2023. október 10., kedd

A 2023. október 14-i riport vázlata

 Az akadémikus rovológia csődje

- I. J. Gelb, Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára értékelése: a tudomány nem ismeri a székely írást, minden alapvető kérdés tisztázatlan.

- Félsikerű kiállítások

- A budapesti késő középkori jelvény tragédiája.

- Az MTA rováskorpusza

- Nem tudják jól elolvasni a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókát, az énlakai Egy Isten mondatjelet, de a székelyderzsi rovásírásos téglát sem.

- A népi (például a hímes tojásainkon lévő), uralmi és vallási jelkészletünk, valamint a szkíta, hun, avar, honfoglaló magyar és Árpád kori emlékeken lévő hieroglifikus nyelvemlékeket nem ismerik.


A változás jelei

- A székely írás ótürk eredeztetése kiment a divatból, az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére.

- Nyelvemlékként kezelik a rovásírásos szövegeket is.

- Vizsgálják az avar írásemlékeket is, de elolvasni még nem tudják őket.


A kutatás menete

- A kőkor óta kimutatható jelpárhuzamok nem a véletlennek, hanem az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők



A magyar hieroglif írás jellemzői

- Szójeleket használt. A jelkészlet szűkössége miatt csak néhány ősvallási kötődésű mondatot lehet vele leírni. Idővel szokás lett a szójelek és az egyetlen hangot jelölő betűk kevert alkalmazása, illetve hogy a szótövet szójellel, a ragozást pedig betűzve írták. 

- Jellemzően nem sorba rendezte a jeleit, hanem képeket alkotott belőlük. 

- Ősvallási kötődésű volt a jelkészlete, a sorvezetése és a szövegek tartalma is.


A magyar hieroglif írás története 

- Afrikában alakultak ki az első jelei kb. 100 ezer éve. A Közel-Keleten a jelek zöme már létezett kb. 50 ezer éve. Ezek még a kőkorban elterjedtek a Pireneusoktól Amerikáig. A kőkori jelek beépültek a későbbi írásokba, fennmaradtak a népi, uralmi és vallásos jelhasználatban. 


A magyar hieroglif írás néhány emléke




Szár ten sar(ok) ég (a négy sarokoszlop által tartott ég azonos az Istennel)


- Anaui pecsétnyomó (Kr. e. 4500)

Ak zsen(dülő) ten sar "Heraklész a feltámadó (is)ten úr"





Lyukó ten országa





Lyukó él az égben




Ragyogó ország

- Telki hun vascsat részlete


Ragyog Lyukó az égben




Nagyságos ragyogó ten országa





Ten országa




Lent, középen: Ragyogó nagy ország




Lyukó ragyog király szár "Lyukó a ragyogyó király úr"




Dana ős szár nagy sar zsen(dül) "Dana ősúr, nagyúr feltámad"



A Miklós, Dana ten pappja mondatból a középen álló Dana ten ligatúra elolvasása okoz megoldhatatlan nehézséget az akadémikus "tudománynak"




A csempeszkopácsi Árpád kori templom a Ten országa és az Atyaisten mondatjelekkel



Milyen feladatot ró a szervezőkre a tervezett hun kiállítás?

Sarata Monteoru (Románia): Ragyog ős ten szár nagy "Ragyogó isteni nagyúr"


A nagy számuk és a pazar kivitelük miatt elkerülhetetlenül kiállításra kerülő hun hieroglifikus nyelvemlékek mellé ki kell írni, hogy ezek magyarul elolvashatóak. Ezáltal elkerülhető az a rovológiai kudarc, amit az utóbbi évek félsikerű kiállításai esetében tapasztalhattunk.


Irodalom

„Ez vegytiszta tudományellenesség” – Bálint Csanád régész, akadémikus az Árpád-házi kiállítás átírásáról (valaszonline.hu)


Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.



Varga Géza: A frankfurti botrány

Varga Géza: Kiállítás: Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig





Varga Géza





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése