A régészeti mentőfeltárások során három temetőt tártak fel Nadlacban, amelyek a 6-8. századból származnak. A temetkezési szokások és tárgyi kultúra fontos régészeti adatokkal szolgál a mobil életmód (nomádizmus) és a migráció, kereskedelem és kulturális transzferek lehetséges kistérségi mintái mellett. - írja Gáll Erwin az academia.edu-n közzétett dolgozatában. Ebből csak egy avar veret képét és olvasatát közlöm (1. ábra). A jelek - a hun és avar írásemlékeknél megszokott módon - a magyar hieroglif írás szójelei.
1. ábra. Nagylaki avar veret a Ragyogj Lyukó Khuár ten (mai magyarsággal: Ragyogj Lyukó úr(is)ten mondattal
A szimmetrikus jelkompozíció hieroglifái közül a tárgy felső, vastagabb részén kiemelkedik a Khuár ten, mai magyarsággal Úr(is)ten ligatúra. Mellette jobbról is, meg balról is megtalálható egy-egy lyuk/Lyukó szójel, amelyet a hunok és az avarok is használtak az Isten megjelölésére. Fölöttük két oldalon és középen is egy-egy bizonytalanabb vonal, amit a szokásos ábrázolások alapján felteheteően értékelhetünk ragyogj, ragyog, ragyogtál szójelekként. Ez esetben egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata van az avar vereten. Rokon szerkezetű istenidéző szertartási szövegkönyveket találunk a hun és avar írásemlékeken, de a Szent Korona pártájának Krisztus-zománcán is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése