2019. szeptember 20., péntek

A perkátai X. századi ruhadísz "sarok" hieroglifája

A perkátai lelet "ruhadísz" elnevezése a régészet óvatos ítéletét tükrözi. Azt jelenti, hogy a leleteken lévő jeleket nem hajlandók jelnek tekinteni, csupán értelmet és jelentést nem hordozó puszta díszítésnek. Helyesebb lenne jelvénynek nevezni és alaposabban megismerni ezt a kis, honfoglalókat idéző csüngőt és társait (végső soron a magyar jelkincset), hiszen viselőjének vallási, világnézeti hovatartozását fejezi ki, amiképpen a közelmúltban a vörös csillag és a horogkereszt sem volt puszta dísz (1). 




1/a. ábra. A perkátai, X. századi ruhadísz sarok hieroglifája (középen), balra a hettita és a frank megfelelők, jobbra a székely írás "s" (sar/sarok) és "o/ó" (Óg) jele



1/b. ábra. A perkátai, X. századi ruhadísz (fotógrafika) jellegzetes, honfoglalás kori tárgy, ami megmaradhatott a használatban a X. századig, amikor is egy temetés során a sírba tették


A leleten lévő jel a sarok hegyét és egyúttal az égboltot is ábrázolja egyetlen  összevont jelben. Ez az összevonhatóság azt is jelentheti, hogy a sar/sarok hegye az égben van és üveghez, jéghez hasonló kőzetből valónak volt elképzelve. 

Az Óg "ég" és a sar "úr" hieroglifák szokásosan a világmodellek sarkain szerepelnek, mert a Föld sarkain képzelték el a Föld és az Ég közötti összeköttetés helyét. Ezért alakult ki a sarkokon az égbe vezető út (a Tejút) jelképes ábrázolásának hagyománya.

A sarok (sar + Óg "Óg úr") hieroglifa a magyarság isteni ősének, Óg úrnak a nevét rögzíti, akiről a tőle származó rokon (hun stb.) népeket oguroknak nevezték (a magyar népnév - a Muagerisz változat alapján - szintén tartalmazta az ager "Óg úr" elemet). E rokonnépek közé nem sorolandók az obi-ugorok, akiket csak a finnugrista áltudomány nevezett el oguroknak, bár a történelemben sohasem kötődött hozzájuk az ogur elnevezés). A sarok szó genetikus kapcsolatban van Heraklész "her Ak" nevével, mert Óg és Ak ugyanannak az istenalaknak a két neve, vagy változata. E két kőkori istennévnek máig külön jele van a székely írásban (pontosabban elődjében, a magyar hieroglif írásban).




2/a. ábra. A perkátai sarok (sar + Óg) hieroglifa egy ligatúra (jelösszevonás) eredménye, jellegzetes honfoglalás kori  (népvándorlás kori) jelforma




2/b. ábra. A székely írás "s" (sar/sarok) jele (balra) és a Hajdúdorog Csárdadomb lelőhelyről előkerült szarmata fülbevaló Óg "égisten" jele (jobbra), ezekből (ezek párhuzamaiból) alkották meg eleink a perkátai jelvény sarok (sar + Óg "Óg úr") hieroglifáját




3. ábra. Egy hun hatást tükröző VIII. századi frank ékszeren egymáshoz közel rajzolva jelenik meg a két jel, amelyek egyesítésével keletkezett a perkátaihoz hasonló sarok jel




4. ábra. A przemysli honfoglalás kori világmodell sarkaiban is hasonló sarokmontázs jelenik meg az eget tartó isten (sar Óg "Óg úr") felidézésével, itt is külön jelenik meg az égbolt és az azt alátámasztó, Istennel azonos fa/oszlop rajza



 A 4. ábrán látható przemysli világmodell esetében a hegy alakú sar hieroglifát a fa (ember) alakú szár jel helyettesíti, ezt a cserét a hasonló (sar vagy szár) hangalak tette lehetővé. A hasonló hangalak a közös gyökerű etimológiának köszönhető, ugyanis mind a sar, mint a szár egy eredeti tar alakból alakult ki. Ezt valószínűsíti, hogy a hettita világoszlopnak tar volt a neve és a Yazilikaja-i hettita sziklapantheonban megtalálható az eget tartó világoszlop jelmontázsa is (5. ábra). 



5. ábra. A hettita Yazilikaja-i sziklapantheon eget tartó oszlop ábrázolása (ligatúrája) a sar és az Óg jelünk megfelelőjéből áll




6. ábra. Egy párthus világmodellen az ötvös így rögzítette a sarok hieroglifát


Jegyzet

(1) Sajnos, a magyar "tudományosság" jeleinkkel kapcsolatos álláspontját nem a kíváncsiság, hanem a merev elzárkózás és az elképesztő tudatlanság jellemzi. Ennek az a magyarázata, hogy politikai alapozású - azaz elfogadhatatlan - "tudományos konszenzus" látszik uralkodni a kérdésben. Amit Sándor Klára 1996-ban az Erdélyi Múzeum hasábjain a magyarság szemébe önthetett, miszerint azt sem lehet tudni, miért kell ezzel a székely írással egyáltalán foglalkozni, azt legutóbb a Magyarságkutató Intézet főigazgatója ismételte meg. Azt javasoltam ugyanis Dr. Kásler Miklós miniszter úrnak, hogy a hazai kutatás olvassa el és hasznosítsa a múzeumok polcain százszámra heverő hieroglifikus szövegeket (ami eldönti például a karosi leletek kapcsán a honfoglalók nyelvéről és hun származásáról kibontakozott nem túl okos vitát is). A hozzá továbbított kérésemre Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úr azt válaszolta, hogy nem tud és nem is akar ezzel foglalkozni.


Irodalom











Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás a csendre és békére vágyó igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.



A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"

1 megjegyzés:

  1. Rátki Zoltán: "Az óG-úR, éG uRa szójel-páros az AUG-UR-ral van szinkronban"

    Varga Géza: Telitalálat. Nyilván a magyarral rokon etruszkból került a latinba.

    VálaszTörlés