A feltehetően III. Béla korában készült esztergomi oroszlános freskón lévő jelek (1. ábra) régen foglalkoztatják a kutatókat, ám a jelekre vonatkozóan tudományos igényű feloldás nem született. Abban látszik csak közmegegyezés, hogy az oroszlán mögött az égigérő fa (életfa, világfa) látható. Az oroszlán testén lévő jelekkel kapcsolatban voltak megalapozatlan találgatások, például Badinyi Jós Ferenc szerint sumér ékjelek vannak rajta. Ám a jelekből alkotott világfa összetevőinek írásjel voltát - a hieroglifákból (ősvallási kötődésű képszerű szójelekből) kialakult székely írás kutatásának elhanyagoltsága miatt - fel sem ismerték. A szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás felfedezése tette lehetővé a teljesebb olvasat elkészítését.
A hieroglifákkal megjelölték (magyarázattal és fohászokkal látták el) az ősvallási történetek legfontosabb szereplőit: az égig érő fát, a turult, a csodaszarvast és társaikat. A kutatás feltárta, hogy ez az ősvallási alkalmazás végső soron kőkori eredetű, több földrészen elterjedt és a hímes tojásokon, a fazekasjelek világában, valamint a magyar államcímerben ma is él. Az esztergomi elolvasható világfa ennek az egykori ősvallási jelhasználatnak a maradéka.
A közelmúltban az akadémikus tudomány kebelében az újabb írástani felismerések és a nyílt tudomány elveinek mellőzése miatt eredménytelenül lezajlott világfa vita időszerűvé tette a Pócs Éva által felvetett kérdés megválaszolását. Pócs Éva azt állította, hogy a honfoglalóknak nem volt világfa képzete. Amit világfának vélnek egyesek, arról a világfa volta nem bizonyítható és az nem értelmezhető. A néprajzkutatók által kimutatott világfa - szerinte - későbbi átvétel idegenektől.
A helyzet azonban ennek éppen az ellenkezője, mert a világfa nem természethű, mint amit a kutatók keresnek, hanem jelszerű, azaz elolvasható és értelmezhető. A hieroglifákból kialakult székely jelek ismeretében a múzeumok polcain porosodó többszáz honfoglalás kori és más korból való világfa elolvasható és értelmezhető (1. ábra).
Az esztergomi freskó fája ugyanúgy az elolvasható világfa képviselője, miként a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztje, vagy a Bakay Kornél által közölt somogyvári ezüstgyűrű mondatjele. Némely elolvasható világfa jellegzetessége, hogy "hármas gyökérzete" van, ami valójában a székely írás "g" betűjének előzménye, a magyar hieroglif írás ég szójele (2 - 4. ábra). Ez a hieroglifa adja az alulról induló olvasat első szavát.
Jegyzetek
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
