A szkíta füles csésze Horváth Attila ásatásán került elő 1961-ben. Fenékbélyegének rajzát Fehér Bence közli A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához c. tanulmányában (1. ábra). A "négyszögben kereszt" alakú jelet, amelyet égetés után karcoltak a bögre aljára, nem tudja azonosítani, bár ez a leggyakoribb fenékbélyeg-minta egyik formai változata, amely egyúttal a székely írás és a magyar hieroglif írás egyik legismertebb jele is. "Feltétlenül tudatos jelzésről van szó, ami azonban eltér az eddigiektől" - írja - "Formailag lehetne egy bekeretezett számjelölés (10), de funkcióját ez esetben nem tudjuk magyarázni; utólagos volta alapján leginkább tulajdonosjelzésre gondolhatunk, amelyet nem szükségszerűen kell betűnek értelmeznünk."
1. ábra. A Szabadszállás Józan lelőhelyen előkerült szkíta csésze fenékbélyege (a magyar hieroglif írás Föld jelének fenékbélyegeken elterjedten alkalmazott példája) a fekete grafika Fehér Bence, a piros vonalakkal történt kiegészítés e sorok írójának munkája
2. ábra. Árpád kori fenékbélyegek Segesdről (Föld hieroglifa)
3. ábra. A székely írás "f" (Föld) jele Bél Mátyás nyomán, a keret belsejében a "b" (Bél) hieroglifa látható, de nem kell kiolvasni
4. ábra. A kínai írás "Föld" szójele
Egyetértünk a szerzővel abban, hogy feltétlenül tudatos jelzésről van szó. Azonban véle ellentétben azt gondoljuk, hogy szükségszerű a székely "f" betűvel és a magyar Föld hieroglifával való azonosítása. Egyrészt, mert a jelformák hasonlóak, vagy azonosak. Másrészt, mert fenékbélyegként való alkalmazása is ismert. Harmadrészt pedig, mert ez a jel az Éden térképe, azaz megfelel az archaikus edényeken lévő jelzések feladatának: a Teremtő és a Teremtés felidézésének. Azt a gondolatkört, amelyet a fenékbélyegek és az edényeken lévő archaikus minták képviselni szoktak, már közöltem a Magyar hieroglif írás c. kötetben és az azt előkészítő (például a Föld hieroglifát leíró) tanulmányokban (1), ám ez nem juthatott el a szerző dolgozatába.
A "szakma" számára rangon aluli lehet a körön kívüliek által elért eredmények figyelembe vétele. Vagy egyszerűen csak nem olvasnak eleget? Lehetséges az is, hogy az egyetemeken oktatott magyar- és tudományellenes prekoncepciók következtében uralkodott el egy elképesztő jelenség: nem ismerik a magyar nemzeti írásokat. A szakmabeliek ugyanis - tisztelet a ritka kivételnek - nem képesek felismerni a székely rovásjeleket és úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének.
A most tárgyalt szkíta edényfenéken a Föld hieroglifának egy ritkább alakváltozatáról, egy szögletes Föld jelről van szó. Ám ez sem példa nélküli, sőt még fenékbélyegként alkalmazott példánya is előkerült a veszprémi honfoglalás kori köznépi temetőből (8. és 9. ábra)
A "szakma" hozzáállására jellemzően - ha kívülálló említi a rovásírást - akkor tudománytalanságot emlegetve letagadják, vagy félremagyarázzák a legnyilvánvalóbb megfeleléseket is. S akkor még örülhetünk, ha a tárgynak nem reszelik le a rovásjeleket hordozó felületét, mint tették azt a Magyar Nemzeti Múzeumban Rezi Kató Gábor vezetése idején a budapesti hun(?) jelvénnyel. Mindezek következtében a "szakma" továbbra is csak találgat és egy helyben topog például a fenékbélyegek szerepét illetően is (2).
A most tárgyalt szkíta fenékbélyeg a székely írás "f" betűjének, a magyar hieroglif írás Föld jelének szkíta kori megfelelője. A négy szent folyó jelzésével a Föld szakrális középpontját azonosítja, akár csak a Szent Korona felülnézete.
