Kőnig Adriennek és Horváth Lugossy Gábornak köszönöm az 1. ábrán látható, a Hong Kong Palota Múzeum honlapjáról átvett 2300 éves hun korona képeinek megosztását. Ez lehetőséget ad néhány, a magyar Szent Korona eredetét illető történeti és rovológiai jellegű tanulság levonására.
1. ábra. 2300 éves hun korona a honkongi Palace Museum kiállításán
- A fenti hun korona keresztpántos szerkezete hasonló a magyar Szent Korona szerkezetéhez. Körbe zárt keresztet alkotván, a felülnézete azonos a székely írás "f" (Föld) jelével, amely jel a hun írásemlékeken is, meg a kínai írásban is felbukkan hasonló jelentéssel.
- Mindkét korona szembőlnézete az ég szójelének (az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak) felel meg (4. ábra). Az ábrázolási konvenciókat és a magyar szójeleket a Magyar hieroglif írás c. kötetben ismertettem. A koronáknak ez a nézete a székely írás "g" rovásjelét idézi fel, amely a magyar hieroglif írás ég szójeléből rövidült le az akrofónia során. Ez a jel is szerepel a kínai lolo írásban, szintén "ég" jelentéssel.
- A hun korona keresztpántjain (de csak ott) kacskaringó alakú jó "folyó" jelek sorakoznak. Ugyanez a helyzet a magyar Szent Korona keresztpántjain is (2. ábra). Azért van e hasonlóság, mert a két korona egyaránt az Éden térképét, a Föld hieroglifát kívánta modellezni, ezzel is a hun uralkodó hatalmát legitimálva, Isteni eredetűnek feltüntetve. Az Éden térképét szokás szerint az egy forrásból induló négy szent folyó ábrázolásával jelenítették meg. S mindkét koronán csak a keresztpántokra tették a kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifákat, azaz nem díszítés, hanem az ősvallási gondolat rögzítése volt vele a céljuk.
A Szent Koronát illetően ezeket már korábban is elmondtam A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma c. cikkben. Ez az újabban felbukkant hun ékszer igazolja az álláspontomat. Ebből is következően a Szent Korona a szabírhunok számára készült 531 táján a mervi oázisban, ahol keresztény püspökség működött és ahol ékszerkészítés és üveggyártás is folyt egykor. Bizonyítja ez a kínai környezetben lévő korona azt is, hogy a hunok már ott és akkor is használták a székely írás Föld, ég és jó "folyó" jelét. Azt, hogy a többi jelet is használták, a további hun leletek alapján be lehet látni.
2. ábra. A magyar Szent Korona egyik keresztpántjának részlete a jól látható kacskaringó alakú filigránokkal, amelyek - a 2300 éves hun koronához hasonlóan - csak a keresztpántokon találhatók meg
3. ábra. A Szent Korona felülnézete is a Föld hieroglifát idézi
4. ábra. A Szent Korona szembőlnézete (középen), két "eget tartó fa" képszerkezet (balra), a kínai lolo írás "ég" szójele (jobbra fent) és a székely írás "g" (ég) jele (jobbra lent)
Kínai-magyar közös szervezéssel most készül egy hun kiállítás, ami alighanem feladja a leckét az akadémikus "tudomány" írástörténészeinek, hiszen a ma érvényes NAT tankönyvek szerint a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar korból nem maradt fent sem írás- sem nyelvemlékünk. Csak remélni tudom, hogy a hasonló leletek sorában gyönyörködhetünk majd e hun kiállításon, ahol elolvashatjuk a melléjük írt írástörténeti magyarázatot és olvasatot is.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A kínai lolo írás magyar vonatkozásai
Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás
Varga Géza: A Szent Korona egy Dana földje olvasatú térbeli mondatjel
Varga Géza: Mitől beavató korona a Szent Korona?
Varga Géza: Érdekli-e a koronakutatókat a Szent Korona jelentésvilága?
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése