2025. június 23., hétfő

A Nyulak szigetén 1530 táján készített Érsekújvári kódex iniciáléinak hieroglifikus részletei

Bevezető

A jelen cikkben tárgyalt iniciálékat Haader Lea mutatja be a Domonkosokhoz köthető középkori kódexek c. dolgozatában. "A Nyulak szigeti domonkos kolostorban a 16. század elején nemcsak fizikai értelemben létezett a sokat emlegetett scriptorium, hanem szellemi, spirituális tekintetben is igazi műhelye alakult itt ki a kódexmásolásnak. A műhely meghatározó, iskolateremtő személyisége Ráskay Lea volt." A szkriptórium második időszakának terméke az Érsekújvári kódex, amelynek nagy részét, közte az alábbi iniciálékat is Sövényházi Márta készítette. E cikkben a kódex iniciáléiban lévő rövid hieroglifikus (ősvallási kötődésű, képszerű szójeleket alkalmazó) szövegek olvasatát adom közre (1. és 3. ábra). 


Az Isten hieroglifát tartalmazó iniciálé


1/a. ábra. Az Érsekújvári kódex Sövényházi Márta által rajzolt egyik iniciáléjában ismételten előfordul a magyar hieroglif írás szójeleivel írt, világfát ábrázoló Isten (ős + ten) szóösszetétel



1/b. ábra. Méltóságjelölőként alkalmazott, világfát ábrázoló Isten hieroglifa az Érsekújvári kódex iniciáléjában



1/c. ábra. Világfát ábrázoló Isten hieroglifa az Érsekújvári kódex iniciáléjában




 
Az 1/a. ábrán látható iniciáléban hétszer szerepel a világfát ábrázoló hieroglifikus Isten (ős + ten) szóösszetétel. 

- Ebből három előfordulás a fej körül, méltóságjelölő elhelyezésben jelenik meg (1/b. ábra). Amiképpen a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobornak is a homlokán van a szár "úr" hieroglifa, valamint a Kr. e. 4000 tájáról ránk maradt Amúr menti sziklarajzon és egy krími szkíta aranykoronán is a fejtetőre tették az Isten szóösszetételt. 

- A további négy Isten hieroglifa a négyszögletes iniciálé sarkaiban kapott helyet, mert az ősvallási ábrázolási szokás szerint a világmodellek sarkaiban kell elhelyezni az égbe vezető út jelképét. Erre találunk ismert példát többek között az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkában is. 


A Nagyon nagy szabír úr hieroglifikus mondatot őrző iniciálé 


3/a. ábra. Az Érsekújvári kódex Sövényházi Márta által rajzolt másik iniciáléjában olvasható, világfát ábrázoló, a magyar hieroglif írás szójeleivel írt Nagyon nagy tapar szár (mai magyarsággal: Nagyon nagy szabír úr) mondatjel



3/b. ábra. A Nagyon nagy tapar szár (mai magyarsággal: Nagyon nagy szabír úr) mondatjel az Érsekújvári kódex iniciáléjában



3/c. ábra. A nagy hieroglifa az Érsekújvári kódex iniciáléjában




3/d. ábra. A szár "úr" hieroglifa az Érsekújvári kódex iniciáléjában


 

3/e. ábra. A világfát ábrázoló tapar "szabír" hieroglifa az Érsekújvári kódex iniciáléjában




 
4. ábra. Az Asko Parpola által közzétett indusvölgyi cseréptáblán a szabír ős olvasatú világfának mutatnak be egy áldozatot az "u" (ushu "réz", vagy üst) olvasatú edénnyel




5. ábra. A perui Tacna déli részén lévő sivatagban a Quilcas de Miculla nevű lelőhely egyik sziklavésete



Az 5. ábrán lévő sziklavéset fényképét az IL SONDAGGIO.(Archivio archeologico mondiale suddiviso in argomenti) fb csoportban Jhonny Mendoza tette közzé. A kép jobb oldalán lévő Zsen tapar "zsendülő/feltámadó szabír" olvasatú amerikai indián ligatúra a fenti magyar (3/e. ábra) és indusvölgyi (4. ábra) világfa ábrázolás amerikai megfelelője.