A "szakma" számára rangon aluli lehet a körön kívüliek által elért eredmények figyelembe vétele. Vagy egyszerűen csak nem olvasnak eleget? Lehetséges az is, hogy az egyetemeken oktatott magyar- és tudományellenes prekoncepciók következtében uralkodott el egy elképesztő jelenség: nem ismerik a magyar nemzeti írásokat. A szakmabeliek ugyanis - tisztelet a ritka kivételnek - nem képesek felismerni a székely rovásjeleket és úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének.
A most tárgyalt szkíta edényfenéken a Föld hieroglifának egy ritkább alakváltozatáról, egy szögletes Föld jelről van szó. Ám ez sem példa nélküli, sőt még fenékbélyegként alkalmazott példánya is előkerült a veszprémi honfoglalás kori köznépi temetőből (8. és 9. ábra)
A "szakma" hozzáállására jellemzően - ha kívülálló említi a rovásírást - akkor tudománytalanságot emlegetve letagadják, vagy félremagyarázzák a legnyilvánvalóbb megfeleléseket is. S akkor még örülhetünk, ha a tárgynak nem reszelik le a rovásjeleket hordozó felületét, mint tették azt a Magyar Nemzeti Múzeumban Rezi Kató Gábor vezetése idején a budapesti hun(?) jelvénnyel. Mindezek következtében a "szakma" továbbra is csak találgat és egy helyben topog például a fenékbélyegek szerepét illetően is (2).
5. ábra. A Szent Korona felülnézete is a Föld szakrális középpontját, az Isten helyét azonosítja, ahonnan az életerő és a rend szétárad a világ négy tájára
A most tárgyalt szkíta fenékbélyeg a székely írás "f" betűjének, a magyar hieroglif írás Föld jelének szkíta kori megfelelője. A négy szent folyó jelzésével a Föld szakrális középpontját azonosítja, akár csak a Szent Korona felülnézete.
6. ábra. A magyar hímes tojás mintájának közepén a négyzet alakú keretben lévő, átlókat képező kereszt a szkíta edényen alkalmazott fenékbélyeg rokona (a pontok miatt a keret belsejében lévő kereszt egy atya hieroglifa, ami a kerettel együtt esetleg az "atya földje"-ként olvasható)
7. ábra. Zalabaksai hímes tojás (Horváth Ottóné munkája), a világmodell közepén a szkíta fenékbélyeghez hasonló (atya, vagy az atya földje értelmű) hieroglifával
Jegyzet
(1) Az edények elolvasható díszítése a neolitikum óta Eurázsiában és Amerikában is a Teremtőt és a Teremtést, illetve a Teremtő lakhelyét és a Teremtés helyszínét: az Édent idézi. Ezért hasonló (genetikusan rokon) egymással az Éden és az edény szó. Ezzel és a hasonló az edénydíszítéssel emlékeztették az edényből ételt és italt fogyasztó halandót arra, hogy az életet és az életerőt az Istentől kapjuk s az étel előállítását célzó munka Istennek tetsző dolog. Az olvasható edénydíszek legegyszerűbb változata a körbe (esetünkben négyszögbe) zárt kereszt. Amikor a fazekas csak egy kereszt, vagy X alakú jelet rajzol az edény aljára, akkor az feltehetően a fenék peremével együtt értelmezendő. A körbe zárt kereszt, vagy X a Föld jele, amiből a kereszt és az X a Föld szakrális középpontját jelző négy szent folyó (a Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) rajza. Ezek viszik az Istentől származó életerőt a világ távoli tájaira. A kereszt és az X egyúttal istenjelképek is. Mindegyik említett jel szerepel a székely írásban és a magyar hieroglif írásban.
(2) Bíró Gyöngyvér jól foglalja össze a "szakma" eddigi szerény megállapításait. Eszerint a kőkor óta különféle tárgyakon, "más kontinenseken is" alkalmazott jelek nem a gyártót azonosítják, hanem valamilyen ősvallási szerepet játszanak. Bíró Gyöngyvér sem ismeri fel, hogy az általa bemutatott jelek rokoníthatók rovásjelekkel. Talán, mert az ellenkezne a "tudományos konszenzus" prekoncepciójával, miszerint a székely írás nem lehet rokonságban az antik magaskultúrák, vagy a kőkor jelkészletével. A cikkével azonban ennek ellenére alátámasztja azt, hogy a székely írás a kőkori ősvallási jelkészletből alakult ki és már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A székely írás alapján rekonstruált magyar hieroglif írás alkalmas a fenékbélyegek (általában az edények archaikus díszítésének) jobb megértésére.
(1) Az edények elolvasható díszítése a neolitikum óta Eurázsiában és Amerikában is a Teremtőt és a Teremtést, illetve a Teremtő lakhelyét és a Teremtés helyszínét: az Édent idézi. Ezért hasonló (genetikusan rokon) egymással az Éden és az edény szó. Ezzel és a hasonló az edénydíszítéssel emlékeztették az edényből ételt és italt fogyasztó halandót arra, hogy az életet és az életerőt az Istentől kapjuk s az étel előállítását célzó munka Istennek tetsző dolog. Az olvasható edénydíszek legegyszerűbb változata a körbe (esetünkben négyszögbe) zárt kereszt. Amikor a fazekas csak egy kereszt, vagy X alakú jelet rajzol az edény aljára, akkor az feltehetően a fenék peremével együtt értelmezendő. A körbe zárt kereszt, vagy X a Föld jele, amiből a kereszt és az X a Föld szakrális középpontját jelző négy szent folyó (a Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) rajza. Ezek viszik az Istentől származó életerőt a világ távoli tájaira. A kereszt és az X egyúttal istenjelképek is. Mindegyik említett jel szerepel a székely írásban és a magyar hieroglif írásban.
8. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori műemléktemplom freskórészlete, az edényből növő tulipánbokorral, az edényen a szkíta fenékbélyeghez hasonló szójellel
9. ábra. Középkori fenékbélyegek Kaposvár határából, Bárdos Edit nyomán, a leggyakoribb fenékbélyegek (kerettel, vagy anélkül) a kereszt (Dana isten jelképe), az X (Bél isten jelképe) és a nyolcágú csillag (istenjelkép, a jelforma azonos az 1000 számjellel, a hangalakja ismeretlen, talán ősúr?)
10. ábra. Edényfenék a veszprémi honfoglalás kori köznépi temetőből a Föld hieroglifa szögletes változatával
11. ábra. Az Árpád kori karcagi csatkarika feliratának utolsó jele (egy szögletes Föld hieroglifa)
12. ábra. A Thorma Zsófia által talált 5000 éves(?) Tordos-Vincsa edényfenékről Roska Márton által készített rajz (Friedrich Klára nyomán), közepén a Föld hieroglifával
12. ábra. A Thorma Zsófia által talált 5000 éves(?) Tordos-Vincsa edényfenékről Roska Márton által készített rajz (Friedrich Klára nyomán), közepén a Föld hieroglifával
Irodalom
Bíró Gyöngyvér: Árpád-kori fenékbélyeges kerámiák Jászfényszaru – Szőlők alján. Észrevételek a fenékbélyeges edények kérdéséhez
Bíró Gyöngyvér: Árpád-kori fenékbélyeges kerámiák Jászfényszaru – Szőlők alján. Észrevételek a fenékbélyeges edények kérdéséhez
Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához
Mészáros Gyula: Chattiak és skythák
Friedrich Klára: A 'K' betűk használata rovásírásunkban, kiegészítéssel
Varga Géza: Fenékbélyegként alkalmazott svasztika egy Andronovo edényen
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
Varga Géza: Mitől beavató korona a Szent Korona?
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Szkíta tartalom
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
Varga Géza: Mitől beavató korona a Szent Korona?
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Szkíta tartalom
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
Bíró Gyöngyvér: Árpád-kori fenékbélyeges kerámiák Jászfényszaru – Szőlők alján. Észrevételek a
fenékbélyeges edények kérdéséhez, Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának
Tanulmánykötete, Szent István Király Múzeum
Székesfehérvár
2015.
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét.
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése