi a pecséten. Majd a szertartás végén a ragyogtál szó ismétlésével elbúcsúznak az istentől (ez utóbbi vonalak a gyűrűfej másik oldalán találhatók). 

Hasonló szertartási szövegkönyv több példányban, nagy területen, igen nagy időbeli távolságokból is előkerült, mert ez a szertartásrend és jelhasználat kőkori eredetű (2-7. ábra).



2. ábra. Árpád kori bronzgyűrű hieroglifákkal az Aranka partjáról





3. ábra. A berekböszörményi gyűrű, a pecsét közepén az Egy istennév, vagy jelző, a köriratán pedig a Nagy szár az ég (mai magyarsággal: Nagyúr az ég) mondat olvasható, a fejtől jobbra és balra a ragyogj és ragyogtál olvasatú hieroglifák (vonalak) láthatók




4. ábra. Emelt fejű Árpád kori ezüstgyűrű az Aranka partjáról a Dana ős vagy Dana ős földje olvasatú világmodellel, a gyűrűkarika két oldalán a ragyogó hieroglifa csoportjával





6. ábra. Japán jomon edény elolvasható díszítésének részlete az istenidéző szertartás szövegkönyvével: bal oldalon a Ragyogj, ragyogj ... hieroglifák sora, középen az istent és az epiphaniát leíró Sar jó egy (mai magyarsággal: Urunk, a jóságos Egy) mondat, jobbra pedig az Istent búcsúztató Ragyogtál, ragyogtál ... hieroglifák



7. ábra. A telki hun kincsek egyike, egy arany és gránátberakásos vascsat, amelynek az alsó része egy istenidéző szertartás szövegét rögzíti: az egyik oldalsó oszlopban a Ragyogj ég, középen kétszer is (egy antropomorf ábrázolással együtt) a Ragyog az ég, a másik oldalon pedig a Ragyogott az ég mondattal 



Irodalom

Varga Géza: Japán jomon edény magyar hieroglifákkal írt mondatai







dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)