6. ábra. A Nyergesújfalu Sánc-hegyen előkerült hun nagyszíjvég (középen), a hun nagy és szár/sar hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a székely írás e hieroglifákból keletkezett "n", "sz" és "s" rovásbetűi (jobbra), az olvasat az X alakú aranyozott jelekkel egyetemben: Bél nagyon nagy sar (mai magyarsággal: Bél nagyon nagy úr)




Az írástörténeti tanulság

A Sövényházi Márta által a két vizsgált iniciáléban alkalmazott hieroglifák párhuzamait a 2., 4., 5. és 6. ábrában, az addig ismeretlen szójeles írásrendszerünket pedig a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be. A szakképzett és szakképzetlen hozzászólók észrevételei egyformán arról árulkodnak, hogy a magyar hieroglif írás nem olyan, mint a latin írás s az olvasók többségének e tény megértése meghaladja a lehetőségeit. Ebből következően szükség van a legfontosabb tudnivalók megismétlésére. 

A székely (rovás)írás előzményét jelentő magyar hieroglif írás a kőkori eredetű ősvallás jelképrendszereként szolgált évtízezredeken keresztül. Genevie von Petzinger kutatásai alapján a Homo sapiens sapiens legkorábbi, több földrészen elterjedt jelkészlete még Afrikában (100 000 éve) alakulhatott ki. Hozzátehetem, hogy az általa kimutatott, nagyjából egységes jelrendszer jeleinek több mint fele (kb. 20 jel)  székelyazonos jelekből áll. A székely rovásírás jelállományát jobban megközelítő, immár 20-50 jelből álló bővebb jelkészlet pedig a Közel-Keleten (50 000 éve) születhetett meg. Az őshazákból szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok magukkal vitték e közös jelkészletet a világ majd minden tájára: a Pireneusoktól Amerikáig és Ausztráliáig. Az ősvallási képzetek elterjedtségének köszönhetően a székely jelpárhuzamok szinte mindenütt felbukkannak. Az eredeti szójel-készlet a céljának megfelelően csak néhány ősvallási fohász leírására volt képes. A szójelekből alkotott elolvasható képszerkezetekkel az ősvallás legfontosabb témáit (világfát, csodaszarvast, turult, világmodellt) mutatták be. A régészeti leleteken (és a most vizsgált iniciálékon is) ilyen képszerű ősvallási szövegeket találunk. Idővel a szójelekből egy hangot jelölő betűk keletkeztek és a jelek nem képekbe, hanem már sorokba rendeződtek. A 90-es években elvégzett akrofóniarekonstrukciók eredményeképpen mintegy 40 hieroglifa eredeti hangalakját és jelentését rekonstruáltuk. Ezekkel száznál is több hieroglifikus írásemléket sikerült elolvasni az elmúlt 40 000 év ránk maradt írásemlékei közül.

A két iniciáléban megmaradt hieroglifikus írásemlék a párhuzamokkal együtt azt jelenti, hogy a hun időktől a török korszakig Magyarországon ismert volt a ma székely írásnak nevezett rovásírásunk szójeles előzménye. A tapar "szabír" szójel alapján az uralkodóházhoz közeli tudós körök őrizték a szabírokkal (Csaba királyfi hun népével) való azonosság gondolatát. 

Az 1500-as évek végéről ismert Veit Gailel feljegyzése, miszerint a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak. E hieroglifákat napjainkig megtaláljuk a népi, az uralmi és a vallási jelkészletünkben (pl. a hímes tojásainkon, a címereinkben és az Árpád kori templomainkban). 

A két iniciáléban lévő világfa ábrázolás azt illusztrálja, hogy a közelmúltban az akadémikus tudomány berkeiben rovológiai hozzáértés hiányában és módszertani hiányosságok miatt eredménytelenül lezajlott világfa vita tudományos igénnyel lezárható. A világfa képzet az egész emberiség közös gondolati alkotása. Világfát ábrázoló jeleink története alapján ezt a képzetet a magyarság már a kőkortól folyamatosan ismerte és nem volt olyan pillanat, amikor ilyennel ne rendelkezett volna. 


7. ábra. Az Érsekújvári kódex iniciáléiban kimutatott hieroglifák és a székely írásjelek összevetése


Irodalom 

Asko Parpola (2005): Study of the Indus Script 

Gábor Barna szerkesztő (2016): A Szent Domonkos rend és a kunok, A vallási kultúrakutatás könyvei, Várostörténeti és néprajzi tanulmányok 6., Haader Lea: Domonkosokhoz köthető középkori kódexek, 131. oldal, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton, Szeged 
 
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest 

Varga Géza (2018): Az énlakai Egy Isten mondatjel 

Varga Géza (2023): Szabírok, azaz magyarok

Varga Géza (2025): A világfa vita













Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a



dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)